Erdészet

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az erdők összetett ökoszisztémák, és az éghajlatváltozás hatással van rájuk, függetlenül attól, hogy változik-e a hőmérséklet, a csapadék, a CO₂ koncentrációja a légkörben, a viharok gyakorisága vagy az erdőtüzek. Az éghajlatváltozás nemcsak a fák körülményeit változtatja meg, hanem az ökoszisztéma többi részét is. Az évszakok hosszában és a hőmérsékletben bekövetkező változások az invazív kártevők és betegségek gyakoribb előfordulásához vezethetnek, valamint megzavarhatják számos őshonos erdei faj életciklusát.
• Az erdők fontos szerepet játszanak gazdaságunkban és társadalmunkban, munkahelyeket teremtenek, élelmiszert, gyógyszereket, anyagokat, tiszta vizet stb. biztosítanak. Az erdők gazdag biológiai sokféleséggel rendelkeznek, és attól függünk, hogy képesek-e eltávolítani a CO_2-t a légkörből az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. E funkciók és szolgáltatások biztosítását befolyásolja, és sok esetben fenyegeti az éghajlatváltozás, mivel növeli a fák mortalitását, csökkenti a növényzet növekedését, valamint súlyosabb viharokat és gyakoribb tüzeket okoz.
• Az EU átfogó szakpolitikai keretet hozott létre az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens erdők előmozdítása érdekében, amelyek képesek biztosítani a társadalom által igényelt számos ökoszisztéma-szolgáltatást. Magában foglalja az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiát, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiát és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós talajvédelmi stratégiát. Emellett olyan jogszabályokat is tartalmaz, mint a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet, az uniós természet-helyreállítási jogszabály, a javasolt uniós erdőmegfigyelési jogszabály és az erdészeti szaporítóanyagokról szóló javasolt uniós rendelet.

Hatások, sebezhetőségek és kockázatok

Mintegy 160 millió hektár (az uniós földterület 39 %-a) erdővel vagy egyéb fás területtel borított (lásd az uniós erdészet magyarázatát). A Natura 2000 hálózat fele védett erdőterület, amely 38 millió hektárt fed le.

Az éghajlatváltozás üteme gyorsabb, mint az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége. Az éghajlati és időjárási szélsőségek gyakorisága és súlyossága növekszik, és példátlan eseményeket okoz, például erdőtüzeket az Északi-sarkkörön, súlyos aszályokat a Földközi-tenger térségében és Közép-Európában, példátlan kéregbogár-kitöréseket Közép- és Kelet-Európában, amelyek pusztító hatást gyakorolnak az európai erdőkre. Nemcsak az éghajlatváltozás, hanem a földhasználat változásai és az erdőgazdálkodás is jelentős mértékben hozzájárult az erdők megfigyelt széttagoltságához és az erdők éghajlatváltozással szembeni fokozott sebezhetőségéhez. Ennek következtében az erdők gazdasági életképessége sérül és sérülni fog. Az erdők éghajlati és nem éghajlati változásai szintén befolyásolják az erdők azon képességét, hogy olyan környezeti szolgáltatásokat nyújtsanak, mint a tiszta víz és levegő, az élelmiszer és a rost, a szén-dioxid-eltávolítás, a szénkészlet, az erózió elleni védekezés és az erdők biológiai sokféleségének élőhelye. Egy közelmúltbeli EEA-tájékoztató azt sugallja, hogy a lombkorona-pusztulás aránya Európában a 20. század vége óta megduplázódott, és évente az EU-27 erdőterületének 1%-át érinti. Ez az európai erdőnyelők számának jelentős csökkenéséhez is vezetett.

Az európai éghajlati kockázatértékelés szerint a legsürgetőbb az erdőtüzek gyakoribbá és intenzívebbé válásából eredő, a biológiai sokféleséget és a szénelnyelőket érintő kockázat kezelése, mivel Dél-Európa hotspot régió, valamint a súlyosabb és gyakoribb forró száraz események és a kapcsolódó rovarkártevő-kitörések kockázata. Tekintettel az erdők által nyújtott számos ökoszisztéma-szolgáltatásra, az értékelés az éghajlatváltozás okozta erdőpusztulások nagymértékű, lépcsőzetes hatásainak kockázatát is azonosította.

