Az energiaunió irányításáról szóló rendelet szerinti, az alkalmazkodásra vonatkozó jelentéstételből származó információk (2023, 2021)

Az egészségügyi ágazattal az osztrák alkalmazkodási stratégia és cselekvési terv (NAS és NAP, 2017) egyaránt foglalkozik. Az alkalmazkodási intézkedéseknek nem szabad társadalmi hátrányokkal járniuk; hanem inkább minimalizálja a demokráciát, az egészséget, a biztonságot és a társadalmi igazságosságot fenyegető kockázatokat.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó fellépések és a közegészségügyet célzó intézkedések közé tartoznak a következők:

• Általános közönségkapcsolatok és a szélsőséges eseményekre vagy fertőző betegségek kitörésére való felkészüléssel kapcsolatos konkrét munka: A tudatosság növelése, a nyilvánosság tájékoztatása, valamint az összehangolt sürgősségi segélyszolgálatok és a felelős intézmények képességeinek javítása annak érdekében, hogy szélsőséges események vagy fertőző betegségek kitörése esetén megelőzzék vagy minimalizálják az egészségügyi kockázatokat és csökkentsék a halálos kimenetelű balesetek számát.
• A hőség és az aszály kezelése: A hőstressz csökkentése és az éghajlatváltozással kapcsolatos további negatív egészségügyi hatások megelőzése a lakosság körében, különösen a hőségre hajlamos területeken (pl. a hőszigethatás által érintett városi területeken).
• Árvizek, sárcsuszamlások, lavinák, földcsuszamlások és sziklaesések kezelése: A központi szolgálatok ellátási funkcióinak fenntartása katasztrófa esetén és a halálos áldozatok, valamint az akut és krónikus, valamint a fizikai és mentális egészségügyi hatások megelőzése.
• A kórokozók/fertőző betegségek kezelésére vonatkozó ismeretek bővítése és felkészülés: a kórokozók és fertőző betegségek kialakulásában és terjedésében az éghajlatváltozással összefüggő változásokra vonatkozó tudásalap javítása; kórokozók, fertőző betegségek és betegséghordozók (vektorok) megtelepedésének és elterjedésének visszaszorítása; az „új és újonnan megjelenő betegségek” korai felismerésének, diagnosztizálásának és terápiáinak javítása.
• Az allergén és toxikus fajok terjedésével kapcsolatos kockázatkezelés: Az allergén és mérgező növények és állatok által okozott káros egészségügyi hatások megelőzése/csökkentése.
• A szennyező anyagok és az ultraibolya sugárzás kezelése: A szélsőséges eseményekből és az éghajlatváltozásból eredő szennyező anyagoknak való kitettség változásaiból eredő káros egészségügyi hatások megelőzése/csökkentése.
• A nyomonkövetési és korai előrejelző rendszerek összekapcsolása és továbbfejlesztése: A lakosság, az egészségügy és a segélyszervezetek felkészítése az éghajlatváltozással kapcsolatos hatásokra és vészhelyzetekre az egészségügyi következmények csökkentése/megelőzése érdekében egy közös, koherens nyomonkövetési struktúra kialakítása révén, különösen a meglévő rendszerek összekapcsolásával. Ennek a struktúrának igazodnia kell a vonatkozó kockázatokhoz (pl. árvizek, hőség, hideg, kórokozók/fertőző betegségek).
• Az éghajlattal kapcsolatos témák beépítése az orvosok és a személyzet képzésébe és továbbképzésébe az orvosi, terápiás és diagnosztikai egészségügyi szakmákban (MTDG): Az orvosok és az egészségügyi személyzet kompetenciájának növelése az éghajlat szempontjából releváns egészségügyi témák kezelésében.
• A friss/hideg levegőt előállító területek, a szellőzési útvonalak, valamint a „zöld” és „kék” infrastruktúra védelme a lakóterületeken belül: a mikroklímák javítása a sűrűn lakott területeken, a túlmelegedés és a hőszigethatások megelőzése, valamint az emberi egészségre gyakorolt fokozott bioklimatikus stressz kompenzálása; a friss/hideg levegővel való ellátás biztosítása a beépített területeken, a hő miatti egészségügyi kockázatok elkerülése.
• A bioklimatikusan aktív intézkedések felülvizsgálata és (szükség esetén) kiigazítása a fejlesztési tervekben: a mikroklímák javítása a sűrűn lakott területeken, a túlmelegedés és a hőszigethatások megelőzése, valamint az emberi egészségre gyakorolt fokozott bioklimatikus stressz kompenzálása; a hővel kapcsolatos egészségügyi kockázatok megelőzése.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak az ágazati politikákba és programokba való beépítése, és ezáltal az általános érvényesítés egyre fokozódik, az egészségügyi ágazatból származó gyakorlati példákkal.

Az alkalmazkodási intézkedések végrehajtásáról szóló második eredményjelentés azt mutatja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás lendületet kapott, és az intézkedések végrehajtására irányuló tevékenységek Ausztria-szerte fokozódtak. A korai előrejelző és ellenőrző rendszerek fontosak az emberi egészség védelme szempontjából. A hővédelmi terveket szövetségi szinten, valamint a szövetségi tartományok többségében dolgozták ki; a lakosság tájékoztatását és figyelmeztetését célozzák.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén bevált egészségügyi gyakorlatok közé tartoznak a következők:

• Útikönyv: Védelem a hő ellen a házakban és lakásokban. Az útmutató olyan intézkedéseket mutat be, amelyek felhasználhatók a hő elleni energiahatékony védelem eléréséhez. Az Osztrák Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AGES) hő elleni tippjei, beleértve a hőtelefont és a megfelelő táplálkozásról szóló videókat a hő- és élelmiszer-biztonságban nyáron.

• Iránymutatás a hőre vonatkozó cselekvési tervről: Az orvosi és ápolási létesítmények számára, hogy saját hő cselekvési terveket készítsenek: Az iránymutatás a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjainak, valamint a kórházakért, ápolási és gondozási létesítményekért felelős személyeknek az intézményesített gondozási területeire irányul. Rövid és középtávú, valamint akut intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal támogatja a szervezeteket saját fűtési terveik kidolgozásában és kidolgozásában.

Az EEA jelentéséből származó információk. Éghajlatváltozás és egészségügy: a nemzeti szakpolitikai áttekintés Európában (2022)

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti szakpolitikákat és a nemzeti egészségügyi stratégiákat elemezték az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi (fizikai, mentális és társadalmi) hatások lefedettségének és az ezeket kezelő beavatkozástípusoknak az azonosítása érdekében. A jelentés európai áttekintést nyújt, míg a nemzeti szakpolitikák különböző szempontjainak földrajzi lefedettsége Európa-szerte megjeleníthető a térképmegjelenítő segítségével. Az Ausztriára vonatkozó eredményeket itt foglaljuk össze.

Áttekintett szakpolitikai dokumentumok:

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás osztrák stratégiája 1. rész

Österreichischer Strukturplan Gesundheit 2017

A felülvizsgált szakpolitikai dokumentumokban tárgyalt szempontok:

Források az Osztrák Obszervatórium katalógusában