Az EU alkalmazkodási politikája

Az Európai Bizottság 2021. február 24-én elfogadta „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című közleményt. A stratégia hosszú távú jövőképet vázol fel arra vonatkozóan, hogy az EU 2050-re az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz teljes mértékben alkalmazkodó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalommá váljon. E stratégia célja, hogy a Párizsi Megállapodással és az európai klímarendeletre irányuló javaslattal összhangban megerősítse az EU és a világ alkalmazkodóképességét, és minimalizálja az éghajlatváltozás hatásaival szembeni kiszolgáltatottságot.

A stratégia célja az éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodási megoldásokkal kapcsolatos ismeretek bővítése révén az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalom kiépítése; az alkalmazkodás tervezésének és az éghajlati kockázatértékeléseknek a fokozásával; az alkalmazkodási intézkedések felgyorsítása; valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia globális megerősítésének elősegítésével. Három célkitűzést követ, és ezek elérése érdekében egy sor intézkedést javasol:

• Intelligensebb alkalmazkodás: az ismeretek bővítése és a bizonytalanság kezelése; többek között:
  • az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek határainak feszegetése;
  • több és jobb éghajlati veszteségre vonatkozó adat; és
  • A Climate-ADAPT mint az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek európai platformjának fejlesztése és bővítése.
• Rendszeresebb alkalmazkodás: a szakpolitikák kidolgozásának támogatása minden szinten és minden releváns szakpolitikai területen; három horizontális prioritás beépítése az alkalmazkodásnak a következőkbe történő beépítése érdekében:
  • Makroköltségvetési politika;
  • Természetalapú megoldások; és
  • Helyi alkalmazkodási intézkedések.
• Gyorsabb alkalmazkodás: Fel kell gyorsítani az alkalmazkodás általános végrehajtását.

A Climate-ADAPT, az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek európai platformja megerősítésre és bővítésre kerül. Az új stratégia első konkrét eredménye, hogy az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásainak jobb nyomon követése, elemzése és megelőzése érdekében elindítják a Climate-ADAPT-on az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpontot.

A stratégia keretébe beépíti az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára irányuló nemzetközi fellépést.

Az új uniós alkalmazkodási stratégia közvetlenül kapcsolódik a közelmúltbeli globális megállapodásokhoz, például a Párizsi Megállapodáshoz, a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerethez és a fenntartható fejlődési menetrendhez, valamint e célok uniós végrehajtásához. Közvetlenül kapcsolódik továbbá az olyan főbb uniós kezdeményezésekhez, mint az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Európára irányuló küldetés és az Unió fenntartható finanszírozási menetrendje (amelyet várhatóan 2021 második negyedévében újítanak meg).

A (2019 decemberében bejelentett) európai zöld megállapodás ismerteti a Bizottság fenntartható zöld átállásra vonatkozó tervét. A zöld megállapodás középpontjában az európai klímarendeletre irányuló első javaslat létrehozza a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításának keretét. A javaslat elismeri, hogy az alkalmazkodás az éghajlatváltozásra adott hosszú távú globális válasz kulcsfontosságú eleme, és előírja a tagállamok és az Unió számára, hogy fokozzák alkalmazkodóképességüket, erősítsék rezilienciájukat és csökkentsék az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottságukat. Bevezeti továbbá a nemzeti stratégiák végrehajtására vonatkozó követelményt.

Ez az új uniós alkalmazkodási stratégia a zöld megállapodáshoz kapcsolódó cselekvési terv részét képezte. Az új uniós alkalmazkodási stratégia kidolgozása az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó 2013. évi uniós stratégia értékelésén és az érdekelt felek széles körének véleményének összegyűjtésén alapult, i. a feltárt szakpolitikai lehetőségek, valamint ii. a megfelelő ambíciószint ismertetése és megtervezése érdekében. A nyilvános vita ösztönzése érdekében 2020-ban a nyílt konzultációs folyamat részeként átfogó tervet nyújtottak be az új uniós stratégiáról, és hatásvizsgálat készült.

Az uniós alkalmazkodási stratégia (2013) 2018. évi bizottsági értékelése megállapította, hogy ez a stratégia teljesítette a tagállamok fellépésének előmozdítására, az „éghajlatbiztos” uniós szintű fellépésre és a tájékozottabb döntéshozatal támogatására irányuló célkitűzéseit. Az értékelés magában foglalta az „alkalmazkodásifelkészültség eredménytábláját”,amely minőségi, folyamatalapú mutatók alapján méri a tagállamok felkészültségi szintjét.