Az alkalmazkodás kihívásai és lehetőségei az európai energiarendszer számára

Ez a jelentés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia iránti igényeket elemzi Európa energiarendszerében most és a jövőben. Ez az értékelés támogatja a tiszta energiára való átállást, amely magában foglalja a megújuló energiaforrások jelentős bővítését, amelyek közül sok érzékeny az éghajlati tényezőkre.

Az éghajlatváltozás hatásai és a kapcsolódó alkalmazkodási igények jelentősen eltérnek az európai régiókban. Általánosságban elmondható, hogy Észak-Európa mind kedvező, mind kedvezőtlen hatásokat fog tapasztalni energiarendszerére nézve, míg a dél-európai régiók túlnyomórészt kedvezőtlen hatásokkal szembesülnek. A tanulmány különösen a következőket állapítja meg:

• A víz rendelkezésre állása az előrejelzések szerint Észak-Európában általában növekedni, Dél-Európában pedig csökkenni fog, de jelentős szezonális különbségekkel. Ezek a változások befolyásolhatják a hűtővíz rendelkezésre állását a hőerőművek számára, a vízenergia- és bioenergia-potenciált, az üzemanyag-szállítást a folyókon, valamint a vízellátás iránti energiaigényt.
• A szén-‑-tüzelésű erőművek nap- és szélenergiával való felváltása radikálisan csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és a vízfogyasztást, ezáltal hozzájárulva a mérsékléshez és az alkalmazkodáshoz a water‑scarce régiókban.
• A bioüzemanyagokhoz, valamint a szén-dioxid-leválasztáshoz és -tároláshoz jelentős mennyiségű vízre vagy szántóterületre van szükség, ami korlátozhatja terjeszkedésüket, különösen a vízhiányos régiókban.
• A felmelegedési hőmérséklet csökkenti a fűtés energiaigényét, de növeli a hűtés energiaigényét. Hatással lehetnek a villamosenergia-termelésre és -átvitelre is.
• Az éghajlatváltozás befolyásolhatja a szél- és napenergia potenciálját, de a rendelkezésre álló előrejelzések jelentős bizonytalansággal járnak.
• Számos tanulmány azt mutatja, hogy megfelelő alkalmazkodási intézkedések nélkül a szélsőséges időjárási események által az európai energiarendszerben okozott közvetlen károk az évszázad végére évente több milliárd eurót tehetnek ki, ami sokkal nagyobb közvetett költségekkel jár.

Az energiaunió keretében kialakuló szakpolitikai keret egyedülálló lehetőségeket kínál az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a nemzeti és európai energiatervezésben való általános érvényesítésére. Az értékelés azt ajánlja, hogy a nemzeti éghajlat- és energiapolitikai tervek, valamint az uniós energiaunió keretében kidolgozott hosszú ‑-stratégiák kidolgozása során vegyék figyelembe az éghajlatváltozás hatásait. Az energiaágazat piaci szereplőinek üzleti tevékenységük szerves részeként mérlegelniük kell az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia megerősítését is.