Az alkalmazkodás uniós finanszírozása

Az EU számos eszköz révén finanszírozza az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást Európában. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az európai költségvetés legalább 25%-a éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokból álljon. Ezért az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket be kell építeni az összes főbb uniós kiadási programba, és nyomonkövetési rendszert kell bevezetni e célkitűzések elérésének biztosítása érdekében. Az alkalmazkodáshoz kapcsolódó fontos finanszírozási források a következők:

• A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz Európa helyreállítási tervének, a Next Generation EU-nak a központi eleme. Célja, hogy enyhítse a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásait, valamint fenntarthatóbbá, reziliensebbé és a zöld és digitális átállás kihívásaira és lehetőségeire felkészültebbé tegye az európai gazdaságokat és társadalmakat. Az uniós országok felelősek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívások kezelését, valamint a zöld és digitális átállás támogatását célzó beruházásokat és reformokat tartalmazó nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásáért. Ez magában foglalja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiát is, amelynek célja, hogy Európa 2050-re az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalommá váljon. További információk itt találhatók.
• A LIFE program az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai finanszírozási eszköze. Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás alprogram hozzá fog járulni a fenntartható, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és reziliens gazdaságra való átálláshoz, ezáltal hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. További információk itt találhatók.
• AHorizont Európa az EU kulcsfontosságú kutatási és innovációs finanszírozási programja. Foglalkozik az éghajlatváltozással, hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, és fellendíti az EU versenyképességét és növekedését. További információk itt találhatók.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés keretében nyújtott finanszírozáshoz a Horizont Európa programon, különösen a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramján keresztül is hozzá lehet férni.
• Az EU kohéziós politikája az EU fő beruházási politikája, amely – egyéb célkitűzések mellett – támogatja a fenntartható fejlődést és a polgárok életminőségének javítását. A finanszírozás egyedi alapokon keresztül valósul meg, többek között a következők révén:
• Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (beleértve az INTERREG projektekfinanszírozását) célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése az Európai Unióban a régiók közötti egyenlőtlenségek kiigazítása révén. A 2021–2027-es időszakban lehetővé teszi az intelligensebb, környezetbarátabb, összekapcsoltabb és szociálisabb, a polgáraihoz közelebb álló Európába történő beruházásokat. Az eszközről további információk itttalálhatók.
• A Kohéziós Alap célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a környezetvédelembe és a transzeurópai közlekedési hálózatokba (TEN-T) történő beruházások révén.
  • TEN-E (energia) rendelet (jelenleg felülvizsgálat alatt). A jelenlegi TEN-E rendelet fő szakpolitikai prioritása az összes tagállam és régió energiabiztonságának és összekapcsolhatóságának javítása volt. A lehetőség az, hogy az energiarendszerbe történő jelentős beruházásoknak lehetővé kell tenniük az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia/az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjainak a beruházási ciklus korai szakaszában történő kezelését annak biztosítása érdekében, hogy a tiszta energiára való átállás az éghajlatváltozás hatásaival szemben is reziliens legyen. A TEN-E rendelet hivatkozik az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára, de csak bizonyos projektekkel kapcsolatban, és nem kellően kidolgozott a részletek és az iránymutatás tekintetében.
  • A TEN-T (közlekedési) infrastruktúra – például a belvízi utak vagy kikötők, de a közutak vagy vasútvonalak veszélyeztetett részei is – rendkívüli időjárási események (hosszú aszály, árvizek stb.) idején különleges kockázatoknak vannak kitéve. Ezért az is fontos, hogy a TEN-T infrastruktúrát úgy alakítsák ki, hogy az biztosítsa az éghajlatváltozás hatásaival szembeni magas szintű rezilienciát. A TEN-T rendelet konkrét követelményeket tartalmaz a közlekedési infrastruktúra változó éghajlattal, valamint természeti vagy ember okozta katasztrófákkal szembeni sebezhetőségének figyelembevétele tekintetében, e kihívások kezelése céljából. További információk itt találhatók.
• A Méltányos Átállást Támogató Alap(amely a Méltányos Átállást Támogató Mechanizmus egyik pillére is) kulcsfontosságú eszköz a klímasemlegességre való átállás által leginkább érintett területek támogatására, testre szabott támogatást nyújtva számukra. Végrehajtása megosztott irányítás keretében, a kohéziós politika átfogó keretében történik, amely a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére és az EU-n belüli strukturális változások kezelésére irányuló fő uniós politika. További információk itt találhatók.

