All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodies
An official website of the European Union | How do you know?
Environmental information systems
HU
Kérdezze a Climate-ADAPT-ot
Az Ön mesterségesintelligencia-asszisztense a Climate-ADAPT tudásának, adatainak és erőforrásainak feltárásához más európai alkalmazkodási tudásszolgáltatóktól.
Az EU alkalmazkodási missziója
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés portálja releváns információkkal és erőforrásokkal szolgál az európai regionális és helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia előkészítéséhez és tervezéséhez.
Az éghajlatváltozás hatásaira és az éghajlatváltozásra való felkészültségre vonatkozó európai portál
Ez a portál interaktív térképek és ábrák segítségével mutatja be, hogy a hőhullámok, az árvizek, az aszályok és az erdőtüzek egyre nagyobb mértékben érintik Európát, és példákat mutat be a felkészültségre.
Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont
Az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont hozzáférést biztosít az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos releváns kiadványok, eszközök, weboldalak és egyéb források széles köréhez.
Európai éghajlati kockázatértékelés
Az európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt az Európát jelenleg és a jövőben fenyegető főbb éghajlati kockázatokról.
Mezőgazdaság
Az éghajlatváltozás összetett hatással van a mezőgazdasági rendszereket alátámasztó biofizikai folyamatokra, és negatív és pozitív következményekkel is jár a különböző uniós régiókban. Az emelkedő légköri CO2-koncentráció, a magasabb hőmérsékletek, a csapadékeloszlás változásai és a szélsőséges események gyakorisága egyaránt hatással van a természetes környezetre, valamint az élelmiszer-termelés mennyiségére, minőségére és stabilitására. Az éghajlati változások hatással vannak a vízkészletekre, a talajra, a kártevőkre és a betegségekre, ami jelentős változásokat eredményez a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben.
Biológiai sokféleség
A biológiai sokféleség fontos szerepet játszik az éghajlat szabályozásában, ezáltal jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. Ugyanakkor a biológiai sokféleség csökkenésének megelőzéséhez elengedhetetlen a mérséklési célok ökoszisztéma-alapú megközelítésekkel párosuló teljesítése. Ezért lehetetlen kezelni a biológiai sokféleség csökkenését az éghajlatváltozás kezelése nélkül, de ugyanúgy lehetetlen kezelni az éghajlatváltozást a biológiai sokféleség csökkenésének kezelése nélkül.
Épületek
Az épületek érzékenyek lehetnek az éghajlatváltozásra. A jövőben fokozódhat az összeomlás, a hanyatló állapot és a jelentős értékvesztés kockázata a több vihar, hó- vagy süllyedési kár, a víz behatolása, a romló beltéri klíma és az épületek élettartamának csökkenése miatt. Az Európai Bizottság célja, hogy növelje az infrastruktúra – többek között az épületek – éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját. Az új és meglévő épületeket értékelni kell a jelenlegi kockázatokkal és a jövőbeli éghajlatváltozásokkal szembeni reziliencia szempontjából, és ennek megfelelően kell megtervezni vagy korszerűsíteni. Az épületek rezilienciájának támogatására használt egyik kulcsfontosságú politika a kohéziós politika (más néven regionális politika).
Üzlet és ipar
A vállalkozások az éghajlattal kapcsolatos kockázatok két fő típusával szembesülnek: közvetlen fizikai kockázatok és átállási kockázatok, amelyek a társadalom éghajlatváltozásra adott válaszából erednek, főként mérséklési intézkedések. Az éghajlatváltozás számos módon jelentős hatást gyakorolhat az ellátási láncokra, a forgalmazásra és az értékesítésre. A hő negatívan befolyásolja az emberi egészséget, és rosszabb munkateljesítményhez (csökkent termelékenységhez) vagy a munkával töltött órák számának csökkenéséhez vezethet (munkaerő-kínálat).
Part menti területek
A tengerszint emelkedése áradásokat, part menti eróziót és az alacsonyan fekvő part menti rendszerek elvesztését okozhatja. Emellett növeli a viharkitörések kockázatát és a sós víz szárazföldi behatolásának valószínűségét, és veszélyeztetheti a part menti ökoszisztémákat. A víz hőmérsékletének várható emelkedése és az óceánok savasodása hozzá fog járulni a part menti ökoszisztémák szerkezetátalakításához; kihatással van az óceánok cirkulációjára és a biogeokémiai kerékpározásra.
Kulturális örökség
A katasztrofális események ezen örökségre gyakorolt hatásai a romlási folyamatokból eredő változások lassú megjelenésével párosulnak. A hőmérséklet folyamatos növekedése, valamint a hőmérséklet és a páratartalom ingadozása vagy a fagyasztás-olvadás ciklusok ingadozása az anyagok lebomlását és stresszét okozza, ami nagyobb helyreállítási és megőrzési igényhez vezet. Például a mikroorganizmusok által okozott biológiai lebomlás nagyobb valószínűséggel fordul elő.
Katasztrófakockázat-csökkentés
Az elmúlt néhány évben Európa mindenféle természeti katasztrófát átélt: súlyos árvizek, aszályok és erdőtüzek, amelyek pusztító hatást gyakorolnak az emberek életére, az európai gazdaságra és a környezetre. Az elmúlt évtizedben az Európai Bizottság számos stratégiát és intézkedést fogadott el a katasztrófakockázatok csökkentése érdekében, például az árvízvédelmi irányelvet és annak végrehajtását (ütemezés), a vízhiányra és az aszályra vonatkozó uniós fellépést, valamint a természeti és ember okozta katasztrófákkal kapcsolatos biztosításról szóló zöld könyvet.
Energia
Az éghajlatváltozás többféle módon érinti az energiaágazatot, a fűtési és hűtési kereslet változásaitól kezdve; az energiaellátási feltételekre gyakorolt hatások – például az elhúzódó aszályok idején a vízenergia rendelkezésre állásának csökkenése, valamint az erőművek hatékonyságát befolyásoló hűtővíz rendelkezésre állásának csökkenése. Ezenkívül az energiainfrastruktúra a változó éghajlati viszonyok miatt jobban ki lehet téve a károknak. Az Európai Bizottság általános célja, hogy stratégiai keretek biztosításával növelje az infrastruktúra – többek között az energia – éghajlatváltozással szembeni rezilienciáját.
Pénzügyi
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei miatt egyre sürgetőbbé vált, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítsék a különböző uniós szakpolitikai területekbe. Kevés konkrét uniós tevékenység irányul arra, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítsék a pénzügyi és biztosítási ágazatra vonatkozó szakpolitikákba. A természeti katasztrófákkal kapcsolatos számos európai politika (lásd: Katasztrófakockázat-csökkentés) azonban nagyon fontos a pénzügyi és biztosítási ágazat számára, mivel segíthet a jelentős veszteségek és pénzügyi katasztrófák megelőzésében. Az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett is, hogy növeli az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek finanszírozását annak biztosításával, hogy az európai költségvetés legalább 20%-a éghajlatváltozással kapcsolatos kiadás legyen.
Erdészet
Az éghajlatváltozás gyors üteme leküzdheti az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képességét. Ez növeli a viharok, tűzvészek, kártevők és betegségek okozta zavarok kockázatát, ami kihat az erdők növekedésére és termelésére. Ez hatással lesz az erdészet gazdasági életképességére, főként Európa déli területein, valamint az erdők azon képességére, hogy környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtsanak, beleértve a szénelnyelő funkció változásait is. 2013-ban a Bizottság új uniós erdőstratégiát fogadott el, amely választ ad az erdők és az erdészeti ágazat előtt álló új kihívásokra.
Egészségügy
Az éghajlatváltozás új egészségügyi kockázatokat teremt, és felerősíti a jelenlegi egészségügyi problémákat. Az éghajlatváltozásnak az emberi, növényi és állati egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásai egyaránt várhatók. A közvetlen hatások a szélsőséges időjárási események, például hőhullámok és árvizek intenzitásának és gyakoriságának változásaiból erednek. A közvetett hatások a rovarok (azaz a szúnyogok és kullancsok által okozott, kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek), a rágcsálók, illetve a víz, az élelmiszer és a levegő minőségének változása által közvetített betegségek előfordulásában bekövetkező változásokon keresztül érezhetők. Az Európai Bizottságnak az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiáját bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri.
