All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodies
An official website of the European Union | How do you know?
Environmental information systems
HU
Az Európai Unió alkalmazkodási missziója
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós küldetés portálja releváns információkat és forrásokat biztosít az európai regionális és helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára való felkészüléshez és tervezéshez.
Európai éghajlati adatfelfedező (European Climate Data Explorer)
Interaktív hozzáférést biztosít a Kopernikusz éghajlat-változási szolgáltatásának számos éghajlati indexéhez az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása érdekében.
Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont
Az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos releváns kiadványok, eszközök, weboldalak és egyéb források széles köréhez biztosít hozzáférést.
Európai éghajlati kockázatértékelés
Az európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának ma és a jövőben szembe kell néznie.
Mezőgazdaság
Az éghajlatváltozás összetett hatást gyakorol a mezőgazdasági rendszerek alapját képező biofizikai folyamatokra, és mind negatív, mind pozitív következményekkel jár a különböző uniós régiókban. A növekvő légköri CO2-koncentráció, a magasabb hőmérsékletek, a csapadékeloszlás változásai és a szélsőséges események gyakorisága egyaránt befolyásolják a természeti környezetet, valamint az élelmiszer-termelés mennyiségét, minőségét és stabilitását. Az éghajlati változások hatással vannak a vízkészletekre, a talajra, a kártevőkre és a betegségekre, ami jelentős változásokat eredményez a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben.
Biodiverzitás
A biológiai sokféleség fontos szerepet játszik az éghajlat szabályozásában, és ezáltal jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. Ugyanakkor a biológiai sokféleség csökkenésének megelőzéséhez elengedhetetlen az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célok teljesítése és az ökoszisztéma-alapú megközelítések alkalmazása. Ezért lehetetlen kezelni a biológiai sokféleség csökkenését az éghajlatváltozás kezelése nélkül, de ugyanígy lehetetlen kezelni az éghajlatváltozást a biológiai sokféleség csökkenésének kezelése nélkül.
Épületek
Az épületek érzékenyek lehetnek az éghajlatváltozásra. A jövőben megnövekedhet az összeomlás, a hanyatló állapot és a jelentős értékvesztés kockázata a több vihar, a hó vagy a talajsüllyedés okozta károk, a víz behatolása, a romló beltéri klíma és az épületek rövidebb élettartama miatt. Az Európai Bizottság célja, hogy növelje az infrastruktúra – többek között az épületek – éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját. Az új és a meglévő épületeket értékelni kell a jelenlegi kockázatokkal és a jövőbeli éghajlatváltozásokkal szembeni reziliencia szempontjából, és ennek megfelelően kell tervezni vagy korszerűsíteni. Az épületek rezilienciájának támogatására használt egyik kulcsfontosságú politika a kohéziós politika (más néven regionális politika).
Üzlet és ipar
A vállalkozások az éghajlattal kapcsolatos kockázatok két fő típusával szembesülnek: az éghajlatváltozásra adott társadalmi válaszból eredő közvetlen fizikai kockázatok és átállási kockázatok, főként mérséklési intézkedések. Az éghajlatváltozás számos módon jelentős hatást gyakorolhat az ellátási láncokra, a forgalmazásra és az értékesítésre. A hő kedvezőtlenül hat az emberi egészségre, és a munkateljesítmény romlásához (csökkent termelékenység) vagy a munkával töltött órák számának csökkenéséhez (munkaerő-kínálat) vezethet.
Part menti területek
A tengerszint emelkedése áradásokat, parti eróziót és az alacsonyan fekvő part menti rendszerek elvesztését okozhatja. Emellett növeli a viharhullámok kockázatát és a sós víz szárazföldi behatolásának valószínűségét, és veszélyeztetheti a part menti ökoszisztémákat. A vízhőmérséklet várható emelkedése és az óceánok elsavasodása hozzá fog járulni a part menti ökoszisztémák szerkezetátalakításához; kihatással van az óceáni cirkulációra és a biogeokémiai körforgásra.
