Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens infrastruktúra: Megfelelő szakpolitikák kialakítása (OECD, 2017)

E munkadokumentum célja, hogy segítse az OECD-országok nemzeti politikai döntéshozóit annak biztosításában, hogy az új és a meglévő infrastruktúra ellenálló legyen az éghajlatváltozással szemben. A közlekedési, energia- és vízinfrastruktúrákra terjed ki, mivel mindegyikük fő közös vonásokkal rendelkezik: tőkeigényesek, hosszú élettartamúak és ágazatokon átívelően függenek egymástól. A tanulmány néhány OECD-ország kormányzati intézkedéseinek közelmúltbeli tapasztalatait mutatja be.

A dokumentum négy kiemelt területet határoz meg a nemzeti kormányok számára az infrastruktúra rezilienciájának támogatása érdekében: (1) az ágazatokon belüli és azok közötti információnyújtás és koordináció támogatása, és különösen annak biztosítása, hogy a legfontosabb érdekelt felek (azaz az állami tulajdonú közművek, szakmai szövetségek és szabályozók) elegendő kapacitással rendelkezzenek az éghajlati előrejelzések alkalmazásához; (2) annak biztosítása, hogy az éghajlati kockázatokat megfelelően figyelembe vegyék a közszektor beruházásaiban, és a szerződéses megállapodásokban átláthatóan osszák el a köz- és magánszférabeli partnerek között; (3) a területrendezési politikák, a műszaki szabványok, valamint a gazdaságpolitikák és szabályozások összehangolása az infrastruktúra rezilienciájának támogatása érdekében, és (4) az éghajlati kockázatok érdekelt felek általi nyilvánosságra hozatala ismertségének növelése, beleértve a pénzügyi érdekelt feleket is, támogatva az átláthatóságra irányuló kezdeményezéseket.

A munkadokumentum hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a kormányzati intézkedések hatékonyságának nyomon követése és értékelése, valamint az országok közötti kölcsönös tanulás kiterjesztése érdekében. A dokumentum rámutat néhány fennmaradó kulcsfontosságú intézkedési kérdésre is, amelyek a következők: 1) a szakpolitikai és szabályozási eszközök költségei, előnyei és hatékonysága, beleértve a területrendezést is, 2) a PPP-keretek és -szerződések elemzése a rezilienciaépítéshez való hozzájárulásuk megértése érdekében, valamint 3) a befektetési gyakorlatok és az éghajlati kockázatok pénzügyi intézmények általi átvilágításának felülvizsgálata.