Az alkalmazkodással kapcsolatos kihívások értékelése és a reziliencia növelése a heathrow-i repülőtéren

Az alkalmazkodási jelentés elkészítése során figyelembe vették a HAL tulajdonában lévő eszközöket, és átfogó kockázatértékelést végeztek a Heathrow közvetlen és közvetett műveleteit érintő, éghajlattal kapcsolatos kockázatokról. Az elfogadott megközelítés kvantitatív volt (ahol lehetséges), amely magában foglalta az éghajlati modellezést, a szakirodalom áttekintését és a HAL külső partnereivel folytatott összehangolt konzultációt. Különösen két időszakra vonatkozóan végeztek éghajlati modellezést: rövid távon (azaz mostantól 2020-ig), közép- és hosszú távon (azaz 2020-tól 2050-ig), figyelembe véve a magas, közepes és alacsony kibocsátási forgatókönyveket. A legfontosabb azonosított bizonytalanságok a jövőbeli éghajlatváltozás modellezéséhez, a Heathrow eszközeinek jövőbeli fejlesztéséhez, a harmadik felektől származó közvetett kockázatokhoz, valamint az egyes eszközök kritikus küszöbértékeihez kapcsolódnak. Az értékelés elővigyázatossági megközelítés alkalmazásával és az azonosított kockázatok bizonytalanságának osztályozásával kezeli a bizonytalanságokat. A legkedvezőtlenebb esetben a kockázatértékelés 34 rövid, közép- és hosszú távú kockázatot azonosított. A fő releváns éghajlati változékonyság a hőmérséklet és a csapadék szélsőségeinek előre jelzett hosszabb távú változásaira, valamint az uralkodó szélviszonyok jövőbeli bizonytalanságaira vonatkozik. Ez utóbbiak különösen aggályosak, mivel a repülőtér két kifutópályája párhuzamos, és nincs oldalszéles kifutópálya.

A HAL alkalmazkodási jelentés célja, hogy megfeleljen az Egyesült Királyság kormányának követelményeinek, a 2008. évi éghajlat-változási törvényt követően. 2011-es benyújtása óta az alkalmazkodási stratégia végrehajtása a helyes gyakorlat elveit követi, mint például: nincs megbánás, szinergiák, elővigyázatosság elve, rugalmasság, integráció, tudásalapú, arányosság vagy fenntarthatóság. A Heathrow sikeres átalakítását az mérné, hogy a repülőtér képes-e továbbra is teljesíteni a jogszabályban előírt feladatait és az érdekelt felek igényeit, valamint teljesíteni szervezeti prioritásait.

Az alkalmazkodási jelentésben az alkalmazkodásra adott kiemelt válaszok három kategóriáját határozták meg: „cselekvés”, „felkészülés” és „rövid megfigyelés” válaszok:

• Intézkedés: meghatározza azokat a válaszlépéseket, amelyek rövid távon szükségesek a rövid távú (magas kockázatúnak minősített) kockázatok kezeléséhez, vagy azért, mert a hosszú tervezési vagy végrehajtási ciklusok miatt rövid távon meg kell kezdeni a hosszabb távú kockázatok megoldását.
• Készítse elő: megállapítja, hogy a kockázatkezelési intézkedések megerősítése előtt további kutatásra és/vagy fejlesztésre van szükség.
• Figyelő röviden: a kockázatok hosszabb távon relevánsak, és folyamatos megfigyelést igényelnek a tudomány fejlődésének és az éghajlatváltozás hatásainak nyomon követése érdekében.

Az első két osztályt az első három évben (2012-2014) szállították le. A Polgári Légiközlekedési Hatóság (CAA) kérésére 2014-ben működési rezilienciaterv készült és került benyújtásra. A működési rezilienciával kapcsolatos főbb pontok a következők:

• kockázatértékelések készítése az ellenőrzése alatt álló infrastruktúrára és az általa a repülőtéren kínált valamennyi szolgáltatásra vonatkozóan, egyértelmű irányítási eljárásokkal és egyértelmű kommunikációs tervekkel az infrastruktúra- vagy szolgáltatásvesztés hatásainak orvoslására és kezelésére.
• A folyamatnak magában kell foglalnia az utasok tájékoztatását és az utasok jólétének biztosítását, ha a légitársaságok ezt lassan szervezik meg.
• Minden tervet szilárd üzletmenet-folytonossági modellekkel kell alátámasztani.
• A fennakadások idején a kapacitáselosztásnak a lehető legnagyobb figyelmet kell szentelni, mivel a nagy sűrűségű repülőtereken, például a Heathrow repülőtéren a késéseket nem lehet könnyen feldolgozni.