Kulturális örökség
A katasztrofális események örökségre gyakorolt hatásai a romlási folyamatokból eredő változások lassú megjelenésével párosulnak. A hőmérséklet folyamatos emelkedése, valamint a hőmérséklet és a páratartalom ingadozása vagy a fagyasztási-olvadási ciklusok ingadozása az anyagok lebomlását és stresszét okozza, ami nagyobb helyreállítási és megőrzési igényt eredményez. A mikroorganizmusok által okozott biológiai lebomlás például nagyobb valószínűséggel fordul elő.
Katasztrófakockázat-csökkentés
Az elmúlt néhány évben Európa mindenféle természeti katasztrófát átélt: súlyos árvizek, aszályok és erdőtüzek, amelyek pusztító hatással vannak az emberek életére, az európai gazdaságra és a környezetre. Az elmúlt évtizedben az Európai Bizottság számos stratégiát és intézkedést fogadott el a katasztrófakockázatok csökkentése érdekében, például az árvízvédelmi irányelvet és annak végrehajtását (menetrend), a vízhiányra és az aszályra vonatkozó uniós fellépést, valamint a természeti és ember okozta katasztrófákkal kapcsolatos biztosításról szóló zöld könyvet.
Energia
Az éghajlatváltozás többféle módon érinti az energiaágazatot, a fűtési és hűtési kereslet változásaitól kezdve; az energiaellátási feltételekre gyakorolt hatásokra – például az elhúzódó aszályok idején a vízenergia rendelkezésre állásának csökkenésére és az erőművek hatékonyságát befolyásoló hűtővíz rendelkezésre állásának csökkenésére. Ezenkívül az energiainfrastruktúra a változó éghajlati viszonyok miatt jobban ki van téve a károknak. Az Európai Bizottság általános célja, hogy stratégiai keretek biztosításával növelje az infrastruktúra – többek között az energia – éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját.
Pénzügyi
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei még sürgetőbbé tették az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érvényesítését a különböző uniós szakpolitikai területeken. Kevés konkrét uniós tevékenység irányul arra, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítsék a pénzügyi és biztosítási ágazatra vonatkozó szakpolitikákba. A természeti katasztrófákkal kapcsolatos számos európai politika (lásd: Katasztrófakockázat-csökkentés) azonban nagyon fontos a pénzügyi és biztosítási ágazat számára, mivel segíthetnek megelőzni a jelentős veszteségeket és pénzügyi katasztrófákat. Az Európai Bizottság elkötelezte magát az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek finanszírozásának növelése mellett is, biztosítva, hogy az európai költségvetés legalább 20%-át éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra fordítsák.
Erdészet
Az éghajlatváltozás gyors üteme felülkerekedhet az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képességén. Fokozza a viharok, tűzvészek, kártevők és betegségek okozta zavarok kockázatát, ami hatással van az erdők növekedésére és termelésére. Ez hatással lesz az erdészet gazdasági életképességére, főként Európa déli területein, valamint az erdők azon képességére, hogy környezeti szolgáltatásokat nyújtsanak, beleértve a szénelnyelő funkció változásait is. 2013-ban a Bizottság új uniós erdőgazdálkodási stratégiát fogadott el, amely választ ad az erdők és az erdészeti ágazat előtt álló új kihívásokra.
Egészségügy
Az éghajlatváltozás új egészségügyi kockázatokat fog előidézni, és felerősíti a jelenlegi egészségügyi problémákat. Az éghajlatváltozás várhatóan közvetlen és közvetett hatást gyakorol az emberek, a növények és az állatok egészségére. A közvetlen hatások a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és az árvizek intenzitásának és gyakoriságának változásaiból erednek. A közvetett hatások a rovarok (azaz a szúnyogok és kullancsok által okozott, vektorok által terjesztett betegségek), rágcsálók vagy a víz, az élelmiszer és a levegő minőségének változásán keresztül érezhetők. Az Európai Bizottságnak az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiáját bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri.
