Éghajlatváltozás és vízügy - ENSZ-Vízpolitikai tájékoztató

A globális éghajlati válság elválaszthatatlanul kapcsolódik a vízhez. Az éghajlatváltozás növeli a vízkörforgás változékonyságát, szélsőséges időjárási eseményeket idéz elő, csökkenti a víz rendelkezésre állásának kiszámíthatóságát, hatással van a vízminőségre, és világszerte veszélyezteti a fenntartható fejlődést és a biológiai sokféleséget.

A növekvő vízigény növeli az energiaigényes vízszivattyúzás, -szállítás és -kezelés iránti igényt, és hozzájárult a kritikus vízfüggő szénelnyelők, például a tőzeglápok romlásához. Az éghajlatváltozás mérséklését célzó egyes intézkedések, például a bioüzemanyagok szélesebb körű használata tovább súlyosbíthatja a vízhiányt.

A nemzeti és regionális éghajlat-politikának és -tervezésnek integrált megközelítést kell alkalmaznia az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás terén. A megnövekedett vízhiány és a jövőbeli igények kielégítése egyre keményebb döntéseket igényel a vízkészletek versengő vízfelhasználások közötti elosztásáról, beleértve az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást is. Ha fenntartható jövőt akarunk teremteni, a szokásos üzletmenet már nem lehetséges, és a vízgazdálkodást az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia szemszögéből kell megvizsgálni.

Több beruházásra van szükség a jobb hidrológiai adatok, intézmények és irányítás, oktatás és kapacitásfejlesztés, kockázatértékelés és tudásmegosztás terén. A szakpolitikáknak biztosítaniuk kell valamennyi érdekelt fél, köztük a magánszektor és a civil társadalom képviseletét, részvételét, magatartásbeli változását és elszámoltathatóságát. Az alkalmazkodási terveknek olyan célzott stratégiákat kell tartalmazniuk, amelyek segítik az alacsonyabb jövedelmű – az éghajlatváltozás hatásai által aránytalanul érintett – lakosságot az új körülmények között való eligazodásban.