A Földközi-tenger tengeri és part menti területeire vonatkozó, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás regionális kerete

A keret fő célkitűzése egy olyan regionális stratégiai megközelítés meghatározása, amely növeli a földközi-tengeri tengeri és part menti természeti és társadalmi-gazdasági rendszerek ellenálló képességét az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és amely a földközi-tengeri térség minden szintjén segíti a politikai döntéshozókat és az érdekelt feleket a koherens és hatékony szakpolitikák és intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában.

A keret kidolgozását az az elképzelés vezérelte, hogy 2025-re a földközi-tengeri országok és közösségeik tengeri és part menti területei a fenntartható fejlődés összefüggésében növelték az éghajlat változékonyságának és változásának káros hatásaival szembeni rezilienciájukat. Ezt közös célkitűzések, együttműködés, szolidaritás, méltányosság és részvételen alapuló kormányzás révén kell elérni.

A keret – a barcelonai egyezmény jegyzőkönyveiben meghatározott jogi kerettel összhangban – a Földközi-tenger tengeri és part menti környezetére összpontosít. Földrajzi hatálya a barcelonai egyezményre, azaz a Földközi-tengerre és az azzal határos 21 ország part menti övezeteire terjed ki. A keret elismeri, hogy az éghajlatváltozás olyan hatásokkal fog járni, amelyek nem tartják tiszteletben a part menti övezetek határait, ahogyan azt általában meghatározzák, és hogy a part menti alkalmazkodási intézkedésekre lehet szükség a szárazföld belsejében, különösen a belvízi vízgyűjtő területeken.

Miután a barcelonai egyezmény szerződő felei a 19. rendes ülésükön (COP 19, Athén, Görögország, 2016. február) jóváhagyták a keretet, az ENSZ környezetvédelmi/mediterrán cselekvési tervének rendszere strukturált vázlatként kínálja azt a földközi-tengeri térség politikai döntéshozói és érdekelt felei számára, hogy megkönnyítse az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai célkitűzéseinek, stratégiai irányainak és prioritásainak meghatározását.