Egyéb releváns eszközök a következők:

• A célzott InvestEU program az igazságos átmenet mechanizmus második pillére. Az európai beruházási terv modelljére épül, és egy fedél alatt egyesíti az Európai Stratégiai Beruházási Alapot és a jelenleg rendelkezésre álló 13 uniós pénzügyi eszközt. A cél az, hogy a költségvetési garanciákon keresztül nyújtott uniós finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon egy koherensebb megközelítés révén, amely egy szabály- és eljárásrendszert, valamint egy technikai segítségnyújtási kapcsolattartó pontot foglal magában. A fenntarthatóság az InvestEU program kulcsfontosságú eleme.
• Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz olyan finanszírozási program, amely a transzeurópai hálózatokat és infrastruktúrákat támogatja a közlekedési, a távközlési és az energiaágazatban. Fontos odaítélési kritérium az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni reziliencia az éghajlattal szembeni sebezhetőség és az éghajlattal kapcsolatos kockázatok értékelése révén, beleértve a vonatkozó alkalmazkodási intézkedéseket is. További információk itt találhatók.
• Az uniós országok vidékfejlesztési programokon keresztül hajtják végre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által nyújtott finanszírozást. A vidékfejlesztési programokat a nemzeti költségvetések társfinanszírozzák, és nemzeti vagy regionális alapon is elkészíthetők. Míg az Európai Bizottság jóváhagyja és nyomon követi a vidékfejlesztési programokat, a projektek kiválasztásával és a kifizetések odaítélésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti és regionális irányító hatóságok kezelik. Minden vidékfejlesztési programnak az EMVA hat prioritása közül legalább négyre kell irányulnia. Az egyik prioritás az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban. Az egyes vidékfejlesztési programok finanszírozásának legalább 30%-át a környezet és az éghajlatváltozás szempontjából releváns intézkedésekre kell fordítani. További információk itt találhatók.
• Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap 2021 és 2027 között működik, és támogatja az EU közös halászati politikáját, az EU tengerpolitikáját és a nemzetközi óceánpolitikai irányításra vonatkozó uniós menetrendet. Támogatást nyújt olyan innovatív projektek kidolgozásához, amelyek biztosítják a vízi és tengeri erőforrások fenntartható felhasználását. További információk itt találhatók.
• Az uniós polgári védelmi mechanizmus A mechanizmus célja az uniós tagállamok és hat részt vevő állam közötti polgári védelmi együttműködés megerősítése a katasztrófamegelőzés, -felkészültség és -reagálás javítása érdekében. Ha egy vészhelyzet meghaladja egy európai és Európán kívüli ország reagálási képességeit, segítséget kérhet a mechanizmuson keresztül. További információk itt találhatók.
• Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank támogatja ügyfeleit az éghajlatváltozás azon hatásainak azonosításában, amelyek valószínűleg befolyásolják működésüket. Ez várhatóan olyan alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához vezet, amelyek jobb gyakorlatok, valamint a változó és változóbb éghajlathoz jobban alkalmazkodó és a hosszú távú kockázatokat csökkentő intézkedésekbe és technológiákba történő beruházások révén növelik a rezilienciát. További információk itt találhatók.
• Az Európai Beruházási Bank már most is az egyik legnagyobb befektető az éghajlat-politika és a környezeti fenntarthatóság terén, és az éghajlat-politika legnagyobb multilaterális fejlesztési banki finanszírozója. Az EBB célja, hogy növelje az éghajlat-politikai fellépéshez nyújtott támogatásának volumenét, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiépítését is. További információk itt találhatók. Konkrétabban, az EBB biztosítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházási tanácsadóplatformot (ADAPT). Megkönnyíti a technikai és pénzügyi szakértelem alkalmazását a konkrét beruházási és piaci igények kezelése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházások finanszírozásának felgyorsítása érdekében. Ezek olyan beruházások, amelyek képesek megerősíteni a városok, az infrastrukturális hálózatok, a part menti területek, a vízgyűjtők, az élelmiszerrendszerek, az erdők és ökoszisztémák, valamint az éghajlatváltozásnak kitett egyéb tevékenységek rezilienciáját.
• Az Erasmus+ az európai oktatást, képzést, ifjúságot és sportot támogató uniós program. Lehetővé teszi továbbá olyan projektek megvalósítását, amelyek felkészítik a hallgatókat az éghajlatváltozás megértésére, és megismerik a környezetvédelem iránti kollektív felelősséget és a további káros helyzetek megelőzését. További információk itt találhatók.
• A Digitális Európa program célja, hogy áthidalja a digitális technológia kutatása és piaci bevezetése közötti szakadékot. Ez az európai polgárok és vállalkozások, különösen a kkv-k javát fogja szolgálni. A Digitális Európa program keretében végrehajtott beruházások támogatják az Európai Unió zöld átállásra és digitális transzformációra irányuló kettős célkitűzését, miközben megerősítik az Unió rezilienciáját és digitális szuverenitását. További információk itt találhatók.

Life Climate Action	ESB-alapok	Climate-KIC	INTERREG	HORIZONT EURÓPA	„Horizont 2020” keretprogram	CEF-program