Az EU egészségügyi politikája

Szakpolitikai keret

Az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásainak megelőzésével több szinten és több szakpolitikai területen kell foglalkozni. A Lisszaboni Szerződés értelmében az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és nyújtása elsődlegesen a tagállamok felelőssége. Az EU egészségügyi politikája ezért a nemzeti politikák kiegészítését és az egészségvédelem biztosítását szolgálja valamennyi uniós szakpolitikában.

Az Európai Unió 2013-ban elfogadta a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló határozatot (1082/2013/EU határozat). Ez a határozat megerősíti az EU-n belüli felkészültséget és az egészségügyi veszélyekre való reagálás koordinációját. Segíti a tagállamokat abban, hogy felkészüljenek az esetleges jövőbeli világjárványokra és a fertőző betegségek, vegyi, biológiai vagy környezeti események – többek között az éghajlatváltozással összefüggő események – által okozott, határokon átnyúló súlyos veszélyekre, és megvédjék a polgárokat azokkal szemben. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia keretében az EU az új Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) keretében küzdeni fog a határokon át terjedő, többek között az éghajlatváltozásból eredő egészségügyi veszélyek ellen.

A szélsőséges időjárási eseményekkel, például árvizekkel vagy erdőtüzekkel kapcsolatban 2013-ban létrehozták az uniós polgári védelmi mechanizmust (UCPM), hogy megerősítsék az uniós tagállamok (valamint Izland, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország) közötti együttműködést a polgári védelem területén. Az uniós polgári védelmi mechanizmus 2019-es kiegészítéseként a rescEU célja a polgárok katasztrófákkal szembeni védelmének és az újonnan felmerülő kockázatok kezelésének fokozása. Emellett a rescEU új európai erőforrás-tartalékot hoz létre, például repülőgépeket, helikoptereket és orvosi felszereléseket. Ha egy vészhelyzet nagyságrendje meghaladja egy ország reagálási képességeit, segítséget kérhet a mechanizmuson keresztül. 2018-ban például hét uniós országból mozgósítottak tűzoltó személyzetet és felszerelést, hogy segítsék Svédországot a példa nélküli erdőtüzek leküzdésében.

Az európai zöld megállapodás meghatározza az Európai Bizottság elkötelezettségét az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése iránt. Emellett a 8.^{környezetvédelmi} cselekvési programra irányuló javaslat felszólít a környezetvédelmi (köztük az éghajlat-) és az egészségügyi politikák közötti kapcsolatok megerősítésére, többek között „azemberi egészség, valamint az éghajlatváltozás hatásainak és az ahhoz való alkalmazkodásnak a nyomon követése”révén.

Az Európai Bizottság javaslatot tett „az EU az egészségért” program (2021–2027) új jövőképére az egészségbiztonság megerősítése és a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülés érdekében. „Az EU az egészségügyért” programról szóló rendeletre irányuló javaslat célja többek között, hogy „hozzájáruljonaz éghajlatváltozás és a környezetkárosodás emberi egészségre gyakorolt negatív hatásainak kezeléséhez”. Ezen túlmenően az európai egészségügyi unióról szóló európai bizottsági javaslat tovább fogja javítani a határokon át terjedő súlyos veszélyek – többek között a környezeti és éghajlati feltételekkel kapcsolatos veszélyek – koordinációját.

A tudásalap fejlesztése

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felelős a fertőző betegségekkel kapcsolatos tudományos bizonyítékokért és kockázatértékelésekért, beleértve a változó éghajlattal összefüggő betegségeket is. Az ECDC kifejlesztette az „Európai Környezetvédelmi és Epidemiológiai” (E3) Hálózatot, amely valós idejű megfigyelési eszközöket biztosít a meteorológiai körülményekhez a víz útján terjedő betegségek és a vektorok útján terjedő betegségek kockázatának felmérése céljából, valamint egyéb kockázatértékelési eszközöket is biztosít. Emellett az ECDC és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) házigazdája a VectorNet platformnak, amely az ízeltlábúbetegség-vektorok európai földrajzi eloszlására vonatkozó adatok cseréjére szolgál, és számos tanulmányt készített, amelyek az európai hatások és az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség értékelésére összpontosítanak.

Az Európai Unió a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs programon, valamint a Kopernikusz éghajlat-változási szolgáltatásának (C3S)fejlesztésén keresztül finanszírozta a releváns információk és szakértelem fejlesztését az éghajlat ésaz egészségügy területén. A legrelevánsabb kutatási és tudásprojektekről további információk találhatók a megfigyelőközpont erőforrás-katalógusában.

A Horizont Európa kutatásfinanszírozási program (2021–2027) 94 milliárd EUR-t fog kitenni az egészségügyi és éghajlattal kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek európai támogatásának növelésére. A Horizont Európa kutatási keretének szerves részét képezik az uniós küldetések, amelyek a főbb társadalmi kihívások – többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – megoldására irányuló kötelezettségvállalások. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, többek között a társadalmi átalakulással kapcsolatos uniós küldetés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó fellépések (kutatási projektek, szakpolitikai intézkedések vagy akár jogalkotási kezdeményezések) portfóliójaként fog működni. A javasolt kiküldetés összefoglalója hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az emberi egészséget és jóllétet az éghajlati hatásokkal (többek között a magas hőmérséklettel, a szélsőséges időjárási eseményekkel és a fertőző betegségekkel) szemben, különös tekintettel a lakosság kiszolgáltatott csoportjaira. Emellett a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetés magában foglalja az emberek egészségének és jóllétének javítását célzó igazságos átmenet előmozdítását olyan járulékos előnyökkel, mint a jobb levegőminőség vagy az egészségesebb életmód, hangsúlyozva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az éghajlatváltozás mérséklése és az egészség közötti fontos kapcsolatot.

A beruházások és a finanszírozás támogatása

A harmadik uniós egészségügyi program (2014–2020), amely az uniós országok közötti együttműködés támogatására, valamint az uniós egészségügyi tevékenységek támogatására és fejlesztésére szolgáló finanszírozási eszköz, céljai között szerepel az uniós polgárok határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel – többek között az éghajlatváltozás által okozott veszélyekkel – szembeni védelmének szükségessége.

Számos újonnan megjelenő aktuális szakpolitika – például az épületek energiahatékonyságára vagy a fenntartható finanszírozásra vonatkozóan – lehetőséget kínál az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaival foglalkozó intézkedések előmozdítására. Az épületkorszerűsítési program célja az épületek energiahatékonyságának növelése, elismerve, hogy a nem energiahatékony épületekben élők jobban ki vannak téve a szélsőséges hőmérsékletnek, ami télen hipotermiát, nyáron pedig hőstresszt okoz a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosság körében. Végezetül a fenntartható finanszírozásra vonatkozó uniós taxonómia célja, hogy egészségesebb és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb lakókörnyezetet teremtsen azáltal, hogy több beruházást irányít a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekbe, többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba.