Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az egészségügyre vonatkozó európai szakpolitikák

Éghajlat és egészség a legfontosabb uniós szakpolitikai dokumentumokban

Az EU-ban számos szakpolitika foglalkozik az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásainak megelőzésével.

A fő általános szakpolitikai keret az európai zöld megállapodás. Új növekedési stratégiát határoz meg annak érdekében, hogy az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá alakítsa át, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdasági növekedés nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodás célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint „a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben”. Ugyanakkor ennek az átállásnak igazságosnak és inkluzívnak kell lennie, senkit sem hagyva hátra.

A 2030-ig tartó időszakra szóló 8. környezetvédelmi cselekvési programrairányuló javaslat a környezetvédelmi (beleértve az éghajlat-politikát is) és az egészségügyi politikák közötti kapcsolatok megerősítésére szólít fel, többek között „azemberi egészség, valamint az éghajlatváltozás hatásainak és az ahhoz való alkalmazkodásnak a nyomon követése”révén.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós szakpolitikák

A 2021 júniusában hatályba lépett európai klímarendelet 5. cikke az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást jogi kötelezettséggé teszi az uniós intézmények és a tagállamok számára, előírva számukra, hogy „a Párizsi Megállapodás 7. cikkével összhangban biztosítsák a folyamatos előrehaladást az alkalmazkodóképesség fokozása, a reziliencia megerősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén”. Emellett a tagállamok alkalmazkodási politikáinak „figyelembekell venniük az érintett ágazatok különös sebezhetőségét”, integrálniuk kell „az éghajlatváltozáshoz való következetes alkalmazkodást valamennyi szakpolitikai területen”, és „különösen a legkiszolgáltatottabb és leginkább érintett népességcsoportokra és ágazatokra kell összpontosítaniuk”.

Az Európai Bizottság 2021 februárjában elfogadta „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című közleményt. A közlemény hosszú távú jövőképet vázol fel arra vonatkozóan, hogy az EU 2050-re az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz teljes mértékben alkalmazkodó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalommá váljon, és kijelenti, hogy jobban meg kell érteni az egészséget érintő éghajlati kockázatokat. E stratégia egyik kulcsfontosságú intézkedése az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont.

Az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelenleg készíti elő az első európai éghajlati kockázatértékelést (EUCRA). A tervek szerint 2024 tavaszán jelenik meg, és az éghajlatváltozással kapcsolatos főbb hatásokat és kockázatokat fogja értékelni Európában, beleértve a közegészségügyet érintő hatásokat és kockázatokat is.

Uniós koordinációs tevékenységek az egészségügy területén

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke értelmében az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és nyújtása elsődlegesen a tagállamok felelőssége. Az EU egészségügyi politikája ezért a nemzeti politikák kiegészítését és az egészségvédelem biztosítását szolgálja valamennyi uniós szakpolitikában. Például az egészségügyi veszélyekre való felkészültség és reagálás koordinációjának megerősítése érdekében az EU 2022-ben elfogadta a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2022/2371 rendeletet. Erős és átfogó megbízatást ad az EU-nak a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való hatékonyabb reagálást célzó koordinációra és együttműködésre mind az Európai Unió (EU), mind az uniós tagállamok szintjén. Célja a megelőzés, a felkészültség és a reagálás tervezésének megerősítése; a járványügyi felügyelet és nyomon követés megerősítése; javítsa az adatszolgáltatást; valamint az uniós koordináció megerősítése.

Az Európai Bizottság erős európai egészségügyi uniót épít ki a határokon át terjedő súlyos veszélyek – többek között a környezeti és éghajlati feltételekkel kapcsolatos veszélyek – koordinációjának további javítása érdekében. A közlemény szerint: Az európai egészségügyi unió kiépítése – felkészültség és reziliencia– az európai egészségügyi unió az EU arra irányuló közös erőfeszítésére épül, hogy a gazdasági növekedés különböző és fenntarthatóbb mintáiban való részvétel révén összeegyeztesse a kapcsolatot a természeti környezettel. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás módjainak megtalálása, a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása, az étrend és az életmód javítása, a környezetszennyezés csökkentése és eltávolítása pozitív hatással lesz a polgárok egészségére.

„Az EU az egészségügyért” program (a továbbiakban: a program) az eddigi legnagyobb uniós egészségügyi program, amely 5,3 milliárd eurót ruház be uniós hozzáadott értékkel rendelkező intézkedésekbe, kiegészítve az uniós országok szakpolitikáit és „az EU az egészségügyért” program egy vagy több célkitűzését követve.

A program célja az egészség javítása és előmozdítása az Unióban, az Unió lakosságának védelme a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szemben, a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és a válság szempontjából releváns termékek javítása, valamint az egészségügyi rendszerek megerősítése. „Az EU az egészségügyért” program célja többek között, hogy „hozzájáruljonaz éghajlatváltozás és a környezetkárosodás emberi egészségre gyakorolt negatív hatásainak kezeléséhez”azáltal, hogy finanszírozást nyújt a támogatható szervezeteknek, az egészségügynek. A program célkitűzéseit úgy kell megvalósítani, hogy valamennyi uniós szakpolitikában és tevékenységben biztosított legyen az emberi egészség magas szintű védelme, adott esetben az „Egy az egészség” koncepcióval összhangban.

Végezetül a mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló, 2023. júniusi bizottsági közlemény az éghajlatváltozást az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a szennyezés jelentette „bolygószintű hármas válság” egyik összetevőjének nevezi. Kiemeli továbbá, hogy a fiatalokat erősen foglalkoztatja az éghajlatváltozás, és hogy sokan ijesztőnek tartják jövőjüket.

Európai ügynökségek és hatóságok az éghajlatváltozás és az egészségügy területén

A fertőző betegségekkel szembeni európai védelem megerősítése érdekében 2005-ben létrehozták az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC). Az ECDC felelős a fertőző betegségekkel kapcsolatos tudományos bizonyítékokért és kockázatértékelésekért, beleértve a változó éghajlattal összefüggő betegségeket is. Az európai országok a felügyeleti rendszereikből származó adatokat jelentik az ECDC-nek. Az (EU) 2022/2371 rendelet értelmében aktualizálni fogják az ECDC-nek uniós szinten bejelentendő betegségek jegyzékét, lehetővé téve a betegségek – köztük az éghajlatváltozással összefüggő betegségek – időben történő észlelését.  Az ECDC kifejlesztette az „Európai Környezetvédelmi és Epidemiológiai” (E3) Hálózatot, amely valós idejű megfigyelési eszközöket biztosít a meteorológiai körülményekhez a víz útján terjedő betegségek és a vektorok útján terjedő betegségek kockázatának felmérése céljából, valamint egyéb kockázatértékelési eszközöket is biztosít. Emellett az ECDC és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is finanszíroz. VectorNet, jelenleg a második iterációjában (2019–2023), amely olyan platform, amely támogatja az állati és emberi egészséggel kapcsolatos vektorok vektoraira és kórokozóira vonatkozó adatok gyűjtését. Megkönnyíti az ízeltlábúbetegség-vektorok európai földrajzi eloszlására vonatkozó adatok cseréjét.

A 2021-ben létrehozott Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság (HERA) új szintre emeli a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való uniós felkészültséget és reagálási képességet, és kulcsfontosságú eleme lesz az erősebb európai egészségügyi unió létrehozásának. A 2022–2027-es időszakra 6 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező HERA az egészségügyi vészhelyzetek – többek között az éghajlatváltozás – megelőzésére, észlelésére és az azokra való gyors reagálásra törekszik. Kétféle üzemmódban működik: Egészségügyi válság előtt – a „felkészültségi szakaszban” – a HERA szorosan együtt fog működni más uniós és nemzeti egészségügyi ügynökségekkel, az ágazattal és a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy javítsa az EU egészségügyi vészhelyzetekre való felkészültségét. Uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a HERA gyorsan átáll a szükséghelyzeti műveletekre, gyors döntéseket hoz és szükséghelyzeti intézkedéseket léptet életbe.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az Európai Bizottsággal közösen irányítja az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpontot. Megbízható és független információkkal látja el a politikai döntéshozókat a környezetről, beleértve az éghajlati veszélyek tendenciáit és előrejelzéseit, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásukat.

Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásai szempontjából járulékos előnyökkel járó uniós szakpolitikai területek

Számos más uniós szakpolitika is lehetővé teszi az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak kezelését. Az épületkorszerűsítési program célja például az épületek energiahatékonyságának növelése, elismerve, hogy a rosszul szigetelt és felszerelt épületekben élők télen jobban ki vannak téve a hipotermiának és nyáron a hőstressznek, különösen mivel kiszolgáltatott csoportokhoz tartoznak. A 2020 májusában elindított, 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia előmozdítja a faültetést és a természet helyreállítását, és ez segíthet a városi területek hűtésében, valamint az árvizek és más természeti katasztrófák csökkentésében. A stratégia, amelynek célja, hogy 2030-ra helyreállítsa Európa biológiai sokféleségét, más intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat is tartalmaz, például felszólítja a nagyobb európai városokat, hogy dolgozzanak ki városzöldítési terveket. Végezetül a fenntartható finanszírozásra vonatkozó uniós taxonómia célja, hogy egészségesebb és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb lakókörnyezetet teremtsen azáltal, hogy több magánberuházást irányít a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekbe, többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba.

Beruházás a tudásfejlesztésbe és -végrehajtásba

AHorizont Európa az EU kulcsfontosságú kutatási és innovációs finanszírozási programja 2027-ig. A 95,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező program célja az éghajlatváltozás kezelése, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése, valamint az EU versenyképességének és növekedésének fellendítése. Számos finanszírozási lehetőséget kínál az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatáshoz és innovációhoz, különösen az úgynevezett egészségügyi klaszter keretében, de esetleg más egyedi programok keretében is.

A Horizont Európa másik fontos része az úgynevezett uniós küldetések – a jelentős társadalmi kihívások megoldására vonatkozó kötelezettségvállalások –, amelyek magukban foglalják a következőket:

• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, többek között a társadalmi átalakulással kapcsolatos uniós küldetés. A 673 millió eurós költségvetéssel rendelkező program arra összpontosít, hogy támogassa az uniós régiókat, városokat és helyi önkormányzatokat az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiépítésére irányuló erőfeszítéseikben. Eddig több mint 300 regionális és helyi önkormányzat írta alá a küldetés chartáját
• a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetés, amelynek célja az emberek egészségének és jóllétének javítását célzó igazságos átmenet előmozdítása olyan járulékos előnyökkel, mint a jobb levegőminőség vagy az egészségesebb életmód, hangsúlyozva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az éghajlatváltozás mérséklése és az egészség közötti fontos kapcsolatot.

A korábbi „Horizont 2020”uniós keretprogram által finanszírozott kutatási projektekre és eredményekrevonatkozó információk a Megfigyelőközpont erőforrás-katalógusában találhatók.