European Union flag

Egészségügyi kérdések

Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense. Az elmúlt években Európában rekordhőmérsékletek és ismétlődő, tartós hőhullámok voltak tapasztalhatók. Az emberi egészségre veszélyes hőhullámok időtartama és intenzitása növekszik, és az előrejelzések szerint valamennyi éghajlati forgatókönyv szerint Európa-szerte jelentősen tovább fog nőni, különösen Dél-Európában. 

Ha nagyon magas hőmérsékletnek van kitéve, az emberi test küzdhet önmagának szabályozásával, ami hőstresszhez, hőkimerüléshez, hőgutához és a már meglévő egészségügyi állapotokból eredő szövődményekhez vezet, egyes esetekben korai halálhoz. Az idősek, a gyermekek, a várandós nők, a fizikailag megterhelő foglalkozásokban dolgozók, a szív- és érrendszeri, légzőszervi vagy vesebetegségekben, cukorbetegségben vagy mentális egészségügyi zavarokban szenvedők, valamint a marginalizált és alulfinanszírozott emberek a szélsőséges hőségnek leginkább kitett személyek közé tartoznak (WHO Europe, 2021). A víztestek fokozott rekreációs célú használata meleg időben, a magasabb vízhőmérséklettel kombinálva növeli egyes víz útján terjedő betegségek, például a vibriózis kockázatát. A magas hőmérséklet és általában az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő aggodalom szintén rossz mentális egészséget okozhat (EU-OSHA, 2025).  

Az életkor, a már meglévő egészségügyi állapotok és a szociális nélkülözés olyan kulcsfontosságú tényezők, amelyek miatt az emberek valószínűleg a hőséghez és a szélsőséges hőmérsékletekhez kapcsolódó károsabb egészségügyi következményekkel szembesülnek (WHO Európai Regionális Irodája, 2018). A nagyobb kockázatnak kitett egyéb veszélyeztetett csoportok közé tartoznak a krónikus betegségben szenvedők (mint például a szív- és légzőszervi betegségek, az endokrin rendszer rendellenességei, a mentális egészségi zavarok, az anyagcserezavarok és a vesebetegségek), a várandós nők, a kisgyermekek, a szabadtéri dolgozók, a társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű környezetben városi környezetben élők, a migránsok és az utazók. Az éghajlatváltozás mellett a népesség elöregedése és az urbanizáció erősen befolyásolja a hőmérséklet és az egészség közötti kapcsolatot a WHO európai régiójában (WHO Európai Regionális Irodája, 2021).

Megfigyelt hatások

Az 1980 és 2023 között Európában regisztrált, időjárási és éghajlati szélsőségekkel összefüggő halálesetek 95 %-ahőhullámokhoz kapcsolódott ( EEA, 2024a). 2022-ben a becslések szerint Európában 60 000–70 000 ember halt meg hőségben (Ballester et al., 2023; Ballester et al., 2024). 2023-ban valamivel kevesebb mint 48 000 hővel összefüggő halálesetet becsültek Európa-szerte (Gallo et al., 2024). A hőhatások további terhet jelentenek Európa már amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszerei számára. Portugáliában például a napi kórházi felvételek 19 %-kal nőttek a hőhullámos napokon 2000 és 2018 között (Alho et al., 2024). A globális felmelegedés hatásai már most érezhetők: a 2022 nyarán Európában bekövetkezett hővel összefüggő halálesetek fele az antropogén éghajlatváltozásnak tulajdonítható (Beck et al., 2024). Az európai éghajlati kockázatértékelés szerint a lakosságot érintő hőkockázatok már kritikus szinten vannak Dél-Európában (EEA, 2024b). 

Emellett az épített környezet jellemzői befolyásolják a lakosság hőnek való kitettségét. Az európai városok kórházainak és iskoláinak közel fele olyan területeken található, ahol erős (>2 °C) a városi hőszigethatás, ami azt jelenti, hogy kiszolgáltatott felhasználóik és személyzetük magas hőmérsékletnek van kitéve. 

