European Union flag

Az uniós tagállamok esetében az információk a hivatalos alkalmazkodási jelentésükön alapulnak: 2023. és 2021. évi alkalmazkodási jelentés az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet alapján (lásd az uniós alkalmazkodási jelentést, Climate-ADAPT országprofilok). Megjegyzés: A vonatkozó információkat az alkalmazkodásról szóló hivatalos uniós jelentésből másolták (2023. november 15-ig benyújtva), a szöveg tartalmának további részletezése nélkül. Előfordulhat, hogy egyes, a bejelentés időpontjában érvényes információk ma már nem érvényesek. A szöveg szükséges kiegészítései egyértelműen ki vannak emelve. Emellett az EEA által az éghajlatváltozásról és az egészségügyről készített elemzésben összegyűjtött információk: a nemzeti szakpolitikák felülvizsgálata Európában (2021). Megjegyzés: Előfordulhat, hogy egyes, a közzététel időpontjában érvényes információk ma már nem érvényesek. A szöveg szükséges kiegészítései egyértelműen ki vannak emelve.

Az energiaunió irányításáról szóló rendelet szerinti, az alkalmazkodásra vonatkozó jelentéstételből származó információk (2023, 2021)

Az egészségügyi ágazattal az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás 2030-ig szóló fejlesztési terve foglalkozik (NAS, 2017). Észtország gazdasági és közigazgatási struktúrájának kiemelt ágazatai alapján nyolc alkalmazkodási célkitűzést határoz meg, beleértve az egészségügyi és mentési képességek javítását is.

A 2020–2030-as időszakra szóló népegészségügyi fejlesztési terv egyik alcélja az egészséget támogató környezet, és az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásának figyelembevételére való készség és rugalmasság a terv megvalósításának egyik előfeltétele. A fejlesztési terv szerint figyelembe kell venni, hogy a szegények vannak leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak (pl. gyakoribbak a viharok és árvizek télen és a forró időszakokban nyáron), mivel előfordulhat, hogy nem rendelkeznek az éghajlatváltozás hatásai elleni pufferhez vagy az éghajlati kockázatok enyhítéséhez szükséges eszközökkel és hálózattal.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással a vészhelyzeti törvény foglalkozik, amelynek alapján az Egészségügyi Tanács iránymutatást adott az „Epidémiás vészhelyzeti kockázatértékelés” elkészítéséhez. Egészségügyi esemény esetén a sürgősségi kockázatelemzés elkészítéséért felelős vezető hatóság az Egészségügyi Tanács. A vízügyi törvényben meghatározott tevékenységek és tervek célja az árvizek több területet, köztük az emberi egészséget érintő lehetséges káros következményeinek kezelése.

Az egészségügyi ágazat intézkedései főként azt hangsúlyozzák, hogy növelni kell a lakosság tudatosságát az éghajlattal kapcsolatos kockázatok egészségügyi hatásaival kapcsolatban, és javítani kell az egészségügyi rendszer nyomonkövetési képességét. A növekvő kockázatok további tanulmányokat tesznek szükségessé a kockázatok jellegének részletes meghatározása érdekében. Az ágazatban alkalmazott legfontosabb alkalmazkodási intézkedések a tájékoztatási, nyomonkövetési és támogatási rendszerek fejlesztése, valamint cselekvési tervek kidolgozása az éghajlatváltozásból eredő egészségügyi kockázatok kezelésének és az egészségügyi kockázatok kezelésének hatékonyabbá tétele érdekében; A mentési képesség növelése.

Az éghajlatváltozás horizontális témaként bekerült számos ágazati fejlesztési dokumentumba és fejlesztési tervbe, valamint hosszú távú stratégiákba, többek között a 2020–2030-as időszakra szóló népegészségügyi fejlesztési tervbe.

Szubnacionális szinten 2022-ben kockázatcsökkentési terveket hagytak jóvá Kelet-Észtország, Nyugat-Észtország és a koivai vízgyűjtő területek emberi egészséget, tulajdont és környezetet érő természetes árvizek által okozott károk megelőzésére és enyhítésére. A nemzeti és helyi önkormányzatok fejlesztési terveiben, tervezési döntéseiben és válságkezelési terveiben figyelembe kell venni a kockázatcsökkentési tervek intézkedéseit és iránymutatásait.

Az egészségügyi ágazatot célzó alkalmazkodási fellépések és intézkedések közé tartoznak a következők:

  • Információs, nyomonkövetési és támogatási rendszerek kidolgozása, valamint cselekvési tervek kidolgozása az éghajlatváltozásból eredő egészségügyi kockázatok – többek között a meteorológiai és hidrológiai tényezőkből eredő egészségügyi kockázatok, a tájtüzek, a vízminőség, az intenzív pollenterjedés, az algák virágzása, a betegségvektorok és a paraziták – kezelésének hatékonyabbá tétele érdekében.

Az EEA jelentéséből származó információk. Éghajlatváltozás és egészségügy: a nemzeti szakpolitikai áttekintés Európában (2022)

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti szakpolitikákat és a nemzeti egészségügyi stratégiákat elemezték az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi (fizikai, mentális és társadalmi) hatások lefedettségének és az ezeket kezelő beavatkozástípusoknak az azonosítása érdekében. A jelentés európai áttekintést nyújt, míg a nemzeti szakpolitikák különböző szempontjainak földrajzi lefedettsége Európa-szerte megjeleníthető a térképmegjelenítő segítségével. Az Észtországra vonatkozó eredmények összefoglalása itt található.

Áttekintett szakpolitikai dokumentumok:

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fejlesztési terve 2030-ig

Nemzeti egészségügyi terv (2009–2020)

A felülvizsgált szakpolitikai dokumentumban tárgyalt szempontok:

Források az Észt Megfigyelőközpont katalógusában

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.