Árvíz: Egészségügyi kockázatok kezelése a WHO európai régiójában

Az elmúlt 20 évre visszatekintve a WHO európai régiójának 49 országában bekövetkezett árvízesemények több mint 2000 halálesetet és egyéb egészségügyi hatásokat okoztak. Vagyonvesztés, egészségügyi létesítmények károsodása, lakóhelyelhagyás és hatalmas gazdasági költségek (a becslések szerint mintegy 70 milliárd EUR) fordultak elő.

Az árvizek egészségügyi hatásainak megelőzésében meglévő hiányosságokat, valamint az időben rendelkezésre álló árvíz-egészségügyi reagálási stratégiákat vagy kidolgozott cselekvési terveket a WHO európai tagállamaiban végzett felmérés keretében értékelték. Különösen a változó éghajlat lehetséges hatásait (pl. gyakoribb szélsőséges csapadékesemények) kell figyelembe venni.

A felmérés megállapította, hogy különösen az ágazatok közötti koordináció elengedhetetlen a halálesetek, sérülések, betegségek és egyéb egészségügyi következmények megelőzéséhez. A jelentés számos intézkedést javasol a lakosság egészségügyi ellátásának védelmére az árvízesemények négy szakaszában, nevezetesen a megelőzést, a felkészültséget, a reagálást és a helyreállítást (PPRR). Példa erre az árvízkezelés, a vízkészlet-gazdálkodás, a közegészségügy, az éghajlatváltozás és a katasztrófakockázat-csökkentés (DRR) közötti kritikus kapcsolatok jelenleg rosszul meghatározottak és továbbra is széttagoltak. Meg kell szüntetni a meglévő árvízkezelési gyakorlatok közegészségügyi sebezhetőségével kapcsolatos ismerethiányt, és integrálni kell az egészséget az árvízesemény előtt, alatt és után. Az integrált árvízkezelés támogatja ezt a diskurzust, és megkönnyíti az árvíztervezési, -felkészültségi, -reagálási és -helyreállítási tevékenységeket a környezeti egészségügyi veszélyek csökkentése és az emberi jólét védelme érdekében.

Általánosságban elmondható, hogy az árvizek egészségügyi kockázatainak kezelésére irányuló megközelítéseknek a veszélyek valamennyi típusára vonatkozó közös politikákon, terveken és intézkedéseken kell alapulniuk (több veszélyre kiterjedő megközelítés), mielőtt foglalkoznának az árvizekkel kapcsolatos konkrét kérdésekkel.