A hőhullámok során az egészség és a jóllét romlása csökkentheti a munkaerő-kínálatot és a munkatermelékenységet, és munkahelyi balesetekkel és sérülésekkel is járhat. Ez a csökkenés szélesebb körű gazdasági és pénzügyi hatásokkal jár a leginkább érintett régiókban.

Tervezett hatások

Az előrejelzések szerint a magas hőmérséklet és a hőhullámok gyakorisága a jövőben növekedni fog, különösen Dél-Európában. Az európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA) az évszázad második felében a hő által az emberi egészségre jelentett kockázat szintjét „katasztrofálisnak” nevezi, ami sürgős fellépést tesz szükségessé (EEA, 2024b). Még ha a globális felmelegedés 1,5 °C-ra is korlátozódik, az évszázad végére az EU-ban és az Egyesült Királyságban várhatóan évente 100 millió ember tapasztal majd szélsőséges hőhullámokat; tízszeres növekedés az 1981–2010-es alapforgatókönyvhöz képest (Naumann et al., 2020). 

A 65 év feletti uniós idősek aránya az előrejelzések szerint a 2024. évi 21,6 %-ról 2100-ra 32,5%-ra nő (Eurostat, 2025), ami súlyosbítja a hővel kapcsolatos expozíció és mortalitás kockázatát. Az EUCRA bizonyítékalapja szerint alkalmazkodás nélkül, és tekintettel a várható demográfiai változásokra, az EU-ban a szélsőséges hővel összefüggő mortalitás az előrejelzések szerint az 1,5 °C alatti globális felmelegedési szintek alatt tízszeresére, a 3 °C-os globális felmelegedési szintek mellett azonban több mint harmincszorosára fog nőni. Ez valószínűleg több százezer halálesetnek felel meg, amelyek a század végére a hőségnek tulajdoníthatók. A mortalitásra és a morbiditásra gyakorolt hatások Dél-Európában lesznek a legnagyobbak (EEA, 2024b).

Policy válaszok

A hőmegelőzés különböző szintű intézkedésekből álló portfóliót igényel, beleértve a meteorológiai korai előrejelző rendszereket, az időben történő nyilvános és orvosi tanácsadást, a lakhatás és a várostervezés javítását (pl. a városzöldítés biztosítását), annak biztosítását, hogy az egészségügyi és szociális rendszerek készen álljanak a fellépésre, valamint a munkakörülmények kiigazítását a meleg időjárási időszakokban. Uniós szinten a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) 2022/2371 rendelet megerősíti a tagállami és uniós felkészültség- és reagálástervezést, többek között az éghajlattal kapcsolatos események, például a szélsőséges hőség tekintetében.

A hő emberi egészségre gyakorolt hatását a nemzeti alkalmazkodási politikák és a nemzeti egészségügyi stratégiák nagy része elismeri. Az európai éghajlati kockázatértékelés szerint azonban a fűtésre való szakpolitikai felkészültség szintje Európa egészét tekintve közepesnek értékelhető, mivel a hővel kapcsolatos halálozási terhek becslésére különböző megközelítéseket alkalmaznak a tagállamokban, és a társadalmi igazságosság szempontjai gyakran hiányoznak az alkalmazkodási politikákból (EEA, 2024b). 