IKT
Az éghajlatváltozás által az IKT számára jelentett kihívások két fő kategóriába sorolhatók: akut események és krónikus stressz. Az akut események (más néven kritikus vagy válságesemények) közé tartoznak az árvizek (pluviális, folyami, part menti), jégviharok, hőhullámok stb. Az akut események veszélyeztetik az IKT-infrastruktúrákat azáltal, hogy elpusztítják vagy letiltják azokat a fizikai eszközöket, amelyektől függenek. A krónikus stressz az éghajlati normák fokozatosabb változásaiból ered, például a hőmérsékleti tartományok és a páratartalom változásaiból. Bár ezek a hatások kisebb valószínűséggel járnak katasztrofális következményekkel, fokozott eszközromláshoz, gyakoribb meghibásodásokhoz és rövidebb élettartamhoz vezetnek.
Földhasználat-tervezés
A földhasználat-tervezést az éghajlatváltozáshoz való helyi alkalmazkodás megkönnyítésének egyik leghatékonyabb folyamataként tartják számon. Az EU-ban a települési földhasználat-tervezési folyamaton keresztül rendelkezésre álló meglévő folyamatok és eszközök – beleértve a hivatalos terveket, övezetekbe sorolásokat és/vagy fejlesztési engedélyeket – segítenek minimalizálni a változó éghajlat miatti megnövekedett árvizek, erdőtüzek, földcsuszamlások és/vagy egyéb természeti veszélyek előre jelzett hatásaiból eredő, településeket érintő fejlesztési kockázatokat.
Tenger és halászat
Az éghajlatváltozás várhatóan súlyos hatással lesz a tengeri környezetre. A vízhőmérséklet emelkedése hozzá fog járulni a tengeri ökoszisztémák szerkezetátalakításához, ami kihat az óceánok cirkulációjára, a biogeokémiai körforgásra és a tengeri biológiai sokféleségre. Az óceánok elsavasodása hatással lesz egyes kalcium-karbonátot kiválasztó fajok (például puhatestűek, planktonok és korallok) kagyló- vagy csontváztermelő képességére. A melegebb és savasabb tengervíz ezért negatív hatással lesz a halászatra és az akvakultúrára.
Hegyvidéki területek
A század végére az előrejelzések szerint az európai hegyek fizikailag megváltoznak. A gleccserek jelentős tömegveszteséget fognak tapasztalni, de a változások hatással vannak az alsó, középhegységi és ártéri környezetre is, ezáltal befolyásolják a víz rendelkezésre állását, a mezőgazdasági termelést, az idegenforgalmat és az egészségügyi ágazatokat. A nagyobb magasságokban szezonális hóvonalak találhatók, és a hószezonok rövidebbek lesznek. A favonalak felfelé mozognak, és az erdőminták alacsonyabb magasságokban változnak.
Idegenforgalom
Mivel az időjárás és az éghajlat döntően befolyásolja az utazási idényt és az üdülési célpontok kiválasztását, az idegenforgalmi ágazat nagymértékben függ ezektől. A természet és a turizmus, valamint a kulturális örökség és a turizmus között is szoros kapcsolat áll fenn. A helyszíntől és az évszaktól függően a turizmust pozitívan vagy negatívan befolyásolhatja az éghajlatváltozás.
Közlekedés
Az Európai Bizottság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyve (COM(2009)148) rávilágított arra, hogy a közlekedési rendszert hozzá kell igazítani az éghajlatváltozás hatásaihoz. A közlekedéshez való alkalmazkodással az európai közlekedési, éghajlat-változási és kutatási politikák kombinációja foglalkozik. Az Európai Unió előmozdítja a bevált gyakorlatokat, az alkalmazkodást beépíti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési programjaiba, és iránymutatást nyújt, például megfelelő építési szabványok kidolgozásával. Az intézkedések a közlekedési infrastruktúrára, és különösen a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) összpontosítanak.
