ECCONET

Az éghajlatváltozás uniós belvízi közlekedési hálózatokra gyakorolt hatásának megfelelő értékeléséhez olyan tudományos területek kutatóinak erőfeszítéseire van szükség, amelyek ritkán fedik egymást (klimatológusok, meteorológusok, hidrológusok, víziút-infrastruktúra-kezelők, hajóépítők, közgazdászok és közlekedési hálózati szakértők). Az ECCONET fő kihívása az volt, hogy ezeket az erőfeszítéseket úgy hangolja össze, hogy az eredmények helyesek, megbízhatóak, kellő bizonyossággal rendelkeznek, és mindenekelőtt világosak és érthetőek legyenek a politikai döntéshozók, az érdekelt felek, az iparágak és a nyilvánosság számára.

Az ECCONET kifejezetten az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás témájával foglalkozott, esettanulmányként figyelembe véve a belvízi szállítást. A projekt mind az éghajlatváltozás belvízi utakra gyakorolt hatásaival, mind az alkalmazkodási intézkedésekkel foglalkozott.

Az ECCONET projekt konkrét stratégiai célkitűzései a következők voltak:

• koherens áttekintést nyújt az éghajlatváltozásnak a belvízi hajózási rendszerre, az érintett közlekedési hálózatra és a hajózási ágazatra, valamint magukra a fuvaroztatókra gyakorolt hatásairól;
• azonosítja, elemzi és értékeli a belvízi hajók éghajlatváltozási körülmények közötti jobb működését célzó alkalmazkodási stratégiákat, amelyek célzott ajánlásokhoz, szakpolitikai iránymutatásokhoz és a belvízi hajózási módra vonatkozó fejlesztési tervhez vezetnek;
• A projekt eredményeinek kommunikálása az érdekelt felek, az iparágak, a politikai döntéshozók és a nyilvánosság szélesebb körével oly módon, hogy az hozzájáruljon a belvízi hajózás fenntartható jövőjéhez.

Az ECCONET projekt első lépése a Rajna–Majna–Duna folyosó jövőbeli hajózási feltételeinek értékelése volt, a jelenleg rendelkezésre álló éghajlati modellek alapján. Mivel nincs egyetlen legjobb éghajlati modell, az ECCONET számos különböző modellt használ az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek jelenlegi állapotának értékelésére, beleértve annak bizonytalansági sávját is. Ezt a sávot úgy mintavételezzük, hogy viszonylag száraz és viszonylag nedves éghajlati modelleket választunk forgatókönyvként. A nedves és száraz forgatókönyvek tükrözik a lehetséges jövőbeli navigációs körülményeket, különös tekintettel az alacsony vízállásokra.

Az alacsony vízállásokat azért hangsúlyozzák, mert empirikusan (költség és teherszállítás) bebizonyosodott, hogy a Rajna folyón 2003-ban fennálló helyzet gyakorolta a legnagyobb hatást a belvízi hajózásra. Bár mind a magas, mind az alacsony vízállás problémákat okoz a hajózásban, az alacsony vízállások problémákat okozhatnak (főként) a nagyobb teherhajók hosszabb ideig történő áthaladásában, csökkentve azok rakodási kapacitását. A magas vízszint rövid időszakokra (1–2 nap) a hajózás tilalmához vezethet.

Az éghajlattal kapcsolatos egyéb változásokat, például a megváltozott jégképződést vagy a köd miatti látási viszonyok változását az ECCONET csak röviden értékeli. A szimuláció célidőszaka 2021–2050. A „távolabbi jövő” hajózási feltételeire vonatkozó előrejelzések a 2071–2100-as időszakra vonatkoznak. Az összes jövőbeni változást az 1961 és 1990 közötti „ellenőrzési időszakra” való hivatkozással fejezik ki.

A hajózási feltételekre vonatkozó kutatással párhuzamosan az ECCONET tanulmányozta az ágazatra vonatkozó alkalmazkodási intézkedések rendelkezésre állását. Ezek négy osztályra oszlanak: hajóval és üzemeltetéssel kapcsolatos intézkedések, infrastrukturális munkálatok, jobb előrejelzési módszerek, valamint a logisztika és a készletezés változásai.

Harmadik lépésként az ECCONET az éghajlatváltozás közlekedési ágazatra gyakorolt hatásainak megértését tűzte ki célul. A NODUS földrajzi multimodális szállítási modellt alkalmazták az éghajlatváltozás által a különböző típusú hajók modális választására és használatára gyakorolt hatások becslésére.

Az éghajlatváltozás hatásainak elemzésében az ECCONET az éghajlati modellek és a hidrológiához való hozzájárulásuk részletes tanulmányozására összpontosított. Más kapcsolódó éghajlat-változási hatásokkal kapcsolatos projektektől eltérően az ECCONET az éghajlati forgatókönyvek széles skálájából származtatta eredményeit, nem pedig egy konkrét szélsőséges forgatókönyvből. Ez kiegyensúlyozott képet ad a Rajna-Majna-Duna vízi út jövőbeli hajózhatóságáról. A hajózhatóság előre jelzett alakulása alapján végzett közlekedésgazdasági elemzés kimutatta, hogy a 2005 és 2050 közötti lehetséges éghajlatváltozások és azoknak a rajnai piacra gyakorolt hatása – amint azt két hosszú távú száraz és nedves forgatókönyv modellezi – valószínűleg nem lesz elég erős ahhoz, hogy a belvízi szállításról jelentős modális váltást váltson ki. Valószínűbb, hogy a közlekedés-gazdasági háttérfeltételek, például az üzemanyagárak hatása nagyobb lesz, mint az éghajlatváltozásé. Hosszabb távon (legfeljebb 2100-ig) az éghajlatváltozás jelentősebb hatást gyakorolhat a közlekedési feltételekre. A jövőre vonatkozó gazdasági előrejelzések korlátozott értéke miatt azonban nem készült értékelés.