A Heathrow számos új technológiát és folyamatot vezetett be annak érdekében, hogy nagyobb kapacitást biztosítson és növelje az időjárási zavarokkal szembeni ellenálló képességét. Ezek az intézkedések az alkalmazkodási jelentésben meghatározott „cselekvési” osztályba tartozó alkalmazkodási válaszlépéseket biztosítanak, amelyek olyan kihívásokkal foglalkoznak, mint a heves esőzések, a felszín alatti vizek szintjének változásai és a hóesések növekvő változékonysága:

• Az egyik módja annak, hogy a Heathrow enyhítse a szél változásainak hatását, az időalapú szétválasztási (TBS) eljárások, amelyeket 2015 márciusában vezettek be. A TBS valós idejű széladatokat használ az érkező repülőgépek közötti optimális biztonságos idő kiszámításához, lehetővé téve az elkülönítési távolságok csökkentését a leszállási arány fenntartása érdekében. A TBS további működési előnyökkel jár amellett, hogy biztosítja a Heathrow jövőbeli éghajlatváltozási rezilienciáját.
• Új wake vortex szétválasztási szabályok (RECAT-EU). Egy másik mérlegelt intézkedés a légi járművek közötti távolság csökkentése (és ezáltal a repülőtéri kapacitás növelése) bizonyos, az örvényt elfújó, oldalszéllel járó körülmények között.
• repülőtéri áramlásszervezés a keresletoldali kapacitáskiegyenlítés (DCB) révén. A DCB képes megjósolni a járatok viselkedését és a repülőtér által az eredmények megváltoztatása érdekében tett intézkedések hatásait. Ily módon a repülőtér tényleges kapacitását nagyobb pontossággal lehet előre megbecsülni, figyelembe véve a változók széles körének – például a globális szélnek vagy a helyi időjárásnak – a várható körülményeit, valamint a repülőtér által elfogadandó rendkívüli intézkedéseket. A repülőtéri forgalmat ezt követően e feltételek figyelembevételével irányítják. A DCB végrehajtására várhatóan 2018–2019-ben kerül sor.
• A kis látótávolságú eljárások (LVP) módosítása a köd hatásával szembeni ellenálló képesség növelése érdekében, továbbfejlesztett műszeres leszállási rendszerek (eILS) révén.
• 37 millió GBP összegű beruházás a hóval szembeni ellenálló képesség javítására (a 2010-es havazási esemény során levont tanulságok alapján), beleértve a további berendezéseket, az időjárás-előrejelzés új eljárásait, a megerősített vezetési és irányítási struktúrát és a részletes utasjóléti tervet.

Ezek az intézkedések nemcsak az időjárási zavarokkal szembeni ellenálló képességet növelik. Mivel a Heathrow-ra vonatkozó éghajlatváltozási előrejelzések a jövőben nagyobb változékonyságot vetítenek előre (pl. eső és hóesés esetén), a végrehajtott intézkedések a repülőtérrel szembeni közép- és hosszú távú éghajlatváltozási rezilienciát is növelik.

A Heathrow éghajlatváltozási kockázatértékelése azt is megvizsgálja, hogy a szélsőségesebb hőmérsékletek hogyan befolyásolhatják a repülőtér járdáit a deformáció, a teherbíró képesség és a tartósság tekintetében, bár a szélsőséges hőmérséklet hatásaiból eredő kockázat közel- és középtávon alacsony. Hosszabb távon (legalább 50 év múlva) jelentősebb hőmérséklet-emelkedés következhet be, és alternatív anyagokat és teljesítménykövetelményeket kell bevezetni a burkolat összetételében.

A jövőbeli éghajlati hatásokról rendelkezésre álló legjobb információk felhasználásával és olyan átfogó kockázatértékelés alkalmazásával, amely a jövőbeli éghajlatváltozási kockázatok tekintetében az elővigyázatosság elvét alkalmazta, az alkalmazkodási jelentés a következőket állapította meg:

• A Heathrow átfogó ellenőrzési intézkedésekkel és vészhelyzeti tervekkel rendelkezik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok kezelésére, és ezek elegendőnek tekinthetők az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok rövidebb távú (pl. 2020-ig történő) kezeléséhez.
• Jelenleg nem kivitelezhető a 2050-es évek utáni éghajlati előrejelzések részletes értékelése, mivel ez az időtartam kívül esik a tipikus repülőtér-tervezési ciklusokon, és az éghajlattudomány hosszabb távon egyre bizonytalanabbá válik.
• Az éghajlati kockázatok rövid távon túlnyomórészt alacsonyak, és ahol a kockázatok jelentősebbek, azokat már a meglévő mérséklési és rezilienciafejlesztési programokon keresztül kezelik.
• Feltételezve, hogy a meglévő ellenőrzési intézkedések nem változnak, az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos kockázatok közép- és hosszú távon az előrejelzések szerint súlyosbodni fognak.
• Feltételezve, hogy az alkalmazkodási jelentést végrehajtják és folyamatosan fejlesztik, biztosítani fogja a fennmaradó kockázatok megfelelő kezelését.
• A rövid távon azonosított kulcsfontosságú alkalmazkodási válaszok általában a vállalkozás által tervezett meglévő intézkedésekre épülnek.
• Az alkalmazkodási intézkedések végrehajtását a Heathrow üzleti egységeinek egyértelmű felelősségvállalása, valamint a vezető egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi (HS&E) teljesítménymenedzsment-fórumokon elért eredményekről szóló folyamatos jelentéstételre vonatkozó követelmény fogja biztosítani.
• Az éghajlati kockázatértékelés rendszeres felülvizsgálata (5 éves átfogó és félidős felülvizsgálat) biztosítani fogja az alkalmazkodási jelentés folyamatos frissítését az éghajlattudományról, a kockázati küszöbértékekről, valamint az üzleti és infrastrukturális tervezési ciklusokról rendelkezésre álló legjobb információkkal összhangban.

Az eddig végrehajtott rövid távú intézkedések elsősorban a jelenlegi éghajlati változékonyságot kezelték, és utat nyitnak az éghajlatváltozás kihívásainak átfogóbb, hosszú távú megközelítése előtt. 2011 óta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást általánosan érvényesítik a repülőtér fő tervezési eszközeiben. Ez magában foglalja az éves stratégiai tőke-üzleti tervet, amely jelenleg külön szakaszt szentel a rezilienciával kapcsolatos beruházásoknak, a repülőtér-irányítási rendszert, amely követi az ISO 14001:2015 iránymutatást, beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az éves működési rezilienciatervet és a vállalati kockázati folyamatot, beleértve a 2011. évi alkalmazkodási jelentésben eredetileg azonosított 34 kockázat rendszeres felülvizsgálatát.

Az alkalmazkodási jelentés elkészítése és végrehajtása együttműködésen alapuló megközelítést követ, amelyben részt vesznek a különböző műszaki szolgálatok szakemberei és a HAL-műveletekben részt vevő vállalatok.

Az alkalmazkodási jelentés elkészítése során megkérdezett legfontosabb külső partnerek és szabályozók közé tartozott a Környezetvédelmi Ügynökség, a Nemzeti Légiforgalmi Szolgálat (NATS), a London Borough of Hillingdon, a Transport for London (TfL), a felszíni fuvarozók és a legfontosabb Heathrow-i légitársaságok. Olyan kölcsönös függőségeket azonosítottak, amelyek esetében mások fellépése valószínűleg hatással lesz a Heathrow azon képességére, hogy kezelje saját éghajlatváltozási kockázatait. Ezek elsősorban a kulcsfontosságú közüzemi szolgáltatások nyújtására, a légi járművek üzemanyag-infrastruktúrájára, a felszíni hozzáférési szolgáltatásokra, valamint az infrastruktúrára és a légitársaságok műveleteire vonatkoznak.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló HAL-jelentést benyújtották az Egyesült Királyság kormányának, és jóváhagyását követően 2011 májusában tették közzé. A jelentésből származó információkat felhasználták a nemzeti alkalmazkodási tervben. A 2008-as éghajlat-változási törvényt követően az Egyesült Királyság kormánya felkérte a HAL-t és más szervezeteket, hogy 2016-ig nyújtsanak be előrehaladási jelentést. Ezeknek a frissítéseknek be kell épülniük az éghajlatváltozásból eredő kockázatok következő nemzeti kockázatértékelésébe, amelyet legkésőbb 2017-ben közzé kell tenni.

Az alkalmazkodási jelentés elkészítése az egész repülőtéren kedvező fogadtatásban részesült. A sikertényezők közé tartozik a HAL-műveletekben részt vevő különböző szolgálatok és vállalatok szakembereinek bevonása; az egyéb sikertényezők a jól kidolgozott éghajlatváltozási forgatókönyvek rendelkezésre állásához, valamint ahhoz kapcsolódnak, hogy a műveletek és a vezetés már most is nagymértékben az időjárási információkra támaszkodik. A meghatározott intézkedések jó viszonyítási alapot nyújtanak az eredmények elérése terén elért haladás nyomon követéséhez.

A fő korlátozó tényezők a hosszú távú éghajlati modellek bizonytalanságából adódnak. Míg vannak bizonyos hasonlóságok az alkalmazkodás akadályai (azaz a tudományos bizonytalanság) tekintetében, másokat nagymértékben meghatároz a szervezet saját helyzete. A Heathrow repülőtér esetében a sikeres alkalmazkodás fő akadályait az alábbiakban foglaljuk össze:

• Az éghajlatváltozás ütemével és mértékével kapcsolatos tudományos bizonytalanság, és különösen az olyan változókat övező tudományos bizonytalanság, amelyeket jelenleg nem lehet valószínűségi módon modellezni, azaz az uralkodó szélirány.
• Pénzügyi bizonytalanságok és erőforrás-korlátok. A repülőtérnek egyensúlyt kell teremtenie az alkalmazkodásba való beruházás szükségessége és más üzleti beruházási prioritások között. Továbbá szabályozott vállalatként visszatérését a Polgári Légiközlekedési Hatóság (CAA) szabályozza 5 éves ciklusokban, amelyek nem feltétlenül felelnek meg az éghajlatváltozás hosszú távú időbeli kihívásainak.
• Bizonytalanság a légi közlekedési ágazat jövőbeli fejlesztéseivel kapcsolatban: keresleti előrejelzések, célállomás-trendek, a légi közlekedési technológia változásai és a repülőtér jövőbeli közép- és hosszú távú fejlesztési tervei.
• A hely szűkössége. Heathrow lábnyoma viszonylag kicsi a világ más nagy légi csomópontjaihoz képest. A helyszínen rendelkezésre álló hely szűkössége korlátozza a készletek helyszíni tárolását, és korlátozza a HAL azon képességét, hogy bővítsen bizonyos infrastruktúrákat és eszközöket, amelyek javítanák a repülőtér alkalmazkodóképességét.
• Futópálya-kapacitási korlátok. A Heathrow a világ egyik legzsúfoltabb repülőtere, és a szabad kapacitás hiánya azt jelenti, hogy sok más brit vagy európai repülőtérrel ellentétben a HAL-nak nagyon kevés mozgástere van zavar esetén.
• Megszorítások engedélyezése. A Heathrow tevékenységeit számos engedélyezési korlátozás korlátozza, amelyek tükrözik a repülőtér lakóövezetekhez való közelségét, azaz az éjszakai repülési kvótát, a Cranfordi Megállapodást, a levegőminőséget és a zajkibocsátási határértékeket. Ezen engedélyezési korlátozások némelyike befolyásolhatja a repülőtér rendelkezésére álló alkalmazkodási lehetőségeket.
• Kölcsönös függőségek. A Heathrow-i székhelyű számos más szervezet bérbeadójaként a HAL korlátozott abban, hogy közvetlenül hogyan alakíthatja a más szervezetek által vállalt alkalmazkodást. Nem minden alkalmazkodási döntést hoz házon belül a HAL, és a repülőtér üzemeltetőjét befolyásolja, hogy a repülőtér más szervei milyen mértékben döntenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás mellett. Ezenkívül a HAL bizonyos alapvető szolgáltatásai, például az üzemanyag, a személyzet szállítása, az áramellátás és az ivóvízellátás tekintetében külső, külső harmadik felek szervezeteire támaszkodik, és ha az éghajlatváltozás negatívan befolyásolja ezeket a szolgáltatásokat, a Heathrow alkalmazkodóképessége csökkenhet.
• Egyéb jogszabályi követelmények. A HAL alkalmazkodásra adott válaszát egyensúlyba kell hozni más szabályozási követelményekkel. Ezek közül az első a repülőterek és a légi közlekedés biztonságának fenntartása.

A stratégiát követő minden alkalmazkodási intézkedést költség-haszon elemzésnek kell alávetni.

E felülvizsgálat fő jogi kerete az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló 2008. évi törvények, amelyek úgynevezett alkalmazkodási jelentéstételi hatáskört biztosítanak az Egyesült Királyság kormánya számára. Ennek alapján a kormány felkérte a HAL-t – számos más infrastruktúrakezelő mellett –, hogy 2011-ig nyújtson be alkalmazkodási jelentést, és azt rendszeresen frissítse.

Az éghajlatváltozásról szóló törvény (2008) jogi keretet hozott létre az Egyesült Királyság azon képességének növelésére, hogy reagáljon az éghajlatváltozás következményeire és alkalmazkodjon azokhoz. A törvény és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (ACC) kormányközi programjának alapvető eleme, hogy a Parlament elé ötévente kockázatértékelést kell terjeszteni az éghajlatváltozás fizikai hatásai által az Egyesült Királyságra jelentett veszélyekről és lehetőségekről, az első nemzeti kockázatértékelést pedig 2012 januárjában kell benyújtani. Azokat a szervezeteket, amelyek eszközeit és funkcióit nemzeti jelentőségűnek tartják, a kormány arra utasította, hogy mérjék fel az éghajlatváltozás következményeivel szembeni kiszolgáltatottságukat.

A DEFRA megállapította, hogy a Heathrow repülőtér üzemeltetői különösen fontosak az Egyesült Királyság változó éghajlathoz való alkalmazkodásában, mivel fontos szerepet töltenek be a nemzetgazdaságban, valamint az emberek és a rakomány globális szállításában. A Heathrow (az Egyesült Királyság egyéb stratégiailag fontos repülőterei mellett) az ACC-programban kiemelt adatszolgáltató hatóságnak minősül, és részét képezi a nemzeti éghajlat-változási kockázatértékelésbe bevonandó szervezetek első részletének.

Az alkalmazkodási jelentést ötévente frissítik. Az első felülvizsgált jelentést 2016 júliusában nyújtották be az Egyesült Királyság kormányának. A „fellépés” kategóriába tartozó valamennyi választ végrehajtották, és tanulmányokat készítettek a „felkészülés” és a „rövid megfigyelés” kategóriába tartozók számára. Heathrow éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kockázati nyilvántartását rendszeresen felülvizsgálják, értékelve a kockázati státuszt és azonosítva az éghajlatváltozás jelentette új kockázatokat. Rendszeresen felülvizsgálják az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományok fejlődését és az új információkat is. Különösen az Egyesült Királyság új éghajlat-változási előrejelzéseit (UKCP18) fogják felülvizsgálni, amint 2018-ban közzéteszik azokat.

Az élettartam a konkrét cselekvésektől függ. Az alkalmazkodási stratégia felülvizsgálata ötévente várható.

Katherine Rolfe
Environment Manager
Heathrow Airport Limited (HAL)
Tel.: +44 (0)7843 033 285
E-mail: Katherine_Rolfe@heathrow.com