A hő-egészségügyi cselekvési terveket (HHAP) a halálesetek csökkentésének és az egyéb egészségügyi hatások megelőzésének kulcsfontosságú eszközeként ismerik el a magas hőmérsékleti időszakokban. A HHAP célja, hogy felelősségi köröket jelöljön ki hővészhelyzet esetén, valamint hogy megtervezze mind a rövid távú intézkedéseket (például időjárás-alapú riasztások és viselkedési tanácsok kiadása), mind pedig a lakhatás és a várostervezés hosszú távú javítását a hőexpozíció csökkentése érdekében (WHO Europe, 2021). 2024-ben az EGT-38 ország közül 21 rendelkezett hőegészségügyi cselekvési tervvel, további négy pedig HHAP-ot dolgozott ki. Ajánlott a HHAP-ok továbbfejlesztése, értékelése és felülvizsgálata, különös tekintettel a veszélyeztetett népességcsoportokra annak érdekében, hogy az országok jobban felkészüljenek a jövőbeli hőszélsőségekre (EEA, 2024c). Valamennyi EGT-38 ország aláírta a hetedik környezetvédelmi és egészségügyi miniszteri konferencia nyilatkozatát (a továbbiakban: a budapesti nyilatkozat), amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy „hőegészségügyi cselekvési terveket dolgoznak ki és aktualizálnak a hővel kapcsolatos egészségügyi kockázatok hatékony megelőzése, az azokra való felkészülés és reagálás érdekében, miközben a várostervezést a városi hőszigethatások hatásainak kezelése érdekében kiigazítják, figyelembe véve a különböző kormányzati szintek hatásköreit” (WHO Europe, 2023).

Az éghajlattal kapcsolatos munkahelyi egészségügyi kockázatokkal, többek között a hőstresszsel az EU munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos stratégiai kerete (2021–2027) foglalkozik, amely meghatározza azokat a kulcsfontosságú prioritásokat és beavatkozási területeket, amelyek célja a biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosítása az újonnan felmerülő kihívásokkal szemben, beleértve az éghajlatváltozással és a munkahelyi hőséggel kapcsolatos kihívásokat is. Konkrétan a magas hőmérséklettel kapcsolatban az EU-OSHA 2023 májusában munkahelyi hőséggel kapcsolatos iránymutatást tett közzé. Az Európai Bizottság jelenleg értékeli a munkahelyi hőség kérdését a 89/654/EGK uniós munkahelyi irányelv folyamatban lévő felülvizsgálata keretében. 2024 novemberében a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság elfogadta az „Éghajlatváltozás– szélsőséges időjárási körülmények”című véleményt, amelyben további intézkedéseket javasol a munkahelyi hőséggel kapcsolatban. 2024 decemberében az Európai Bizottság vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága (SLIC) fizikai anyagokkal foglalkozó munkacsoportot hozott létre, hogy támogassa a SLIC-et annak érdekében, hogy előmozdítsa a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló uniós irányelvek következetes érvényesítését a fizikai kockázatoknak való kitettség tekintetében a szélsőséges hőmérsékletek területén is, és azonosítsa az éghajlatváltozásnak a munkavállalók biztonságára és egészségére gyakorolt hatását valamennyi ágazatban.   

Az Európai Bizottság mentális egészséggel kapcsolatos átfogó megközelítése (2023) kiemeli, hogy a mentális egészség és jóllét kezelése során valamennyi népességcsoportban figyelembe kell venni a környezeti és éghajlati stresszorokat, például a szélsőséges hőséget.

Ami a jövőt illeti, az első EUCRA-ra és „Az éghajlati kockázatok kezelése – az emberek és a jólét védelme” című európai bizottsági közleményre építve jelenleg kidolgozás alatt áll az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára és a kockázatok kezelésére irányuló, küszöbön álló európai kezdeményezés, amelynek célja, hogy ambiciózusabb, átfogóbb és koherensebb uniós megközelítést alakítson ki az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára és felkészültségre vonatkozóan, amely kiterjed a tagállamokra és az uniós szintre. A 2026 vége felé elfogadni tervezett kezdeményezés prioritásként fogja kezelni az emberek egészségének és jóllétének védelmét az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok – többek között a szélsőséges és elhúzódó hőség – fokozódására válaszul, például azáltal, hogy rendszeres, tudományosan megalapozott kockázatértékeléseket biztosít, valamint hozzáférhető eszközöket biztosít a nyilvánosság és a döntéshozók számára.

Further információ

Hivatkozások

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.