Szakpolitikai keret

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia célja az erdők védelme és helyreállítása az Európai Unióban. Célja az erdők társadalmi-gazdasági funkcióinak támogatása, az EU erdőterületeinek védelme és helyreállítása az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása érdekében. A stratégia a következőkre összpontosít: hatékony nyomon követés a javasolt erdőmegfigyelési jogszabály révén, pénzügyi ösztönzők az erdőtulajdonosok számára az uniós erdők mennyiségének és minőségének javítása érdekében, a fenntartható erdőhasználat előmozdítása, a készségek fejlesztése és az emberek képessé tétele a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlására, a biológiai sokféleséggel rendelkező erdők újraerdősítése és erdősítése 3 milliárd fa 2030-ig történő ültetésével. Az utolsó a természet védelmére és helyreállítására vonatkozó kötelezettségvállalás, valamint a 2023 végén elfogadott új uniós természethelyreállítási jogszabály részét képezi.

Az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégia részeként az új új erdőstratégia intézkedéseket tartalmaz az erdővédelem és -helyreállítás megerősítésére, a fenntartható erdőgazdálkodás fokozására, valamint az uniós erdők nyomon követésének és hatékony decentralizált tervezésének javítására, előmozdítva multifunkcionális szerepüket és hozzájárulva az alkalmazkodási követelményekhez.

Emellett a LULUCF-rendelet kötelező erejű kötelezettségvállalást tartalmaz a kibocsátáscsökkentésre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az elszámolás ne csak az erdőkre, hanem valamennyi földhasználatra (beleértve a vizes élőhelyeket is) vonatkozzon 2026-ig. Ez támogatni fogja az erdészeket azáltal, hogy jobban láthatóvá teszi a fatermékek éghajlati előnyeit, amelyek képesek tárolni a légkörből megkötött szén-dioxidot, és helyettesíthetik a kibocsátásintenzív anyagokat.

A tudásalap fejlesztése

A 2024. évi európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának ma és a jövőben szembe kell néznie. A jelentés 36 olyan jelentős éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik energia- és élelmezésbiztonságunkat, ökoszisztémáinkat, infrastruktúránkat, vízkészleteinket, pénzügyi rendszereinket és az emberek egészségét, figyelembe véve az erdészeti ágazatot érintő kockázatokat is.

Az IPCC II. munkacsoportjának éghajlatváltozásról szóló 2022. évi 6. értékelő jelentésében összefoglalt közelmúltbeli bizonyítékok: A hatások, az alkalmazkodás és a sebezhetőség azt mutatja, hogy a növekvő nem fenntartható földhasználati gyakorlatok hátrányosan befolyásolják a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességét. Az előre jelzett éghajlatváltozás a fenntarthatatlan erdőgazdálkodási gyakorlatokkal együtt a világ erdőinek pusztulását és pusztulását fogja okozni. A biológiai sokféleség csökkenésének kockázata mérsékelt vagy magas az erdei ökoszisztémákban. Az erdőkhöz való alkalmazkodás magában foglalja a megőrzést, a védelmet, a helyreállítást, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat. A tudásalap megerősítése elengedhetetlen az erdőkkel való fenntartható gazdálkodáshoz, az éghajlatváltozás jelentette további kihívásokkal együtt. Az IPCC egyéb különjelentései (azéghajlatváltozásról és a földterületekről, valamint az 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló jelentés)súlyos hatásokat jeleznek a különböző erdőtípusokra nézve, és értékelik a fenntartható földhasználat és erdőgazdálkodás lehetőségeit.

Az európai erdészeti információs rendszer (FISE) az erdőkkel kapcsolatos európai szakpolitikákat támogató adatok és információk egyablakos ügyintézési pontja. Olyan kapcsolatokat, eszközöket és egyéb erőforrásokat tartalmaz, amelyek relevánsak az erdők állapotára és egészségére vonatkozó tudásalap javítása, valamint az erdők rezilienciájának javítása szempontjából, beleértve az erdészeti ágazatban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is. A Climate-ADAPT „Alkalmazkodás az erdészeti ágazatban” című szakasza belépési pontot biztosít az alkalmazkodási intézkedések helyszíni végrehajtásához szükséges legrelevánsabb ismeretekhez, adatokhoz, eszközökhöz és iránymutatásokhoz. A Forest Europe emellett fontos portál és forrás a páneurópai párbeszéd- és együttműködési folyamatokról, az európai erdészeti politikákról, többek között a fenntartható erdőgazdálkodásról, a páneurópai tűzkockázati eszközről, valamint a zöld munkahelyekről és az erdészeti oktatásról. Az EUROSTAT számos páneurópai erdészeti statisztikával is rendelkezik országonként.

