CORFU

Csak Európában a 21. század első évtizedében több száz súlyos áradás több mint ezer ember halálához, félmillió ember lakóhelyének elhagyásához, valamint több tízmilliárd eurós kárhoz és gazdasági veszteséghez vezetett. Az éghajlatváltozásra és a városok növekedésére vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy az árvízkockázat számos régióban fokozódni fog. Következésképpen a kormányok, a politikai döntéshozók és a közösségek világszerte arra kényszerülnek, hogy felülvizsgálják az árvízkezelési stratégiákat, és többet fektessenek be intézkedési portfóliókba. Az uniós árvízvédelmi irányelv és a szélesebb körű uniós árvízvédelmi cselekvési program jobb árvíz-előrejelző és korai előrejelző rendszerekre, valamint az árvízkockázatok feltérképezésére szólít fel. A CORFU egy interdiszciplináris projekt volt, amely a városok jobb árvízkezelésére irányuló fejlett stratégiákat és intézkedéseket vizsgálta. Egy négyéves, együttműködésen alapuló kutatási program révén a legújabb technológiai fejlesztések keresztezték egymást az árvizekkel való együttélés hagyományos és kialakulóban lévő megközelítéseivel.

A CORFU általános célja az volt, hogy lehetővé tegye az európai és ázsiai intézmények számára, hogy tanuljanak egymástól olyan stratégiák közös vizsgálata, kidolgozása, végrehajtása és terjesztése révén, amelyek lehetővé teszik a városi árvizek következményeinek tudományosan megalapozottabb kezelését a jövőben. A projekt célkitűzései a következők:

• a gazdasági és városi növekedés, a társadalmi tendenciák és a városszerkezet közötti kölcsönhatások meghatározása;
• valós idejű városi árvíz-előrejelző rendszerek fejlesztése;
• az árvizek egészségügyi hatásainak értékelése a hidraulikus modellezés és a QMRA kombinálásával;
• a meglévő árvízkockázat-kezelési stratégiák javítása egy sor esettanulmány révén.

A CORFU új módszereket és modelleket vezetett be a DPSIR (Drivers-Pressures-States-Impacts-Response) keretrendszerbe, amelyet hét esettanulmányban hajtottak végre: Barcelona Spanyolországban, Peking Kínában, Dhaka Bangladesben, Hamburg Németországban, Mumbai Indiában, Nizza Franciaországban és Taipei Tajvanon. Az esettanulmányokban való alkalmazás az egyes árvízi problémáktól, az adatok rendelkezésre állásától és a fejlesztési forgatókönyvektől függően a fókusz és a részletesség eltéréseit foglalta magában. Ezzel párhuzamosan tanulmány készült az árvízkockázat-kezelési problémákról ezekben a városokban, amely értékes tapasztalatokat hozott a modern módszerek különböző körülmények közötti alkalmazhatóságában. Fontos tanulság volt, hogy mind az ázsiai, mind az európai esettanulmányok esetében a hidrodinamikus árvízmodelleken alapuló árvízmodellezést alkalmazó DPSIR keretrendszer a bevezetett módosításokkal szilárd alapot biztosít az árvízkárok elemzéséhez és a mérséklési intézkedések értékeléséhez.

A CORFU keretében kifejlesztett kulcsfontosságú új modellezési technológiák közé tartoznak a következők: i. Bayes-féle valószínűségi optimalizálási algoritmus a városi növekedés modellezéséhez, amely a műholdas adatokból és tematikus térképekből származó múltbeli felszínborítási térképek használatán alapul, ii. a városi árvízmodellezés többsejtű megközelítése a nagyvárosokban, amely durva rácsot alkalmaz az egész város globális modelltartományára, és finomított rácsokat, amelyek csak árvíz bekövetkezésekor aktiválódnak, iii. az első egészségügyi hatásmodell, amely az árvízben lévő szennyező anyagok szállításának és keverésének determinisztikus hidraulikus modellezését használja koncentrációjuk és az emberi sebezhetőségre vonatkozó adatok dózis-válasz funkciók révén történő előrejelzésére, valamint iv. egy új árvízállósági mutató (FRI), amely a városi funkciók külső és belső követelményeinek értékelése révén figyelembe veszi a parcelláktól a városi léptékig terjedő különböző térbeli léptékeket.

A CORFU esettanulmányaiban megvizsgált és végrehajtott egyéb eredeti módszerek közé tartozik a gazdasági növekedésnek az árvízkockázat-kezelés szempontjából releváns fejlesztési forgatókönyvekre gyakorolt hatásának értékelése, a városi árvízmodellezés következetes módszertana, az ARL (tudatosság, kapcsolatok és megélhetés) kerete, valamint az árvízkockázat-kezelési stratégiák érettségi szintek felhasználásával történő értékelése. A CORFU-ban létrehozott új eszközök, adatbázisok és webalapú rendszerek közé tartoznak az új mélységi kárgörbék valamennyi esettanulmány-város számára, egy hatásvizsgálati eszköz, egy webalapú térinformatikai platform az esettanulmányok árvíz- és kármodellezési eredményeivel, egy webalapú rendszer a valós idejű árvízmodellezéshez, valamint egy 2D (kétdimenziós) eszköz a városi árvízvízben lévő szennyező anyagok szállításának és keverésének szimulációjához. A projekt a városi árvízmodellek kalibrálására vonatkozó új iránymutatásokat, valamint a kínai városi vízelvezető rendszerek tervezésére vonatkozó új nemzeti iránymutatásokat is kidolgozott.

A CORFU fő disszeminációs rendezvénye az árvízvédelmi rezilienciáról szóló nemzetközi konferencia volt: A 2013. szeptember 5–7-én Exeterben tartott ázsiai és európai tapasztalatok. A projekt eredményeit munkaértekezleteken is terjesztették az esettanulmányok minden területén, valamint különböző egyéb előadások és kiadványok révén. A CORFU egyedülálló uniós finanszírozású intézkedés, mivel jelentős hatást gyakorolt Ázsiában, többek között a projekthez nem társult országokban (pl. Hongkongban, Japánban, Thaiföldön).

Ez egy együttműködésen alapuló kutatási program volt abban az értelemben, hogy a vizsgálatokban mindig részt vettek mind a helyi esettanulmány partnerek, mind a konzorciumi partnerek, akik az új módszerek fejlesztésére összpontosítottak. Ezeken a kölcsönhatásokon keresztül az előbbiek lehetőséget kaptak arra, hogy átvegyék a kifejlesztett élvonalbeli tudományt, az utóbbiak pedig képesek voltak tesztelni az új eszközöket a valós problémákon.

A CORFU projekt szakpolitikai tájékoztatói a következők:

• Árvízkockázat-kezelés Kínában;
• árvízkockázat-kezelés Barcelonában (Spanyolország); és
• Adaptív árvízkockázat-kezelés az európai és ázsiai városokban.

A CORFU egyéb eredményei és kiadványai letölthetők a projekt honlapjáról: www.corfu7.eu.