1.2 Kezdeti információk gyűjtése

Az alkalmazkodási politika kidolgozásának bizonyítékokon és megbízható információkon kell alapulnia. Az alkalmazkodás tervezésének megkezdésekor össze kell gyűjteni a vonatkozó információkat. Ez magában foglalja az éghajlatváltozással kapcsolatos tényleges és lehetséges jövőbeli hatásokkal kapcsolatos meglévő munka, a folyamatban lévő alkalmazkodási tevékenységek és a bevált gyakorlatok példáinak azonosítását a városon belül vagy kívül. Ehhez szakértőkkel kell együttműködni a tudásbeli hiányosságok vagy a hiányzó kapacitások pótlása érdekében.

A Polgármesterek Szövetsége MyCovenant jelentéstételi platformjának alkalmazkodási eredménytáblája (vagy a jelentéstételi sablonoffline munkaverziója) segíti az aláíró városokat abban, hogy áttekintést kapjanak a város helyzetéről és a következő lépésekről. Jó kiindulópontként és áttekintésként szolgálhat arról, hogy milyen folyamatokra, struktúrákra, kapcsolódó adatokra és információkra lenne szükség az alkalmazkodás mérföldköveinek eléréséhez.

Az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásai

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezésének megkezdésekor el kell végezni az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenlegi vagy jövőbeli lehetséges rövid, közép- és hosszú távú hatásokkal kapcsolatos meglévő munka első átvilágítását. Az első átfogó áttekintés elősegíti a folyamat elindítását és az alkalmazkodás mellett szóló érvek kidolgozását, valamint alapul szolgál egy későbbi, mélyrehatóbb elemzéshez. Emellett elősegíti az alkalmazkodási politika szempontjából releváns szempontokról, például a célkitűzésekről, a kiemelt ágazatokról, a veszélyeztetett csoportokról stb. folytatott vitát. A városra vagy a nagyobb környező területre vonatkozóan tanulmányokat és értékeléseket, éghajlati adatkészleteket, valamint a múltbeli időjárással kapcsolatos természeti katasztrófákra és azok hatásaira vonatkozó statisztikai beszámolókat lehet készíteni. Több ágazatot/témát is érinthet, és ágazati szövetségek, tanácsadó cégek vagy egyetlen állami szerv végezhetett ágazati elemzéseket. A biztosítási ágazat rendkívül előrehaladott a kockázatértékelések elvégzésében, és együttműködés céljából fel lehetne venni vele a kapcsolatot. Lásd még a 2. lépést, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Városi alkalmazkodás Európában: hogyan reagálnak a városok azéghajlatváltozásra , ami tényeken alapuló áttekintést nyújt az éghajlatváltozás európai városokra gyakorolt hatásairól.

Az alábbi táblázat ismerteti, hogy milyen típusú információkra van szükség az alkalmazkodással kapcsolatos helyi szintű döntések meghozatalához. A beszerzendő információk végső köre a céloktól, a lefedettségtől és a részletesség szintjétől, valamint az alkalmazkodás tervezéséhez választott módszerektől függ. Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti szintű adatokat gyakran központilag gyűjtik a nemzeti éghajlati portálokon és/vagy statisztikai hivatalokon belül. Egy másik lehetőség az 1.8. lépésben felsorolt szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolatfelvétel.

Folyamatban lévő tevékenységek

Az adaptációt nem szabad elszigetelten végezni. Meg kell határozni a városi területeken már meglévő releváns eszközöket és folyamatban lévő intézkedéseket, például a katasztrófakockázat-csökkentést, a biológiai sokféleség védelmét vagy a földhasználat-tervezési politikákat. Emellett meg kell határozni az országban meglévő nemzeti, releváns regionális vagy ágazati alkalmazkodási stratégiákat/terveket.

Ezek az irányadó kérdések segíthetik az alkalmazkodási csoportot abban, hogy más önkormányzati hatóságok munkatársaival és az érintett érdekelt felekkel szoros együttműködésben azonosítsa az alkalmazkodás szempontjából releváns, folyamatban lévő tevékenységeket:

• Szembesült-e már a munkája során az éghajlatváltozás vagy az alkalmazkodás témájával?
• Végeztek-e projekteket vagy tanulmányokat az Ön szervezete vagy szervezeti egysége nevében az éghajlatváltozás hatásairól, vagy terveznek-e ilyen tanulmányokat?
• Tud-e olyan tanulmányokról vagy projektekről az éghajlatváltozás vagy az ahhoz való alkalmazkodás témájában, amelyek más forrásokból (egyetemekről, más kutatóintézetekből, kormányzati minisztériumokból, más államokból stb.) származnak, és amelyek fontosak az Ön tevékenységi területe szempontjából?
• Léteznek-e már olyan intézkedések, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, még akkor is, ha azokat nem határozták meg kifejezetten alkalmazkodási intézkedésként?
• Végrehajtottak-e már célzott alkalmazkodási intézkedéseket?
• Léteznek-e olyan meglévő eszközök, stratégiák, folyamatok stb., amelyek fontosak vagy felhasználhatók az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz?
• Mely, az alkalmazkodás szempontjából releváns hálózatok vagy kezdeményezések aktívak már, vagy használhatók az alkalmazkodáshoz?

Példák bevált gyakorlatokra

Az egyik városi területen jól működő alkalmazkodási gyakorlatok általában átvihetők más városi területek hasonló helyzeteinek kezelésére. Az egyes intézkedések teljesítménye azonban függhet a probléma hatókörétől és a végrehajtás konkrét mértékétől. A bevált alkalmazkodási gyakorlatokra vonatkozó meglévő információk (azaz a 3.2. lépésbentalálható Climate-ADAPT esettanulmányok) és tapasztalatok felhasználása szintén optimalizálhatja az egyéni erőforrás- és erőkifejtés-gazdálkodást.