Eszköztár a Száva-medence országhatárokon átterjedő vízellátási vészhelyzeteinek kezeléséhez

Délkelet-Európában a Száva folyó vízgyűjtő területe közel 100 000 km2 (azaz annak a nagyobb Duna-medencének a 12%-a, amelynek részét képezi), és 6 országra terjed ki, azaz Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Horvátországra, Montenegróra, Szerbiára és Szlovéniára. A vízgyűjtő magában foglalja a vidéki területeket, valamint számos nagyvárost (például Belgrádot, Ljubljanát, Szarajevót és Zágrábot), és mintegy 9 millió lakost foglal magában.

A medencét és lakosságát egyre gyakoribb szélsőséges időjárási és áradási események fenyegetik, ami veszélyezteti az emberi biztonságot és megélhetést. A 2014 tavaszán bekövetkezett heves csapadék és katasztrofális áradások 79 ember halálát okozták, és több mint 2,5 millió embert érintettek anyagi károk, gazdasági veszteségek és evakuálások révén. A kárt 3,8milliárd EUR-ra becsülték (ICPDR és ISRBC, 2015).

A Száva vízgyűjtő területén az áradásokból származó szennyezés jelentős veszélyt jelent mind a környezetre, mind az emberi egészségre. Az árvizek a mezőgazdasági területekről származó üledék, törmelék, tápanyagok és vegyi anyagok keverékét hordozzák, beleértve a hígtrágyát és a növényvédő szereket, amelyek a vízi utakat üledékkel szennyezik. Ezenkívül a vízgyűjtőn belüli infrastruktúra strukturális károsodása és az árvizek utáni helyreállítási tevékenységek veszélyes anyagokat bocsáthatnak ki a folyókba[1]. Ez veszélyezteti a környezetet és az embereket is. A kórokozók vagy nehézfémek szennyezett vízből vagy élelmiszerforrásokból történő lenyelése növeli az egészségügyi veszélyek, például a gyomor-bélrendszeri betegségek, valamint hosszú távon a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a vesekárosodás kockázatát (Rehman et al., 2017).

Délkelet-Európa rendkívül sebezhető az éghajlatváltozás okozta áradásokkal szemben. A csapadék előre jelzett növekedése várhatóan tovább fokozza az árvízveszélyt Kelet-Európában (Bednar-Friedl et al., 2022 ), 2011–2040-ben13 %-kal magasabb árvízcsúcsokat prognosztizálnak a jelenlegihez (1990–2013) képest,2071–2100-ban pedig 23 %-kal magasabb csúcsokat (De Roo et al., 2016). A fokozott árvízkockázat várhatóan a medence felső részén és a fő mellékfolyókban, azaz a Kupa, az Una és a Bosna folyókban lesz a legnagyobb (De Roo et al., 2016). Emellett a Száva-medence társadalmi-gazdasági tényezői, például a 2007-es pénzügyi válság és a vidékről a városba irányuló nagymértékű migráció a népesség elöregedéséhez, nem megfelelő vízgazdálkodási infrastruktúrához és az „éghajlatbiztos” lakhatás hiányához vezetett, ami kiszolgáltatottá tette a lakosságot (UNESCO, 2023; Világbank, 2015).

[1] mint például a 2014-es áradások után a Kostajnik patakban lévő sérült Stolice antimonbánya által kibocsátott hígtrágya, valamint az elárasztott Tamnava-Zapadno polje szénbányából a Kolubara folyóba szivattyúzott víz miatt (SzerbKöztársaság, 2014)

A Száva-medencéről szóló keretmegállapodás (FASBR) keretében a vízügyi vészhelyzet-kezelési (WACOM) eszközök végrehajtásának célja a Száva-medence és irányítási rendszerei közötti, határokon átnyúló együttműködés javítása az árvizekkel és a véletlen szennyezéssel kapcsolatos környezeti és közegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.

