A WHO Európa éghajlatváltozással és egészséggel kapcsolatos tevékenységei

Jövőkép és politikai elkötelezettség

A WHO Európai Regionális Irodája (WHO/Europe) a WHO hat regionális irodájának egyike, és a WHO 53 országot magában foglaló európai régióját szolgálja ki. A WHO/Europe többek között azon dolgozik, hogy meghatározza az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak megelőzését, az azokra való felkészülést és reagálást segítő szakpolitikai lehetőségeket, és támogatja az uniós tagállamokat a legmegfelelőbb szakpolitikák, intézkedések és stratégiák kiválasztásában és végrehajtásában. A WHO/Europe együttműködik a WHO európai régiójának számos közegészségügyi szereplőjével annak biztosítása érdekében, hogy összehangolt fellépésre kerüljön sor a hatékony egészségügyi politikák kidolgozása és végrehajtása, valamint a különböző országok egészségügyi rendszereinek megerősítése érdekében.

A WHO Európai Regionális Irodája az 1990-es évek óta támogatja az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos fellépést, többek között az európai környezetvédelmi és egészségügyi folyamaton keresztül. Az „Egységes fellépés a jobb egészségért” című európai munkaprogram (2020–2025) felvázolja, hogy a WHO Európai Regionális Irodája hogyan támogathatja az országok egészségügyi hatóságait abban, hogy megfeleljenek a polgárok azon elvárásainak, hogy boldogulni tudjanak az egészséges közösségekben, ahol a népegészségügyi intézkedések és a megfelelő közpolitikák – többek között az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozók – jobb életet és jóllétet biztosítanak. Az éghajlatváltozás és az egészségügy a környezetről és az egészségről szóló 2017. évi ostravai nyilatkozat hét kiemelt területének egyike, amelyben a WHO európai régiójának 53 tagállama kötelezettséget vállalt arra, hogy nemzeti környezetvédelmi és egészségügyi intézkedési portfóliókat dolgoz ki.

A „zéró megbánás” kezdeményezés célja az éghajlatváltozás mérséklésére és az egészséghez való alkalmazkodásra irányuló intézkedések fokozása. Különösen az egészségügyi ágazat politikai döntéshozóinak szól, hogy felhívják a figyelmet az egészség és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatokra. A kezdeményezés releváns bizonyítékokkal szolgál, olyan szakpolitikai cselekvési területeket kínál, amelyek maximalizálhatják az egészségügyi előnyöket, és előmozdítják az ágazatok és szereplők közötti együttműködést. Mindez előkészíti a terepet az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos kötelezettségvállalások megfogalmazásához a 2023 júliusában Magyarországon tartott 7. környezetvédelmi és egészségügyi^miniszteri konferencián.

A COP26 egészségügyi program egy globális kiemelt kezdeményezés, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a COP26-on és azon túl is nagyobb hangsúlyt helyezzenek az egészségügyre és ambiciózusabbá tegyék azt, valamint felszólítsák a kormányokat, hogy írják alá az egészségügyi ágazat kötelezettségvállalásait az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású egészségügyi rendszerek kiépítése és fejlesztése érdekében. A WHO európai régiójában Belgium, Dánia, Grúzia, Németország, Írország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország és az Egyesült Királyság kormánya eddig pozitívan reagált erre a felhívásra, és elkötelezte magát amellett, hogy konkrét lépéseket tesz e célkitűzések elérése érdekében.

Budapesti Nyilatkozat: az egészségesebb emberekért, a virágzó bolygóért és a fenntartható jövőért tett intézkedések felgyorsítása

A WHO európai régiójának egészségügyi és környezetvédelmi miniszterei által 2023. július 6-án elfogadott budapesti nyilatkozat politikai kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket fogalmaz meg az éghajlatváltozás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése hármas válsága által jelentett egészségügyi kockázatok kezelése, valamint a Covid19-válságból való kilábalás érdekében és azzal összefüggésben. A nyilatkozat prioritásként kezeli az e hármas válsággal kapcsolatos egészségügyi kihívásokkal kapcsolatos sürgős, széles körű fellépést, és célja, hogy felgyorsítsa a reziliens, egészséges, méltányos és fenntartható társadalmakra való igazságos átállást. A Budapesti Nyilatkozat elfogadásával az országok elkötelezték magukat a szennyezés és az éghajlatváltozás kezelése mellett, biztosítva mindenki számára a biztonságos vízhez, szennyvízelvezetéshez és higiéniai szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a természettel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolások beépítését a szakpolitikákba, valamint a tiszta, biztonságos és egészséges épített környezet előmozdítását. További kötelezettségvállalások irányultak az egészségügyi rendszerekre.

A nyilatkozat előmozdítja az egészségügyi ágazat éghajlatváltozással kapcsolatos szerepvállalását, és kiáll az egészség mellett az éghajlat-politikai döntéshozatalban. Az alkalmazkodási politika tekintetében kulcsfontosságú kötelezettségvállalás az egészségügyi nemzeti alkalmazkodási tervek kidolgozása, aktualizálása és végrehajtása, akár önálló dokumentumokként, akár a szélesebb körű nemzeti alkalmazkodási tervezési erőfeszítések részeként. A Zero Sajnálat című tanulmány második kiadása: az éghajlatváltozás mérséklésére és az egészséghez való alkalmazkodásra irányuló intézkedések fokozása a WHO európai régiójában,amelyet a budapesti 7. környezetvédelmi és egészségügyi^miniszteri konferencián indítottak el, magas szintű kérések és konkrét végrehajtási intézkedések portfóliója révén hátteret biztosít a nyilatkozatban foglalt, az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos kötelezettségvállalások elfogadásához és végrehajtásához, és támogatja azokat.

Az országok végrehajtási kapacitásainak támogatása érdekében a nyilatkozat célja továbbá a kormányzás megerősítése, az emberi erőforrásokba való beruházás, valamint a tudás és a cselekvési eszközök létrehozása. Hangsúlyozza továbbá az ifjúsági szervezetek felhatalmazását arra, hogy tevékenységeiket relevánsabbá tegyék a politikai döntéshozatalban és a végrehajtásban. Az „Útiterv az egészségesebb emberekért, a virágzó bolygóért és a fenntartható jövőért (2023–2030)” című dokumentum a nyilatkozat szerves részét képezi, és számos intézkedést ismertet a szükséges átállás felgyorsítása érdekében. A kötelezettségvállalások végrehajtásának felgyorsítása érdekében új, cselekvésorientált mechanizmusként elindultak az európai környezetvédelmi és egészségügyi folyamat (EHP) partnerségei. Célja, hogy összefogja azokat az országokat és partnereket, amelyek egy adott tematikus területen közös érdekkel rendelkeznek, hogy közös projekteken és tevékenységeken dolgozzanak együtt. Négy EHP partnerség indult, amelyek az egészségügyi ágazat éghajlat-politikai fellépésére, az ifjúsági együttműködésre, az emberi biomonitoringra és az egészséges mobilitásra összpontosítanak. Az egészségügyi ágazatra vonatkozó éghajlat-politikai partnerség célja, hogy regionális gyakorlati közösséget biztosítson a megközelítések, a tapasztalatok és a kutatás megosztására, mivel az országok felvázolják az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és környezeti szempontból fenntartható egészségügyi rendszerek fejlesztésének útjait és megoldásait.

Az európai szakpolitikai kontextusban a nyilatkozat támogatni fogja többek között az európai zöld megállapodást, az EU globális egészségügyi stratégiáját, az EU kutatási és innovációs keretprogramjait (Horizont Európa és elődei), valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló uniós rendeletet.

„Egészségügy az éghajlatváltozásban” (HIC) munkacsoport

Az éghajlatváltozással foglalkozó egészségügyi munkacsoportot (HIC) 2012-ben hozták létre az Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Munkacsoport (EHTF) megbízásából, a WHO európai régiója tagállamainak kérésére, az egészségnek az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni védelme érdekében. Az EHTF az európai környezetvédelmi és egészségügyi folyamat – különösen a környezetről és az egészségről szóló ostravai nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalások – végrehajtásának és nyomon követésének vezető nemzetközi szerve.

A HIC-munkacsoport a tagállamok és a partnerek kijelölt képviselőiből áll. Elősegíti a WHO európai régiójában található tagállamok és más érdekelt felek közötti párbeszédet és együttműködést, valamint az egészségnek az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások kommunikációját és végrehajtását. A munkacsoport támogatja és támogatja az egészségügyi szempontok beépítését az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti szakpolitikákba, és katalizátorként működik az ostravai nyilatkozatban foglalt éghajlatváltozási és egészségügyi kötelezettségvállalások nemzetközi, nemzeti és szubnacionális szintű előmozdításában, végrehajtásában és nyomon követésében. A HIC platformot biztosít a tapasztalatok és az innovációk cseréjéhez, az eszközök népszerűsítéséhez, a bizonyítékok közléséhez, valamint az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos bevált gyakorlatok bemutatásához, és ösztönzi az országok és az érdekelt felek közötti partnerséget.

A tudás és a bizonyítékok fejlesztése

A WHO/Europe fontos tudásfejlesztő az éghajlatváltozás és az egészségügy területén. 2018-ban a WHO/Europe közzétette a „Publichealth and climate change adaptation policies in the European Union” (Közegészségügyi és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikák az Európai Unióban)című jelentést, amely elemzi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó egészségügyi szakpolitikák alakulását az uniós országokban, és a bevált gyakorlatokról szóló esettanulmányokat állít össze. Hő és egészség a WHO európai régiójában: a hatékony megelőzés aktualizált bizonyítékai (2021) összegyűjtik és összefoglalják a technika állása szempontjából legrelevánsabb bizonyítékokat, azzal a szándékkal, hogy naprakész információkkal és iránymutatással szolgáljanak a hő-egészségügyi cselekvési tervezésről.

Az egészségügyi és éghajlat-változási országprofilokra vonatkozó kezdeményezés képezi az alapját annak, hogy a WHO nyomon kövesse az egészségügy és az éghajlatváltozás terén elért nemzeti és globális eredményeket. Ezeket a nemzeti egészségügyi szolgálatokkal együttműködésben dolgozzák ki, és adatvezérelt pillanatfelvételeket mutatnak be az éghajlati veszélyekről és az éghajlatváltozás által érintett országok várható egészségügyi hatásairól, nyomon követik a jelenlegi szakpolitikai válaszokat, és összefoglalják az éghajlat- és egészségügyi fellépés fő prioritásait. Világszerte több mint 80 ország vett részt ebben a kezdeményezésben a 2015-ös indulása óta, köztük a WHO európai régiójának tagállamai az első 2015-2018-as globális sorozatban. A jelenlegi, 2021–2022-es globális ciklusban a WHO európai régiójának több további országa vett részt. Minden profil fokozatosan elérhetővé válik az interneten.