IKT
Az éghajlatváltozás által az IKT számára támasztott kihívások két fő kategóriába sorolhatók: akut események és krónikus stressz. Az akut események (más néven kritikus vagy válságesemények) közé tartoznak az árvizek (pluviális, folyami, part menti), jégviharok, hőhullámok stb. Az akut események veszélyeztetik az IKT-infrastruktúrákat azáltal, hogy elpusztítják vagy letiltják azokat a fizikai eszközöket, amelyektől függenek. A krónikus stressz az éghajlati normák fokozatosabb változásaiból ered, például a hőmérséklet-tartományok és a páratartalom változásaiból. Bár ezek a hatások kisebb valószínűséggel járnak katasztrofális következményekkel, fokozott eszközromláshoz, gyakoribb csődökhöz és rövidebb élettartamhoz vezetnek.
Földhasználat-tervezés
A földhasználat tervezése az egyik leghatékonyabb folyamat az éghajlatváltozáshoz való helyi alkalmazkodás megkönnyítésére. Az EU-ban az önkormányzati földhasználat-tervezési folyamaton keresztül rendelkezésre álló meglévő folyamatok és eszközök, beleértve a hivatalos terveket, a zónák kijelölését és/vagy a fejlesztési engedélyeket, segítenek minimalizálni a növekvő árvizek, erdőtüzek, földcsuszamlások és/vagy a változó éghajlat miatti egyéb természeti veszélyek előre jelzett hatásaiból eredő, az önkormányzatot érintő fejlesztési kockázatokat.
Tengeri és halászati tevékenységek
Az éghajlatváltozás várhatóan súlyos hatással lesz a tengeri környezetre. A vízhőmérséklet emelkedése hozzá fog járulni a tengeri ökoszisztémák szerkezetátalakításához, ami kihat az óceánok cirkulációjára, a biogeokémiai kerékpározásra és a tengeri biológiai sokféleségre. Az óceánok savasodása hatással lesz egyes kalcium-karbonát-szekréciót végző fajok (például puhatestűek, planktonok és korallok) héjának vagy csontvázának előállítására való képességére. A melegebb és savasabb tengervíz ezért negatív hatással lesz a halászatra és az akvakultúrára.
Hegyvidéki területek
A század végére az előrejelzések szerint az európai hegyek fizikailag megváltoznak. A gleccserek jelentős tömegveszteséget szenvednek el, de a változások hatással vannak az alsó, a középhegységi és az ártéri környezetre is, ezáltal befolyásolják a víz elérhetőségét, a mezőgazdasági termelést, az idegenforgalmat és az egészségügyi ágazatokat. Szezonális hóvonalak találhatók a magasabb magasságokban, és a hószezonok rövidebbek lesznek. A favonalak felfelé mozognak, és az erdők mintázata megváltozik az alacsonyabb magasságokban.
Turizmus
Mivel az időjárás és az éghajlat döntően befolyásolja az utazási szezont és az üdülési célpontok kiválasztását, az idegenforgalmi ágazat nagymértékben függ tőlük. A természet és az idegenforgalom, valamint a kulturális örökség és az idegenforgalom között is szoros kapcsolat áll fenn. A helytől és az évszaktól függően a turizmust pozitívan vagy negatívan befolyásolhatja az éghajlatváltozás.
Közlekedés
Az Európai Bizottság alkalmazkodásról szóló fehér könyve (COM(2009)148) óta hangsúlyozták, hogy a közlekedési rendszert hozzá kell igazítani az éghajlatváltozás hatásaihoz. A közlekedés alkalmazkodását az európai közlekedési, éghajlat-változási és kutatási politikák ötvözésével kezelik. Az Európai Unió előmozdítja a bevált gyakorlatokat, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló programjaiban általánosan érvényesíti az alkalmazkodást, és iránymutatást nyújt, például megfelelő építési szabványok kidolgozása révén. A fellépés a közlekedési infrastruktúrára, és különösen a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) összpontosít.
