European Union flag

Leírás

  • A Balti-tengeren és a Fekete-tengeren széles körben elterjed az oxigénhiány, részben a természetes körülmények (rétegződés) miatt.
  • A Balti-tengeren a tengerfenék közelében lévő vízréteg oxigénkoncentrációja 1990 és 2017 között az állomások 11 %-án csökkent.
  • Az Északi-tenger térségében 1990 és 2017 között az állomások 9 %-ánál az oxigénkoncentráció csökkenését figyelték meg, főként a dániai fjordok, valamint a norvég és svéd partok mentén, továbbá a Német-öböl egyes állomásain.
  • Korlátozott mennyiségű adat állt rendelkezésre a Kelta-tengerre és az Adriai-tengerre vonatkozóan. Az adatlefedettség nem minden regionális tenger esetében elegendő; elegendő a Balti-tenger és az Északi-tenger esetében, míg az Adriai- és a Fekete-tenger esetében csak a part menti vizekre vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok.  
  • A Fekete-tenger parti vizeinek egyes állomásain csökkent oxigénkoncentrációt figyeltek meg, de az 1990 és 2017 közötti időszakban nem volt jelentős tendencia az oxigénkoncentrációban.
  • Az 1990 és 2017 közötti időszakban az összes régióban az állomások többségénél nem figyeltek meg jelentős koncentrációs tendenciákat.
  • Az oxigénhiány elsődleges oka a mezőgazdasági műtrágyákból származó tápanyagbevitel, amely eutrofizációt okoz. Az eutrofizáció hatásait súlyosbítja az éghajlatváltozás, különösen a tenger hőmérsékletének emelkedése és a vízoszlopok rétegződése.

Referencia információ

Weboldalak:
Forrás:
EGT

Megjelent a Climate-ADAPT-ban: Apr 18, 2025

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.