A hőhullámok mint foglalkozási ártalom: A hőség és a hőhullámok hatása a munkavállalók egészségére, biztonságára és jóllétére, valamint a társadalmi egyenlőtlenségekre

Az időjárással összefüggő hőexpozíció egészségügyi problémává vált, tekintettel annak az egészségre gyakorolt széles körű következményeire. Mind a fiziológiai, mind az epidemiológiai kutatások azt mutatják, hogy a hő hatása az emberi egészségre messze túlmutat az akut hőviszonyokon, például a potenciálisan halálos hőgutákon. A hő súlyosbítja a szív- és érrendszeri, légzőszervi és egyéb akut betegségek széles körével és a reproduktív egészséggel kapcsolatos problémákat. A hőhullámok idején a közösségek szokásos éghajlatán tapasztalthoz képest nő a sérüléssel összefüggő halálozás; ennek egy része foglalkozási jellegű. Az ilyen események különösen a munkavállalókra nézve jelentenek kockázatot, különösen akkor, ha azokat már meglévő munkahelyi hőstressz-tényezők, például egyéni védőeszközök használata egészítik ki, amelyek akadályozhatják a testhő eloszlását, a terhelést vagy más foglalkozási veszélyeket. Mivel az éghajlatváltozás megsokszorozza a forró napok számát és intenzitását, és hozzáadódik a nyári időszakhoz, a foglalkozások szélesebb köre válik potenciálisan hőnek kitetté. Egyes munkahelyek a „megállás nélküli” gazdaság és a munkaidő korszerű kezelése miatt váltak veszélyeztetetté. Ez a jelentés azzal érvel, hogy az időjárással összefüggő hőstresszt növekvő foglalkozási veszélynek kell tekinteni, amely teljes társadalmi elismerést érdemel annak érdekében, hogy állami fellépést igénylő, újonnan felmerülő foglalkozási kockázatnak minősüljön.