Az osztrák hővédelmi terv végrehajtása

Ausztriában a hőhullámok ismétlődő intervallumokban fordulnak elő. Az éghajlatváltozás miatt hosszabb és gyakoribb hőhullámok várhatók. A hőhullámokat állandó nappali és éjszakai hőmérsékletek határozzák meg, amelyek meghaladnak bizonyos határértékeket, és negatívan befolyásolják az egyének és a veszélyeztetett csoportok egészségét.

Az elmúlt évtizedekben Ausztria alacsonyan fekvő területein rekordmagas hőmérsékletet mértek. Az éjszakai minimum hőmérséklet 20 °C fölé emelkedik, különösen forró időszakokban. Ez növeli a hő-fizikai terhet a forró napokon és a hőhullámok alatt, valamint a hőhullámok alatti halálozási arányt, különösen a magas kockázatú csoportok (pl. idősek, gyermekek és krónikus betegek) esetében. Szintén lehetséges teljesítményromlás a forró napokon és a hőhullámok alatt.

Az osztrák hővédelmi terv fő célja a hőstressz csökkentése és az éghajlatváltozással kapcsolatos további negatív egészségügyi hatások megelőzése a lakosság körében, különösen a hőre hajlamos területeken (pl. a hőszigethatás által érintett városi területeken). Az éghajlatváltozás mellett széles körű demográfiai változások várhatók az osztrák társadalomban. A népesség méretében, a koreloszlásban, az egyszemélyes háztartások számában vagy más demográfiai jellemzőkben bekövetkező változások hatással vannak a környezet kezelésére, de a sajátos igényekre is (pl. a hőérzékenység az életkorral nő). A terv célja, hogy felhívja a figyelmet az elhúzódó hőhullámok által okozott egészségügyi problémákra. Gyakorlati tanácsok és útmutató a hatóságok és intézmények számára segíthet megelőzni a hőség okozta betegségeket és halálos áldozatokat.

Különös figyelmet fordítanak a krónikus betegekre, a rossz egészségi állapotban lévőkre, a gyermekekre, az idősekre és az egyre inkább hőhullámoknak kitett területeken élőkre. Ez a terv meghatározza a kormányzati intézmények szerepét és funkcióit nemzeti és regionális (Bundesland) szinten. Bár az Egészségügyi és Nőügyi Minisztérium központilag koordinálja, decentralizált operatív struktúrával rendelkezik.

A tervben előirányzott főbb elemek és intézkedések a következők:

• A terv működtetésében részt vevő egyes hatóságok szerepének és felelősségi körének meghatározása. Az egészségügyi ágazaton belül a szerepek és felelősségi körök nemzeti és regionális szinteket foglalnak magukban. Az Egészségügyi és Nőügyi Minisztérium honlapján tájékoztatást nyújt a hőre vonatkozó figyelmeztetésről, valamint óvintézkedéseket ír elő és mozdít elő a polgárok számára. A tartományok a lehető leghamarabb konkrét információkat szolgáltatnak a különböző célcsoportoknak (pl. idősotthonok, ápolási otthonok, kórházak, óvodák).
• Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ZAMG) napi riasztást ad a lakosságnak a szélsőséges hőmérséklettel és hőhullámokkal kapcsolatos veszélyek állapotáról. Négy lehetséges riasztási szintet kell figyelembe venni: i. zöld, jelezve az év adott időszakára jellemző normál hőmérsékletet; ii. sárga, jelezve, hogy a hőmérséklet magasabb, és a legérzékenyebb populációban káros egészségügyi hatásokat okozhat; narancssárga, jelezve, hogy a hőmérséklet magas, és valószínűleg káros egészségügyi hatásokat okoz az érzékeny populációban; vi. vörös, amely olyan rendkívül magas hőmérsékletet jelez, amely valószínűleg jelentős káros egészségügyi hatásokkal jár.
• A lehetséges káros egészségügyi hatások csökkentése érdekében minden riasztási szintre külön védelmi intézkedéseket állapítanak meg; például narancssárga és piros riasztási szint esetén a következő intézkedések aktiválhatók: a) Tájékoztassa a lakosságot, az egészségügyi intézményeket, a szociális szolgálatokat és az érintett médiacsatornákat a riasztási szintről, és tegyen javaslatot arra, hogy milyen védintézkedéseket (azaz ivóvizet) lehet alkalmazni a hőstressz csökkentése érdekében; az Egészségügyi és Nőügyi Minisztérium és a régiók, valamint az érintett létesítmények (pl. idősotthonok, ápolási otthonok, kórházak, óvodák) tájékoztató anyagokat bocsátanak rendelkezésre; b) korai szakaszban (megfelelő átfutási idő) javítsa a kommunikációs csatornákat az egészségügyi ágazat és más ágazatok között; c) a sürgősségi segélyszolgálatokkal (pl. sürgősségi segélyszolgálatok, mobil egészségügyi ellátás, orvosi szövetség) való koordináció az elővigyázatossági intézkedések időben történő előmozdítása érdekében; d) Koordináció a gyógyszertárakkal annak érdekében, hogy tájékoztassák az ügyfeleket a hőstresszhez és a gyógyszerekhez kapcsolódó lehetséges problémákról.
• Különös figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett népességcsoportokra. Hosszabb hőhullámok esetén a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági Hivatalnál (AGES) forródrót áll a lakosság rendelkezésére.
• A hőstressz időszakaival összefüggő mortalitás és morbiditás monitorozása.
• Beszámoló az egészségügyi miniszternek és a nyilvánosságnak az év során kidolgozott tevékenységekről.

Nemzeti és regionális szintű kormányzati intézmények vettek részt a terv kidolgozásában, és a terv működésének különböző szakaszaiban különböző szerepeket betöltve működtek együtt. Az egyéb érintett szereplők az egészségügyi szakemberek, a kórházak és más sürgősségi személyzet.

A riasztási szintekre és a megfelelő szükséges kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó közleményeket a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (ZAMG) adja ki a médiának. A veszélyeztetett csoportokat, például az idősek otthonait célzó klinikákon és más helyszíneken széles körben rendelkezésre állnak a kockázatok csökkentésének módjáról szóló nyomtatott anyagok. Az információk online is elérhetők az Egészségügyi és Nőügyi Minisztérium honlapján, valamint a regionális egészségügyi hatóságok honlapján.

A nemzeti riasztási rendszer egyre jobban ismertté válik nemzeti szinten, és két régió (Stájerország és Karintia) korábbi tapasztalatai jó alapot szolgáltattak az ausztriai fejlődéshez.

Stájerország és Karintia tartomány esetében minden érintett szereplőnek célzott e-mailt küldenek, amely részletes prognózist, tippeket és további információkat tartalmazó linkeket tartalmaz. A részleteket a vonatkozó tervek tartalmazzák. Stájerországban például a tartományi egészségügyi hatóságok valamennyi érintett szervezet tájékoztatására adatkészletet dolgoztak ki. Ezt az adatkészletet kicserélik a ZAMG-vel, és a hőjelzések elosztási listájaként használják. A meleg évszak kezdetén Stájerország valamennyi érintett szervezete általános tájékoztatást kap a hővédelmi tervről. A riasztási szint aktiválását követően a lehető leghamarabb e-mailt küldenek a regionális előrejelzésekkel, beleértve az adatlapokat és a további releváns információkat.

Bécs tartományban a ZAMG-gal együttműködésben egy megelőző hőriasztási szolgáltatás figyelmezteti az összes érintett szereplőt ezen a területen, és tippeket és intézkedési javaslatokat (Bécsi hőútmutató) nyújt a nyilvánosság számára. A hőriasztási szolgáltatást a 2003-as hőhullám után fejlesztették ki különböző szereplőkkel Bécs városában, a ZAMG-ban, valamint az orvosi egyetemen és a Bécsi Regionális Egészségbiztosítási Alapban. 2010 óta megelőző hőriasztási szolgáltatás működik a bécsi polgárok számára, amelyek figyelmeztetnek arra az esetre, ha a hőszintet legalább három egymást követő napon túllépik. Az információkat Bécs városának honlapján és a tartományi médián keresztül juttatják el a polgárokhoz.

Nehéz lesz felmérni, hogy a nemzeti riasztási rendszer hogyan fogja csökkenteni a ténylegesen káros egészségügyi hatásokat, és jelenleg nem áll rendelkezésre információ a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (ZAMG) hőfigyelmeztetéseire leadott kattintások számán kívül. A terv kidolgozása során a nemzeti és regionális szint, valamint az egészségügyi ágazat szereplői közötti együttműködés lehetővé teszi a korai előrejelző információkon alapuló reális kockázatértékelést, és ezáltal gyorsabb reagálást biztosít az egészségügyi rendszeren belül.

Egy másik fontos sikerprobléma a különböző hőmérsékleti határértékek bevezetése, amelyeket az egyes régiókban az alterek kiváltására használnak. Ez azonban része annak a tervnek, amelyről a tartományok és a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (ZAMG) fognak dönteni, amely részletesebb információkra tehet szert.

A tervet teljes mértékben az Egészségügyi és Nőügyi Minisztérium finanszírozza. Az e terven dolgozó személyzet a megelőzés más területein is dolgozik, így nagyon nehéz megbecsülni a tervhez kapcsolódó költségeket és erőforrásokat.

Ennek a tervnek az előnyei definíció szerint a káros egészségügyi hatások megelőzése. Ezeknek az előnyöknek a mérése nehéz, és még nem elemezték vagy számították ki, de mivel a terv először 2017-ben lép hatályba, a hatásokat az elkövetkező években nyomon fogják követni és értékelni fogják.

A hővédelmi terv az Egészségügyi és Nőügyi Minisztérium, valamint az egészségügy és a korai előrejelzés területén nemzeti és regionális szinten tevékenykedő valamennyi érintett szereplő által kidolgozott, finanszírozott és végrehajtott nemzeti terv.

A hőhullámokkal kapcsolatos 2003 óta szerzett tapasztalatok alapján 2017-ben létrehozták az osztrák hővédelmi tervet, amely minden évben működésbe lép.

A tervben előirányzott intézkedések a feltételezések szerint hosszú távon folytatódnak. A terv felülvizsgálatát a következő nyári időszakokban szerzett első tapasztalatok alapján tervezik.

Sonja Spiegel
Deputy Head of Unit III/5
Ministry of Health and Woman´s Affairs
E-mail: sonja.spiegel@bmgf.gv.at