Ezzel párhuzamosan az ECCONET számos alkalmazkodási intézkedés azonosítására törekedett. Ezek nagyjából négy osztályba sorolhatók: technológiai és üzemeltetési intézkedések, infrastruktúra és karbantartás, termelési és logisztikai folyamatok, valamint jobb vízszint-előrejelzés. Ezeket az alkalmazkodási intézkedéseket szakirodalmi áttekintés, közlekedésgazdasági modellezés, költséghatékonysági elemzés és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció kombinációjával ellenőrizték.

• A hajókkal és üzemeltetéssel kapcsolatos intézkedések osztályában a legígéretesebb intézkedések közé tartoznak a súlycsökkentési technológiák és az összekapcsolt konvojok használata (különösen a Rajna folyón). Több kísérleti megközelítés létezik, például állítható alagutak, lapos hajótestek (vontatóhajók esetében) és felfújható kötények használata, de ezek előnyeit a várható éghajlatváltozás szempontjából nem lehetett bizonyítani. A jelenleg csak 12 órát üzemelő hajók rugalmas 24 órás üzemeltetése a magas munkaerőköltségek miatt nem volt előnyös.
• Az infrastrukturális intézkedések tekintetében arra a következtetésre jutottak, hogy a nagy infrastrukturális munkálatok az éghajlatváltozás szempontjából nem indokoltak. Ennek oka a nagy beruházási költségek és az ilyen projektek 2050-ig jelentkező korlátozott haszna. Azonban még a jelenlegi körülmények között is nagy szükség van a vízi utak jobb karbantartására, különösen a Dunán.
• A jobb előrejelzés, például a vízszint szezonális előrejelzése formájában, a kormányzati szervek felelőssége. Bár az ilyen típusú megbízható előrejelzést nagyon nehéz elkészíteni, az ilyen típusú előrejelzés bármilyen javítása nagyon értékesnek tekinthető az ágazat számára.
• Ami a termelési folyamatok és a készletezés megváltoztatását illeti, megfigyelték, hogy a szállítmányozó/fuvarozó általában kivár egy száraz időszakot, vagy a jelenleg rendelkezésre álló tárolókapacitást használja. Ha a problémák továbbra is fennállnak, a feladó fontolóra veszi egy másik szállítási mód, általában a vasúti árufuvarozás alkalmazását, ami költségesebb és rugalmatlanabb megoldás. A készletezésbe és az áthelyezésbe történő beruházás csak végső megoldásnak tekinthető.

Bár az éghajlatváltozásnak a század közepéig várható hatása nem indokolja a jelenleg előre jelzett hajózhatósági feltételek mellett a költséges alkalmazkodási intézkedésekbe történő nagy beruházásokat, hangsúlyozni kell a vízi utak megfelelő karbantartásának fontosságát a Rajna és a Duna folyók vízi közlekedésének zökkenőmentes folytatása szempontjából. A projekt eredményei alapján megkérdőjeleződik továbbá az a tendencia, hogy a Rajnán egyre nagyobb hajók közlekednek, mivel a megnövekedett teherbíró képesség előnyei szárazabb körülmények között eltűnhetnek. Kiemelték a fejlesztés alatt álló különböző technikai és operatív intézkedéseket, amelyek – bár jelenleg nem költséghatékonyak – a közeljövőben csökkenthetik a belvízi hajózásnak az időjárási viszonyok természetes változásaival szembeni sebezhetőségét. E tanulmány korlátait el kell ismerni, mivel az eredmények azt mutatják, hogy 2050 után az éghajlatváltozás hatásai fokozódhatnak. Összefoglalva, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a folyók állapotát, és további kutatásokat kell ösztönözni.

Az érintett termékek a következők:

• Heyndrickx C., Breemersch B., Bruinsma F. (2012) Cost effectiveness analysis of adaptation strategies (Az alkalmazkodási stratégiák költséghatékonysági elemzése). ECCONET D4.2. leszállítandó anyag
• Jonkeren, O. E. (2009) (angol nyelven). Adaptation to Climate Change in Inland Waterway Transport (Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz a belvízi közlekedésben), Tinbergen Institute Research Series, 460. sz. könyv.
• Schweighofer, J., Hartl, T., Nilson, E., Klein, B., Klein Tank, A., Prozny, T., Balint, G., Gnandt, B., Horanyi, A., Szépszó, G. (2010) Válogatott navigációs útvonalak és a jelenlegi éghajlati viszonyok. ECCONET 1.1. teljesítés
• Simoner M., Schweighofer J., Nilson E., Lingemann I., Klein B. (2012) Overview of infrastructure adapaptation measures and resulting discharge scenarios (Az infrastruktúra-adaptációs intézkedések és az ebből eredő mentesítési forgatókönyvek áttekintése). ECCONET – Teljesítendő 2.1.2.