Klímatudatos városi mezőgazdaság

Az egyes polgárok és a civil társadalom kulcsszerepet játszanak a városi mezőgazdaságban, mivel mezőgazdasági parcellákat és kertekettartanak fennés kezelnek. Emellett a magánszektor és a kisvállalkozások (pl.éttermek) is aktívak lehetnek az élelmiszerek és gyógynövények termesztésében vagy a magántulajdonban lévő méhek tartásában. A polgárok és a városi hatóságok közötti szoros együttműködés a hosszú távú városi mezőgazdaság előfeltétele. A helyi városi mezőgazdasági termelőknek általában szükségük van a városi hatóságok támogatására (pl. oktatás,tudáscsereés iránymutatás) azökológiailag fenntartható gazdálkodási gyakorlatokbevezetéséhez. Avárosi mezőgazdaság számárahivatalosan elismert új területek kiválasztása vagy a városi gazdálkodási hálózatlétrehozása várhatóan javítanifogja az alkalmazkodási előnyök városi szintűegyenlő elosztását. Különösen ügyelniük kell arra, hogy a kiszolgáltatott csoportok (idősek, gyermekek, migránsok) és az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú városrészek lakóilehetőséget kapjanak a helyi városi gazdálkodásra. A városi gazdálkodási hálózat tervezését és megvalósításáta polgárokkal és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel való tanácskozás útjánkell megvalósítani.

A városi mezőgazdaság megvalósítása nagymértékben függ a helyi tényezőktől: éghajlat, szakpolitikák és tervezés, földrajz, közgazdaságtan és kulturális értékek. 

A városi mezőgazdaság társadalmilag igazságos és méltányos elérhetőségét a város támogathatja a városi gazdálkodásra szolgáló megszálló és övezeti területek (pl. elosztás és közösségi kertek) révén a különböző típusú városrészekben. A városnak lehetnek programjai a különböző társadalmi-gazdasági csoportok szerepvállalásának fokozására. Barcelonában például a városi kertekhálózata a városi tanács Környezetvédelmi Minisztériumának részvételi programja, amely a 65 év feletti polgároknak szól. A cél a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok, például a biogazdálkodás támogatása is. Ehhez a tervezők, a földtulajdonosok és a helyi polgárok közötti együttműködésre és tárgyalásokra van szükség, amelyek a várostervezés vagy a zónák kialakításának részeként formális részvétellel folytathatók. Ahhoz, hogy a lakosok vagy közösségek sikeresen létrehozzanak egy új, informális városi mezőgazdasági területet olyan területek számára, amelyeket hivatalosan nem őriztek meg vagy nem terveztek ilyen földhasználati tevékenység céljára (pl. barnamezők, közparkok),szoros együttműködésre van szükség a polgárok és a városi közigazgatási szervek között. Az erős politikai támogatás és a társadalmi elfogadottság biztosítja a helyi közösségek alulról szerveződő kezdeményezéseinek sikerét minden olyan esetben, amikor azokat nem kormányzati szereplők indítják el. 

A versengő és egymásnak ellentmondó földhasználati érdekek, valamint a kulcsfontosságú érdekelt felekkel – különösen a városi hatóságokkal vagy a földtulajdonosokkal – folytatott gyenge együttműködés kritikus korlátozó tényezők a városi mezőgazdasági kezdeményezések végrehajtása szempontjából. A földdíjak növekedése és a kerti parcellák kiosztása iránti erős kereslet jelentősen növelheti a bérleti vagy értékesítési díjakat, ami az alacsony társadalmi-gazdasági csoportok kirekesztését okozhatja.