A konkrét célkitűzések közé tartoznak a következők:

• Az árvizek és a véletlen szennyezés kezelése a problémák forrásánál, nem pedig egy másik joghatóság alatt;
• Javítani kell az információcserét és a koordinációt az árvizekre és szennyezésekre való reagálást szolgáló upstream és downstream mechanizmusok tekintetében, és ezáltal javítani kell azok hatékonyságát és eredményességét;
• a vízzel kapcsolatos katasztrófavédelemben, vízgazdálkodásban és hajózásban részt vevő országok és ágazatok összekapcsolása;
• A kulcsfontosságú célszereplők azonosítása és bevonása a tudatosság növelése, valamint a vízi utak, az árvízveszélyes övezetek, az infrastruktúra, a megélhetés és az emberi egészség védelmének javítása érdekében.

A Száva-medencével foglalkozó nemzetközi bizottság (InternationalSava River Basin Commission, ISRBC)a Száva-medencéről szóló keretmegállapodása (FASRB)részeként elősegítette egy olyan megoldási eszköztár kidolgozását és végrehajtását, amely támogatja a vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos, határokon átnyúló együttműködést. A megoldások eszköztára a vízügyi vészhelyzetek kezelésének három kulcselemével foglalkozik, azaz a helyzetismerettel, a kommunikációval és az előrejelzéssel. Az eszköztár elismeri a vízi katasztrófákra adott lehetséges válaszok és az érintett szereplők sokféleségét, és magában foglal i. egy valós idejű tudásmegosztó platformot a határokon átnyúló balesetekre való reagálás koordinálására, ii. a teljes vízgyűjtő térinformatikai rendszeren alapuló modelljét, amely valós idejű és hipotetikus áradásokat és szennyezést mutat be, valamint iii. a katasztrófavédelemben kifejlesztett eszközök használatára vonatkozó bevált gyakorlatok katalógusát:

1. 1. A transznacionális eseménykoordinációs eszköz[1] egy online, központosított jelentéstételi rendszer, amely lehetővé teszi az érdekelt felek közötti valós idejű, hatékony és eredményes kommunikációt és tudásmegosztást. A rendszer lehetővé teszi a határokon átnyúló árvíz- vagy szennyezési események enyhítésében részt vevő érdekelt felek számára, hogy egyetlen adatbázisban dokumentálják az összes személyzeti feladatot és intézkedést. Az eszköz az Egyesült Államok nemzeti eseménykezelő rendszerének (ICS/NIMS)részeként kidolgozott válságkezelési eseménykezelő rendszer szabványait követi. Esemény esetén az érdekelt felek tevékenységi jelentéseket nyújtanak be egy olyan adatbázisba, amely integrálja az eseményre vonatkozó összes információt, azaz az összes „aktiváltparancsnokságot”és a katasztrófareagálásban részt vevő személyeket, az elérhetőségeket és az általuk hozott intézkedéseket.
   2. A transznacionális helyzetismereti eszköz integrálja az árvíz- vagy szennyezési események kezeléséért felelős különböző kormányzati szintektől és hatóságoktól származó dinamikus információkat. Ez az eszköz további háttér-információkkal és a jelentős események pillanatképével egészíti ki a transznacionális eseménykoordinációs eszközt. A hatóságok egy közös jelentéstételi sablonon keresztül szolgáltatnak információkat egy eseményről, hogy tájékoztatást nyújtsanak a különböző meghozott intézkedésekről, és azonosítsák a transznacionális koordinációt igénylő intézkedéseket.
      
      
2. A transznacionális modellező eszköz egy térinformatikai rendszereken alapuló térképező eszköz[2], amelyet arra terveztek, hogy segítse a vészhelyzetek kezelését a Száva folyó és annak számos fő mellékfolyója területén. Az eszköz például képes megjósolni a szennyezés eloszlását a Száva folyó tényleges kibocsátásai alapján. Az előrejelzési modell megmutatja, hogy az olajszennyezés mennyi ideig tart, hogy elérje a lejjebb lévő területeket, legfeljebb egy hónappal előre, a helytől és a vízáramlástól függően. Ez megkönnyíti a polgári védelmi hatóságok tervezését, és lehetővé teszi számukra, hogy a lehető legkorábbi szakaszban tervezzenek és beavatkozzanak.
   
   
3. A bevált gyakorlatok katalógusa közel 100 iránymutatást tartalmaz az (i. és ii.) eszközök használatára vonatkozóan. Az iránymutatásokat két stratégia kíséri, az egyik az árvízre adott válaszra, a másik pedig a véletlen szennyezésre adott válaszra vonatkozik. Felvázolják a javasolt eszköztár végrehajtásának indokait, valamint a koordinációval, a modellezéssel és a helyzetismerettel kapcsolatos különböző eljárásokat. A katalógust vízgazdálkodási és polgári védelmi szakértők, valamint a Száva-medence kockázatkezelésében részt vevő érdekelt felek állították össze és ellenőrizték. 

Az ISRBC széles együttműködési kerete, amelynek alapjait már 2002-ben lefektették, megkönnyítette az eszköztár megtervezésére, megvalósítására és végrehajtására irányuló nemzetközi együttműködést. A Duna menti transznacionális együttműködési program (2021–2027) keretében megvalósuló WACOM Interreg projekt lehetővé tette az eszközök fejlesztését.

[1] 2024 elején az eseménykoordinációs eszköz használatára vonatkozó eljárási keretet még mindig nem fogadták el az ISRBC munkacsoportjai.

[2] A modell részben az International Sava River Basin Commission (ISRBC) és a Sava Flood Forecasting Warning System (FFWS) már meglévő SAVA GIS eszközén alapul.

Az eszköztár és a kapcsolódó használati stratégia kidolgozásába bevonták a Nemzetközi Száva-medencei Bizottság (ISRBC) részét képező országok érdekelt feleit, köztük Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Szerbiát és Szlovéniát. Az érdekelt felek közé tartoztak a hatóságok, a kutatók és a magánszektor érdekelt felei, és különböző szakterületeket képviseltek, beleértve a katasztrófakockázatot és a vízgazdálkodást, a polgári védelmet és a navigációt. A polgári védelemért, a vízgazdálkodásért és a hajózásért felelős, valamint a Száva folyó áradásainak és véletlen szennyezési vészhelyzeteinek kezelésében részt vevő valamennyi intézményt egy kiterjedt adatbázisban is feltérképezik.

Az érdekelt felek együttműködtek a nemzeti, személyes és online műhelytalálkozókon folytatott megbeszéléseken az eszközök meghatározása, strukturálása, fejlesztése, értékelése és validálása érdekében. Határokon átnyúló „asztali gyakorlatokat” – többek között katasztrófa-forgatókönyvet – szerveztek az eszköztár használhatóságának tesztelése és validálása, az érdekelt felek képzése és az együttműködési kapcsolatok kiépítése érdekében. Végezetül az érdekelt felek kommunikációs munkaértekezleteket tartottak, amelyek célja az eszköztár terjesztése és a határokon átnyúló együttműködés szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése volt.

A meglévő Nemzetközi Száva-medencei Bizottság (ISRBC)szilárd alapot teremtett az érdekelt felek bevonásának és együttműködésének megkönnyítéséhez.

Az árvíz- és szennyezési események társadalmi és környezeti hatásainak megelőzésében az eszköztár sikerét a közös kockázatkezelési megközelítés iránt elkötelezett számos érdekelt fél közötti nemzetközi együttműködés vezérli. Az érdekelt felek erőteljes bevonása, amelyet a létrehozott, széles körű együttműködési keret, azaz a Nemzetközi Vízgyűjtő-mentési Bizottság (ISRBC)segített elő, biztosította az eszközre, annak hozzájárulásaira és végrehajtási lépéseire vonatkozó közös, egyértelmű jövőképet, ami hozzájárult annak sikeréhez. 2023 óta az eszközök és stratégiák sikeres végrehajtását évente nyomon követik olyan mutatók segítségével, amelyek leírják az árvíz- és szennyezési kockázat csökkentésének állapotát és előrehaladását 14 kulcsfontosságú beavatkozási területen[1].