A Forest Forward alkalmazást azért is fejlesztették ki, hogy tájékoztassák a vállalkozókat és a műszaki személyzetet az éghajlatváltozásnak az erdészeti ágazat számára értékes fajok eloszlására gyakorolt hatásairól. A Kopernikusz éghajlat-változási szolgáltatásának (C3S) adatait használja fel, és más Kopernikusz-szolgáltatások felhasználhatók erdőorientált alkalmazások fejlesztésére az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó gazdasági tevékenységek optimalizálása érdekében.

A közelmúltban számos esettanulmányt és jelentést tettek közzé a Climate-ADAPT-on, hogy segítsenek leírni a különböző európai régiók erdőinek bizonyos alkalmazkodásait (pl. a Földközi-tenger medencéjében és a belga Sonian erdőbentalálható erdők esetében). Lásd még az arra vonatkozó legfrissebb bizonyítékokat, hogy az európai erdők képesek támogatni a biológiai sokféleséget, miközben eltávolítják és tárolják a szén-dioxidot a légkörből, vagy a természetközeli erdőgazdálkodásra vonatkozó iránymutatásokat.

Számos hálózat és szövetség jött létre az ismeretek megosztása, valamint az erdészeti szövetségek és munkavállalók összekapcsolása érdekében: az Európai Régiók az Innovációért ERIAFF-hálózata, az Európai Erdészek Szövetsége, az Európai Erdészeti Ház (az Európai Erdők Tulajdonosainak Szövetsége által),az Európai Állami Erdők Szövetsége és az Európai Agrárerdészeti Szövetség. Emellett az Európai Erdészeti Intézet és a Forest Europe kutatásokat folytat és szakpolitikai támogatást nyújt az erdőkkel kapcsolatos kérdésekben, összekapcsolva a tudást a cselekvéssel.

A beruházások és a finanszírozás támogatása

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret a valaha finanszírozott legnagyobb hosszú távú uniós költségvetés, amely a Next Generation EU-val együtt 1,8 billió EUR-t tesz ki. A többéves pénzügyi keret célja: i. az Európai Unió korszerűsítésének támogatása a kutatás és az innováció révén, ii. az éghajlatvédelmi és digitális átállás előmozdítása, iii. a felkészültség, a helyreállítás és a reziliencia javítása. Az uniós költségvetés 30%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítják, különös tekintettel a biológiai sokféleség védelmére. A KAP pénzügyi támogatást nyújt az erdőgazdálkodáshoz, például az erdőtelepítéshez, az erdőterületek létrehozásához, az erdőtüzek által okozott erdőkárok megelőzéséhez vagy a károsodott erdők helyreállításához. A közelmúltban készült egy támogató dokumentum és iránymutatás is az erdei ökoszisztéma-szolgáltatásokra vonatkozó állami és magán kifizetési rendszerekről.

Az erdészeti ágazatban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó egyéb uniós finanszírozási források a LIFE éghajlat-politikai programon és a közös agrárpolitika második pilléréhez tartozó vidékfejlesztési alapokon keresztül érhetők el. A többi európai strukturális és beruházási alap,különösenaz Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), beleértve az INTERREG Europe programot is, kiegészítheti ezeket.

Átfogó áttekintés az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon található.

Az alkalmazkodás MRE-je

Az erdők jobb nyomon követése Európa-szerte lehetővé teszi az éghajlatváltozás által súlyosbított kártevők, aszályok és erdőtüzek határokon átnyúló fenyegetéseivel szembeni intézkedéseket, és támogatja az elfogadott uniós jogszabályoknak való megfelelést. Ezért a Bizottság javaslatot tett egy új uniós erdőmegfigyelési jogszabályra.  Lehetővé teszi a Föld-megfigyelési technológiából és földi mérésekből származó átfogó, időszerű és összehasonlítható erdészeti adatok gyűjtését és megosztását a döntéshozatal és a szakpolitikai végrehajtás támogatása érdekében.