A városi gazdálkodás és kertészkedés számos környezeti előnnyel jár. Támogatják a gazdag termőtalaj megőrzését, javítják a helyi mikroklíma feltételeit, fellendítik a települési hulladék újrahasznosítását mint a talaj tápanyag- és szervesanyag-forrását, és támogatják a városok biológiai sokféleségét, számos állatvilágot vonzva. A termesztési tevékenységek erősítik az ember és a természet közötti közvetlen kölcsönhatást, és ezáltal növelik a környezettudatosságot és a természet iránti gondoskodást. Az allokációs és közösségi kertek rekreációs területként és találkozóhelyként használhatók az emberek számára, javítva a városi területek emberi jólétét. A városi gazdálkodás és kertészkedés szintén javíthatja a társadalmi befogadást, a közösségi identitást és a társadalmi igazságosságot. A kertészek együtt dolgozhatnak, néha különböző parcellákon, és megoszthatják tapasztalataikat, ismereteiket és termékeiket egymással. A városi mezőgazdaság növeli az élelmezésbiztonságot, különösen az alacsony társadalmi-gazdasági csoportok számára, és hozzájárulhat a zöld gazdasághoz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és társadalmilag befogadó gazdaság megteremtésében. 

A városi mezőgazdaság üzleti modelljei nagyon eltérőek lehetnek. A magántulajdonban lévő vagy kezelt kerteket főként egyszemélyes háztartások finanszírozzák. A közösségvezérelt mezőgazdaság főként a körforgásos gazdaság meglehetősen új típusán, azaz a megosztott gazdaságon alapul. A költségek, az eszközök és az irányítási feladatok megoszlanak a közösség tagjai között. Az önkormányzatok szakértelmükkel, eszközeikkel vagy a földbérleti díjak méltányossá tételével nyújthatnak támogatást, különösen az alacsony jövedelmű lakosok számára. Az önkormányzat a városi mezőgazdaság kulcsfontosságú támogatója lehet, mivel minden felhasználó számára biztosítja a telkeket, kerítéseket, menedékeket az eszközök tárolásához, öntözővizet, képzést és technikai támogatást. Az önkormányzat a különböző városi gazdálkodási kezdeményezések közötti hálózatépítési lehetőségek előmozdítója is lehet. Berlin városa például jogi támogatást nyújt a szerződések előkészítéséhez, pénzügyi támogatást, tudást és szakértelmet, talajvizsgálatokat, sőt nyilvános találkozókat is szervezett, hogy mozgósítsa a helyi embereket egy kertészeti projektre.

A városi mezőgazdasági területeket általában városi hatóságok ellenőrzik és szabályozzák,többek közöttnemzeti vagy szubnacionális jogszabályok alapján(pl. az önkormányzat engedélyével, helyi tervek alapján). A tervezés, a tulajdonjog és az irányítás átruházható közösségekre vagy egyéni tulajdonosok társulására. Az elmúlt néhány évben azonban egyre nagyobb konszenzus alakult ki a felülről lefelé irányuló vezetői „kormányzatról” az inkluzívabb, alkalmazkodóbbés többszintű „kormányzásra”valóáttérésről. Egyes esetekben előfordulhatnaknem engedélyezett alulról szerveződő kezdeményezések, amelyek közterületeket foglalnak el a városi mezőgazdaság számára, ami konfliktusokat okozhat a városi hatóságok, a földtulajdonosok ésa terület más használóiközött: ezekviszonylag ritkákvoltak.

A végrehajtási idő a kezdeményezés hatókörétől és méretétől függően változik. A városi mezőgazdaság önálló kezdeményezései csak egy vegetációs időszakot vesznek igénybe. A formálisabb elosztási kerteket vagy a közösségi mezőgazdaságot hosszabb, akár 1-5 éves időszakokra hozzák létre, és ez idő nagy részét tárgyalásokra és bürokráciai kérdésekre (pl. megállapodásokra és engedélyekre) lehet felhasználni. 

A városi mezőgazdaság típusától függően az élettartamnéhány évtől (spontán mezőgazdasági parcellák a barnamezőkön) akár évszázadokig is változhat. Európalegrégebbi kertjeitmár a 20.század elejénlétrehozták. A They-t továbbra is használják gazdálkodásra, míga dobozokon belüli informális kerti parcellák csak egy szezonban cserélhetők és használhatók ugyanazon a helyen.