Az akadályok közé tartozik az eszköztár határokon átnyúló használata, amelyben a Száva-medence több országának különböző nyelveket beszélő és eltérő nemzeti háttérrel rendelkező érdekelt felei vesznek részt. A végtermékeket és az eszközöket angol nyelven fejlesztik ki, ami akadályozhatja az elterjedést olyan nemzeti környezetben, ahol az érdekelt felek más nyelvet beszélnek. Ezenkívül a biztonsági események kezelésére vonatkozó meglévő nemzeti eljárásokról a közös, transznacionális keretre való áttérés kihívást jelentett egyes nemzeti érdekelt felek számára. Például a 2023 augusztusában Szlovéniában bekövetkezett súlyos árvízesemény során a becslések szerint 300 központot aktiváltak az országban. Nem minden érdekelt fél ismerte azonban jól az eszközök és stratégiák általános végrehajtását lehetővé tevő eszköztárat, ami elősegíthette volna a hatékonyabb kommunikációt és az egységes válaszok végrehajtását.

[1] A beavatkozás kulcsfontosságú területei közé tartozik az oktatás, a pénzügy, a kormányzás, az emberi erőforrások, az IKT, a felügyelet, az információ, az infrastruktúra, a tudás, a logisztika, a szervezés, a tervezés, a navigáció és az egyéb területek.

A 2023. évi szlovéniai áradások során tesztelték az eszköztárnak és végrehajtási stratégiájának a reziliencia javításában, valamint az emberek és a környezet árvízzel és szennyezéssel szembeni védelmében betöltött szerepét. Azok az ügynökségek és érdekelt felek, amelyek részt vettek az eszköztár értékelésében, és tudták, hogyan kell azt alkalmazni, sikeresen használták az árvízi készültségi reagálási tevékenységek eszközeit, és megerősítették azok funkcionalitását és értékét. A szélesebb körű végrehajtás azonban tovább javíthatná a több központ közötti kommunikációt, valamint az intézkedések hatékonyságát és eredményességét.

Az eszköztár fejlesztési költsége alig haladta meg a 2,9 millió EUR-t. A költségeket az Interreg Duna Transznacionális Program finanszírozta, más uniós alapok társfinanszírozásával, a WACOM projekt részeként. További kiadásokra van szükség az előrejelzési modell fenntartásához (évente 2 személyhónap, 5 évente további 6 hónappal a jelentős IKT-fejlesztések esetében); a koordinációs eszköz ügyintéző általi napi irányítása és karbantartása; valamint az eszközöket használó hatóságok képzése ((online) képzésenként fél nap).

A Száva vízgyűjtőjéről szóló keretmegállapodást (FASRB)a régió határokon átnyúló vízügyi együttműködés révén történő fenntartható fejlődése érdekében hozták létre. A FASRB [1] részes felei(Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Szlovénia) kötelesek voltak összehangolt intézkedési, tevékenységi, figyelmeztetési és riasztási rendszert létrehozni a határokon átnyúló tájkép és az áradások káros következményeinek kezelése érdekében.

A Száva-medencével foglalkozó nemzetközi bizottságot (InternationalSava River Basin Commission, ISRBC)azért hozták létre, hogy végrehajtsa az AFSRB-t, és megkönnyítse az AFSRB részes felei közötti együttműködést a Száva-medencével kapcsolatos kérdésekben. Az ISRBC megkönnyíti az eszköztár komponenseinek karbantartását.

