Az EU regionális politikája

A regionális politika vagy a kohéziós politika az EU fő beruházási politikája. A regionális politika az EU valamennyi régióját és városát figyelembe veszi a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképessége, a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés és a polgárok életminőségének javítása érdekében. A regionális politika biztosítja az Európai Unióban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez szükséges beruházási keretet.

A regionális politika alkalmazkodási intézkedéseire szánt uniós forrásokkal kapcsolatos legfontosabb információk a Climate-ADAPT „Az alkalmazkodás uniós finanszírozása” című szakaszában találhatók.

Kohéziós politika (2014–2020)

Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat és régióikat a következő, 2014–2020-as pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó stratégiai irányvonal meghatározásában, a Bizottság 2012. március 14-én előterjesztette a közös stratégiai keretet (KSK: I. és II. rész).

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kifejezetten foglalkozik a közös stratégiai keret 5. tematikus célkitűzése: „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása”. Az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozóan e tematikus célkitűzés keretében javasolt fő intézkedések közé tartoznak a következők:

• stratégiák és cselekvési tervek kidolgozása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintű kockázatmegelőzési és -kezelési tervek, továbbá a tudásbázis és az adatmegfigyelési kapacitások, valamint az információcsere mechanizmusainak kiépítése érdekében;
• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, valamint a kockázatmegelőzésre és -kezelésre irányuló beruházások növelése, beleértve a következőket: a károk elkerülése és az épített környezettel és más infrastruktúrával szembeni reziliencia növelése; az emberi egészség védelme; a vízkészletekre nehezedő jövőbeli nyomás csökkentése; beruházás az árvízvédelembe és a partvédelembe; valamint az ökoszisztémák sebezhetőségének csökkentése a reziliencia növelése és az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás lehetővé tétele érdekében;
• eszközök (észlelési, korai előrejelző és riasztási rendszerek, kockázatfeltérképezés és -értékelés) és fokozott beruházási katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztése a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség, valamint a természeti kockázatok – többek között az időjárással kapcsolatos kockázatok (például viharok, szélsőséges hőmérsékleti események, erdőtüzek, aszályok, árvizek) és geofizikai kockázatok (például lavinák, földcsuszamlások, földrengések, vulkánok) – megelőzésének és kezelésének megkönnyítése, valamint az ipari kockázatokra adott társadalmi válaszok támogatása érdekében (korai előrejelző rendszerek, kockázatfeltérképezés).

Kulcsfontosságú intézkedések az EMVA-hoz kapcsolódóan:

• fenntartható vízgazdálkodás, beleértve a vízhatékonyságot (az ökoszisztémák tekintetében) a gazdaságon belüli víztároló övezetek létrehozása révén; a víztakarékos növénytermesztés támogatása; valamint az erózió elleni erdővédelmi övezetek kialakítása és kezelése;
• jobb talajgazdálkodás a talajromlás és a talaj szénkészlete kimerülésének megelőzésére irányuló gyakorlatok – például az alacsony talajművelés, a téli takarónövényzet, valamint az agrárerdészeti rendszerek és az új erdők létrehozása – támogatása révén;
• az éghajlatváltozáshoz és a betegségekhez való alkalmazkodásban rejlő nagy lehetőségek biztosítása és a genetikai sokféleség fenntartása, különösen a helyi növényfajták és állatfajták támogatása révén.

Kohéziós politika az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásért és a kockázatmegelőzésért

A kohéziós politika fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásaihoz való alkalmazkodást célzó kockázatmegelőzési erőfeszítések támogatásában. 8 milliárd EUR összegű beruházás révén a kohéziós politika különböző típusú, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó vagy nem kapcsolódó kockázatokat kezel. A hangsúly elsősorban az árvízmegelőzésen van. Az ökoszisztéma-alapú megközelítések előmozdításával, új infrastruktúrák fejlesztésével vagy a meglévő infrastruktúrák utólagos átalakításával támogatja az alkalmazkodási intézkedéseket. Hozzájárul továbbá a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség és a katasztrófavédelmi rendszerek regionális és helyi szintű fejlesztéséhez, más típusú kockázatok esetében is. Társfinanszírozhatók például a „tudáshiány” kezelésére irányuló intézkedések, mint például a szükséges tudományos kutatás, tanulmányok és jelentések, stratégiafejlesztés, IKT-támogatás vagy figyelemfelkeltő és oktatási intézkedések. A katasztrófakockázat-kezelés finanszírozási lehetőségeiről további információk itt találhatók.

A kohéziós politika bemutatása itt található.