Városi
Európában a lakosság közel 73%-a él városi területeken, és ez az arány az előrejelzések szerint 2050-re meghaladja a 80%-ot. Az éghajlatváltozás valószínűleg a városok szinte valamennyi összetevőjére – a környezetre, a gazdaságra és a társadalomra – hatással lesz. Ez új, összetett kihívások elé állítja a várostervezést és -gazdálkodást. Az éghajlatváltozásnak az európai gazdasági tevékenység, a társadalmi élet, a kultúra és az innováció központjaira gyakorolt hatásai messze túlmutatnak a települési határokon.
Vízgazdálkodás
A vízkészleteket közvetlenül érinti az éghajlatváltozás, és ezen erőforrások kezelése befolyásolja az ökoszisztémák, a társadalmi-gazdasági tevékenységek és az emberi egészség sebezhetőségét. A vízgazdálkodás várhatóan egyre központibb szerepet fog játszani az alkalmazkodásban is. Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint Európa-szerte jelentős változásokat fog eredményezni a víz rendelkezésre állásában, mivel főként Dél-Európában fokozódik a vízhiány és az aszály, és Európa nagy részén növekszik az árvizek kockázata.
További információkért látogasson el a következő weboldalra: Uniós ágazati politikák
Az esettanulmányok a Climate-ADAPT platform zászlóshajói, és olyan kezdeményezéseket mutatnak be, amelyek már folyamatban vannak Európában.
Átfogó struktúrával rendelkeznek, amely kiterjed az alkalmazkodás végrehajtási ciklusának valamennyi kulcsfontosságú szempontjára.
Adaptációt támogató eszköz
Az alkalmazkodást támogató eszköz (AST) célja, hogy nemzeti szinten segítse a politikai döntéshozókat és koordinátorokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó stratégiák és tervek kidolgozásában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. Az AST-t gyakorlati útmutató eszközként dolgozták ki a nemzeti szintű szereplők számára a nemzeti alkalmazkodási stratégia kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges valamennyi lépéshez. Támogatja továbbá a szubnacionális szereplőket és a transznacionális szereplőket az alkalmazkodási stratégiák előkészítésében, kidolgozásában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. Utal az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos releváns erőforrásokra és célzott eszközökre.
A városi területekre vonatkozó iránymutatásért látogasson el a városi alkalmazkodást támogató eszközhöz
Az országprofilok az irányításról szóló rendelet értelmében bejelentett nemzeti alkalmazkodási intézkedések jelenlegi helyzetét mutatják be. Az uniós tagállamok jogilag kötelesek kétévente jelentést tenni, míg az EGT-tagállamok ezt önkéntes alapon teszik, és az Energiaközösség szerződő felei a vonatkozó elfogadott rendelettel összhangban jelentést tesznek.
Az erőforrás-katalógus a minőségellenőrzött erőforrások adatbázisa
no results
Hogyan alkalmazkodik Európa? az új Climate-ADAPT országprofilok már elérhetők
Az aktualizált országprofilok tömör áttekintést nyújtanak arról, hogy az európai országok hogyan tervezik és hajtják végre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a 2025. évi irányítási rendelet (GovReg) szerinti jelentéstétel alapján. Fedezze fel az alkalmazkodási politikákat és intézkedéseket, az irányítást, a bevált gyakorlatokat, a tudásplatformokat és még sok mást egy interaktív térképen keresztül, és férjen hozzá a hivatalos adatokhoz és dokumentumokhoz - mindezt egy helyen. Gyakorlati forrás mindazok számára, akik Európa-szerte az alkalmazkodáson dolgoznak.
Ossza meg adatait
Tudja meg, hogyan járulhat hozzá különböző típusú információkhoz a Climate-ADAPT-hoz
Európai klímaadat-felfedező
Interaktív hozzáférést biztosít a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásának számos éghajlati mutatójához az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása érdekében.
A Climate-ADAPT hírlevél archívuma innen érhető el.
Language preference detected
Do you want to see the page translated into ?
Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.