A FASRB végrehajtása során a felek már négy jegyzőkönyvben[2] állapodtak meg, amelyek közül a határokon átnyúló vízellátási vészhelyzetek kezelése szempontjából közvetlen jelentőséggel bír a hajózás által okozott vízszennyezés megelőzéséről szóló jegyzőkönyv és az árvízvédelemről szóló jegyzőkönyv. A vészhelyzetekről szóló jegyzőkönyvre 2024-ben, annak véglegesítése és elfogadása előtt nemzeti eljárások vonatkoznak. A jegyzőkönyvek képezik az eszköztár végrehajtásának alapját.

A kidolgozott eszközök és stratégia hozzájárultak a Sava Floods and Accidental Pollution Declaration (Sava FAP Declaration) és a Strategies for Emergency Response in the Sava River Basin (SzávaSTEER)elnevezésű, az ISRBC által irányított nyilatkozathoz.

[1] Albánia és Montenegró nem részes fele a Száva-medencéről szóló keretmegállapodásnak (FASRB), mivel Albánia csak néhány négyzetkilométernyiterületet fed le a Száva-medencéből; mivel Montenegró 2006-os függetlenné válását követően nem zárta le a Nemzetközi Száva-medencei Bizottságban (ISRBC) való teljes jogú tagságra irányuló eljárást, de az ország képviselői aktívan részt vesznek az ISRBC valamennyi technikai testületében.

[2] A négy jegyzőkönyv magában foglalja a hajózási rendszerről szóló jegyzőkönyvet és az üledékgazdálkodásról szóló jegyzőkönyvet is.

Az eszköztárat 1,5 év alatt, 2020 júliusa és 2022 decembere között fejlesztették ki. A fejlesztést követően 2023-ban az ISRBC bevezette a transznacionális modellezési eszközt. 2024-ben folyamatban van a Száva vízgyűjtőjére vonatkozó ISRBC vészhelyzeti jegyzőkönyv elfogadásához kapcsolódó koordinációs és helyzetismereti eszköz teljes körű végrehajtása. A legjobb gyakorlatok elfogadása a különböző országokban folyamatosan bővül.

Az eszköztár jelenleg részben működőképes, a szlovén polgári védelem (URSZR) aktívan használja a véletlen olajszennyezések és a terjedés előrejelzésére szolgáló modellező eszközt, míg a fennmaradó komponens végrehajtásáról jelenleg folynak a megbeszélések.

Az eszköztár a tervek szerint legalább 10 évig aktív és karbantartott marad. Az eszközök várhatóan továbbra is relevánsak maradnak a katasztrófakockázatokat kezelő hatóságok és más érdekelt felek számára, mivel az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzések szerint a Száva vízgyűjtő területén nagyobb a valószínűsége az áradásoknak. Tekintettel e táj éghajlatérzékeny jellegére, a megfelelő katasztrófavédelemhez egyre inkább határokon átnyúló együttműködésre van szükség az emberi és környezeti egészséget, a megélhetést és az infrastruktúrát fenyegető kockázatok csökkentése érdekében. 

Dr. Primož Banovec

Scientific Associate within the Water Economic Institute (Vodno gospodarski inštitut), University of Ljubljana

Primoz.Banovec@fgg.uni-lj.si

WACOM_Transnational incident coordination tool for flood-accidental pollution emergency management (Nemzetközi eseménykoordinációs eszköz az árvíz-baleseti szennyezés vészhelyzeti kezelésére)

WACOM_Transnational situational awareness tool for flood-accidental pollution emergency management (Transznacionális helyzetismereti eszköz az árvíz-baleseti szennyezés vészhelyzeti kezeléséhez)

WACOM_Transznacionális modellezési eszköz az árvíz-baleseti szennyezés vészhelyzeti kezeléséhez

WACOM Transznacionális legjobb irányítási gyakorlatok katalógusa

WACOM_Transznacionális legjobb irányítási gyakorlatok adatbázisa

WACOM_Sava STEER Végrehajtási kézikönyv

WACOM_A Száva-medencei árvizekre vonatkozó veszélyhelyzet-reagálási stratégiák