Az egészségügyi nemzeti alkalmazkodási tervek minőségi kritériumai

Az egészségügyi nemzeti alkalmazkodási tervet (HNAP) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy határozza meg, mint egy ország egészségügyi minisztériuma által a nemzeti alkalmazkodási terv folyamatának részeként kidolgozott tervet. A HNAP fejlesztése kritikus fontosságú: az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak kezelésére irányuló intézkedések rangsorolásának biztosítása a tervezés minden szintjén; az egészségügyi ágazat összekapcsolása a nemzeti és nemzetközi éghajlat-változási menetrendekkel, beleértve a más ágazatokban az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések egészségügyi járulékos előnyeire helyezett nagyobb hangsúlyt; az összehangolt és inkluzív éghajlatváltozás és egészségügyi tervezés előmozdítása és elősegítése az egészségügyi érdekelt felek körében a kormányzat különböző szintjein és az egészséget meghatározó ágazatokban; valamint az egészségügyi ágazat éghajlat-politikai finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. A cselekvési terv intézkedéseket vázol fel az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens egészségügyi és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens egészségügyi rendszerek kiépítésére, amelyek képesek előre jelezni, elnyelni és átalakítani a változó éghajlatot a lakosság egészségének védelme érdekében, miközben javítják az egyéb egészségügyi veszélyek kezelését.

A WHO iránymutatást tett közzé a nemzetiegészségügyi cselekvési terv kidolgozásához, amelyben leírja a nemzeti egészségügyi alkalmazkodási tervezési folyamat alapelveit és alapvető koncepcióit, az éghajlatváltozáshoz valóegészségügyi alkalmazkodás kritikus elemeit, valamint a terv kidolgozásának lépéseit. A WHO egészségügyi cselekvési tervre vonatkozó iránymutatása összhangban van a legkevésbé fejlett országokkal foglalkozó szakértői csoport által kidolgozott nemzeti cselekvési tervek kidolgozására és végrehajtására vonatkozó technikai iránymutatásokkal. Emellett a WHO kidolgozta azéghajlatváltozás hatásaivalszemben reziliens egészségügyi rendszerekkiépítésére vonatkozó operatív keretet, amely iránymutatást nyújt az országoknak az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak kezelésére irányuló szisztematikus és átfogómegközelítés kidolgozásához. Ösztönözni kell a rugalmas és kontextus-specifikus megközelítést, amely országvezérelt és saját tulajdonú. A nemzeti egészségügyi cselekvési tervnek arendelkezésre álló legjobb bizonyítékokon kell alapulnia, és átfogóan ki kell terjednie a releváns, éghajlatérzékeny egészségügyi kockázatokra és az egészségügyi reziliencia megerősítésére javasolt intézkedésekre. Tartalmaznia kell egy megvalósítható végrehajtási tervet, amely konkrét időkereteket, szerepeket és felelősségi köröket tartalmaz minden egyes alkalmazkodási intézkedésre vonatkozóan, valamint egy nyomonkövetési és értékelési tervet, amely magában foglalja a HNAP rendszeres felülvizsgálatánakés aktualizálásának lehetőségeit. A folyamatnak és a végleges tervnek maximalizálnia kell az ágazatok közötti szinergiákat is, különös tekintettel az egészséget meghatározó ágazatokra, és elő kell mozdítania az ágazatközi együttműködést és az egészségügyi együttműködést.

 Az egészségügyi nemzeti alkalmazkodási tervek minőségi kritériumai (HNAP) példákat mutatnak be az egészségügyi nemzeti alkalmazkodási tervek kidolgozásának bevált gyakorlataira, hogy segítsék az országokat egy átfogó, megvalósítható és végrehajtható terv kidolgozásában. A kritériumok célja továbbá, hogy iránymutatást nyújtsanak az országoknak a hosszú távú, ismétlődő HNAP-folyamat alapjainak lefektetéséhez. A javasolt kritériumok nem előíró jellegűek, és azokat a dinamikus országkörnyezethez, a bizonytalan és változó éghajlati viszonyokhoz, valamint az új ismeretekhez és technológiákhoz kell igazítani.

A HNAP-okra vonatkozó minőségi kritériumok hat témakört fednek le:

1. Vezetés és támogató környezet
2. Ágazatközi koordináció és szakpolitikai koherencia
3. Az éghajlatérzékeny egészségügyi kockázatok átfogó lefedése
4. Az alkalmazkodási lehetőségek és intézkedések átfogó lefedettsége
5. Források
6. Nyomon követés, értékelés és jelentéstétel.