Városi
Európában a lakosság közel 73%-a városi területeken él, és ez az arány az előrejelzések szerint 2050-re meghaladja a 80%-ot. Az éghajlatváltozás valószínűleg a városok szinte valamennyi elemére – környezetükre, gazdaságukra és társadalmukra – hatással lesz. Ez új, összetett kihívások elé állítja a várostervezést és -irányítást. Az éghajlatváltozásnak az európai gazdasági tevékenység, társadalmi élet, kultúra és innováció központjaira gyakorolt hatásai messze túlmutatnak a települési határokon.
Vízgazdálkodás
A vízkészleteket közvetlenül érinti az éghajlatváltozás, és ezen erőforrások kezelése hatással van az ökoszisztémák sebezhetőségére, a társadalmi-gazdasági tevékenységekre és az emberi egészségre. A vízgazdálkodás várhatóan egyre fontosabb szerepet fog játszani az alkalmazkodásban is. Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint Európa-szerte jelentős változásokat fog eredményezni a víz rendelkezésre állásában, és főként Dél-Európában növeli a vízhiányt és az aszályt, valamint Európa nagy részében növeli az árvizek kockázatát.
További információkért látogasson el a következő weboldalra: Uniós ágazati politikák
Az esettanulmányok a Climate-ADAPT platform kiemelt kezdeményezései, amelyek bemutatják az Európában már folyamatban lévő kezdeményezéseket.
Átfogó struktúrával rendelkeznek, amely lefedi az alkalmazkodás végrehajtási ciklusának valamennyi kulcsfontosságú szempontját.
Adaptációtámogató eszköz
Az alkalmazkodást támogató eszköz (AST) célja, hogy segítse a nemzeti szintű politikai döntéshozókat és koordinátorokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiák és tervek kidolgozásában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. Az AST-t gyakorlati útmutató eszközként fejlesztették ki a nemzeti szintű szereplők számára a nemzeti alkalmazkodási stratégia kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges valamennyi lépéshez. Támogatja továbbá a szubnacionális és a transznacionális szereplőket az alkalmazkodási stratégiák előkészítésében, kidolgozásában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. Hivatkozik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos releváns erőforrásokra és célzott eszközökre.
A városi területekre vonatkozó útmutatásért látogasson el a városi alkalmazkodást támogató eszközre
Az országprofilok országonként mutatják be az irányítási rendelet alapján bejelentett nemzeti alkalmazkodási intézkedések jelenlegi helyzetét.
Az erőforrás-katalógus a minőség-ellenőrzött erőforrások adatbázisa
no results
Az EEA legutóbbi jelentése: Az éghajlatváltozás hatásai, amelyek a káros toxinoknak való fokozott kitettséghez vezetnek
Az éghajlatváltozás miatt emelkedő hőmérséklet növeli az úgynevezett mikotoxinoknak való emberi kitettség kockázatát, amelyek bizonyos élelmiszerekben, takarmányokban és növényekben található gombák által termelt, természetesen előforduló toxinok, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett tájékoztatója szerint. Ezek a toxinok károsíthatják az egészséget, és a szennyezés növekedésének megelőzéséhez európai és nemzeti szinten, valamint a kutatás, a szakpolitikák és a gyakorlat terén összehangolt fellépésre van szükség a kockázatok hatékony csökkentése érdekében.
Oszd meg az adataidat
Tudja meg, hogyan járulhat hozzá a különböző típusú információkhoz a Climate-ADAPT-hoz
Tudjon meg többet arról, hogyan alkalmazkodnak az erdők az éghajlatváltozáshoz
Belépési pontok keresése a Climate-ADAPT erőforrásaiba, amelyek támogatják az erdők egészséges, sokszínű, reziliens és produktív megőrzését célzó intézkedéseket.
A Climate-ADAPT Hírlevél archívuma innen érhető el.
Language preference detected
Do you want to see the page translated into ?
Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.