Adaptáció a Kárpátokban

A Kárpátok Európa második leghosszabb hegyrendszere, területe mintegy 210 000 négyzetkilométer. Hét ország (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) osztozik a Kárpátok régió területén, közülük öt uniós tagállam.

A Kárpát-hegység az európai kontinens egyik legjelentősebb és leggazdagabb természeti menedéke. A Kárpátok az európai növényvilág mintegy 30%-ának ad otthont, és itt él Európa legnagyobb barnamedve-, farkas-, hiúz-, európai bölény- és ritka madárfaj-populációja, beleértve a világszerte veszélyeztetett parlagi sasfajt is. A természeti sokféleség mellett nagy ökológiai és kulturális jelentőséggel bírnak a féltermészetes élőhelyek, például a hegyi legelők és a kaszálók, amelyek évszázados hagyományos földgazdálkodás eredményeként jöttek létre. A WWF felvette a Kárpátok régiót a „Global 200” világszintű ökorégiók listájára, amely a biológiai sokféleség kivételes szintjeiről tanúskodik. A Kárpátok hegyvidéki régiója fontos ökoszisztéma-javakat és -szolgáltatásokat, például élelmet, édesvizet, erdészeti termékeket és turizmust biztosít, és három fő vízgyűjtő terület része: a Duna, a Dnyeszter (a Fekete-tengerig) és a Visztula (a Balti-tengerig).

A Kárpátok hídként szolgálnak Európa északi és délnyugati kultúrái között, ami széles kulturális változatosságot eredményez.

Veszélyek a Kárpátok környezetére

A földterületek termelésből való kivonása, az élőhelyek átalakítása és szétaprózódása, az erdőirtás, a nem fenntartható erdőgazdálkodási és mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a szennyezés a Kárpátok tájképének és biológiai sokféleségének csökkenését eredményezik. Ennek fő mozgatórugói a társadalmi-gazdasági fejlemények és az éghajlatváltozás. A földterületek termelésből való kivonása és az élőhelyek elvesztése a távoli, magasabban fekvő területeken a legjelentősebb, ahol a hagyományos gazdálkodás nem versenyezhet a modern mezőgazdasággal. Az élőhelyek átalakítása és szétaprózódása főként a fenntarthatatlan turizmushoz és infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódik, míg a mezőgazdaság a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének fő forrása. Az éghajlatváltozás, amely változásokat okoz a csapadékmintákban, a hótakaróban és a hőmérsékletben, fokozza a fent leírt folyamatokat.

Éghajlatváltozás és alkalmazkodás a Kárpátokban

Az éghajlatváltozás jelenlegi és várható hatásai számos uniós finanszírozású projektet indítottak el, többek között a következőket:

• a CARPATCLIM célja az 1961–2010 közötti időszakra vonatkozó éghajlati adatok harmonizálása és egy rácshálózattal ellátott adatbázisban való hozzáférhetővé tétele;
• CarpathCC, amelyben egy sor sebezhetőségi tanulmányt végeztek, és értékelték az alkalmazkodási intézkedéseket;
• CARPIVIA, amelynek során értékelték a Kárpátok régió fő ökoszisztémáinak és ökoszisztéma-alapú termelési rendszereinek sebezhetőségét, és alkalmazkodási lehetőségeket javasoltak.

Európai Bizottság

Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez