European Union flag
A kültéri mezőgazdasági dolgozók védelme a szélsőséges hőségtől Pugliában, Dél-Olaszországban

© Sabina Baseggio

2021-ben Puglia régió népegészségügyi szükséghelyzetet hirdetett ki, és rendeletet fogadott el a szabadtéri mezőgazdasági munka csúcsidőszakban történő korlátozásáról. Bár a hatások értékelése időbe telik, ez az intézkedés már most is felhívja a figyelmet a munkaerő hővel kapcsolatos sérüléseire.

Olaszországban az éves átlaghőmérséklet 1880 óta 1,1 °C-kal nőtt, és ezzel együtt az emberek hőhullámoknak való kitettsége. A magas hőmérséklet kényelmetlen vagy akár veszélyes egészségügyi munkakörülményeket teremt, amelyek csökkenthetik mind a munkaidőt (munkaerő-kínálat), mind a munkavállalók teljesítményét ezekben a munkaidőben (munkatermelékenység; Dasgupta et al., 2021). Olaszországban jelentősen nőtt a szélsőséges hőmérsékletnek való kitettséggel kapcsolatos munkahelyi sérülések száma. A jövőbeli felmelegedés miatt az előrejelzések szerint a dél-olaszországi régiókban csökken a legnagyobb mértékben a munkatermelékenység Európában (Schleypen et al., 2020).

Puglia régiójában 2021 júniusában és júliusában hosszan tartó, akár 40 °C-ot is elérő magas hőmérséklet volt tapasztalható. A csökkenő termelékenység mellett az éghajlati viszonyok a munkavállalók körében a munkahelyi sérülések számának növekedését is eredményezték, ami arra késztette a pugliai polgári védelmi minisztériumot, hogy a szélsőséges hőség miatt közegészségügyi vészhelyzetet jelentsen be. A szabadtéri dolgozók egészségének védelme érdekében Puglia régió rendeletet fogadott el, amely megtiltja a szabadtéri mezőgazdasági munkát a legmelegebb időszakokban (12.30 és 16.00 óra között) az előrejelzések szerint „magas kockázatú” napokon. A kockázatos feltételek meghatározása a WORKLIMATEelnevezésű nemzeti kezdeményezés eredményein alapul, amelynek célja a környezeti hőstressz munkavállalók egészségére és termelékenységére gyakorolt hatásának értékelése. Az INAIL-lel (Nemzeti Munkabaleset-biztosítási Intézet) együttműködésben a projekt (2020–2022) célja, hogy hozzájáruljon a hőstressz munkavállalókra gyakorolt hatásaival kapcsolatos tudásalap javításához, különös tekintettel a munkahelyi sérülések társadalmi költségeinek becslésére. A projekt további célja egy integrált időjárás-éghajlati és epidemiológiai hő-egészségügyi figyelmeztető rendszer kifejlesztése a foglalkozási szektor számára.

Esettanulmány leírása

Kihívások

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a szélsőséges hőmérsékletek közvetlenül befolyásolják a munkaidőt azáltal, hogy csökkentik a munkára fordított időt, különösen a kültéri munkakörülmények esetében, amelyek olyan kedvezőtlen éghajlati tényezőknek vannak kitéve, mint a hő, a páratartalom és a szél, például a mezőgazdasági és az építőipari ágazatban. A magas hőnek való kitettség növeli a kiszáradás kockázatát, ami a túlzott testhőmérséklettel együtt lassabb munkát és a munkahelyi sérülések, a hőkimerültség és a hőguta nagyobb előfordulását eredményezi. Az átlaghőmérséklet és a nyári hőhullámok gyakoriságának növekedése növeli a foglalkozási kockázatokat a világ aktív népességének jelentős része számára, beleértve Olaszországot is (Schleypen et al., 2020; Dasgupta et al., 2021; Parsons et al., 2022). Puglia teljes munkaerejének közel 9%-a a mezőgazdaságban dolgozik, és e munkaerő jelentős része migráns munkavállaló. Ennek a munkának a nagy része a szabadban, meleg és száraz klimatikus körülmények között történik, korlátozott hozzáféréssel az árnyékhoz, vagy a nap és a hő menedéke nélkül. A pugliai sürgősségi orvosi szolgálat szerint a magas hőmérséklettel kapcsolatos sérülések száma 2021 júniusában és júliusában nőtt a normál körülményekhez képest.    

Pugliában a hőhullámok száma (legalább három egymást követő napból álló időszak, ahol mind a napi minimális, mind a maximális hőmérséklet meghaladja klimatológiájuk 95%-át; Molina et al., 2020) az előrejelzések szerint az évi 10 napról 21,4 napra nő az RCP4,5 mérsékelt előrejelzési forgatókönyve szerint, és évi 28 napra az RCP8.5. szerint. Következésképpen megfelelő korai előrejelző rendszerek és védelmi intézkedések nélkül a kültéri munkavállalók egészségügyi és gazdasági szempontjai (munkaerő-kínálat és munkatermelékenység) várhatóan csökkenni fognak.

Az alkalmazkodási intézkedés szakpolitikai háttere

Case mainly developed and implemented because of other policy objectives, but with significant consideration of climate change adaptation aspects.

Az alkalmazkodási intézkedés céljai

A Puglia régió által kiadott rendelet fő célkitűzései a következők: i. a régió mezőgazdasági munkavállalóinak védelme a szélsőséges hőnek való tartós kitettséggel szemben, ii. az érintett érdekelt felek (munkavállalók, munkáltatók és közegészségügyi hatóságok) tájékoztatása a szélsőséges hőség kockázatairól, valamint iii. a polgárok tájékoztatása a szélsőséges hőség és a testmozgás kérdéséről. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (INPS), az Országos Munkahelyi Balesetek Biztosítási Intézete (INAIL), valamint az olyan szakszervezetek, mint a CGIL és a CISL, megelőző intézkedések bevezetését kérték a magas hőmérséklet miatti balesetek megelőzése érdekében. A rendeletet több mezőgazdasági dolgozó, köztük egy 27 éves mali migráns halála miatt hozták meg.  

Megoldások

2021 júniusában Puglia regionális kormánya – figyelembe véve a szélsőséges hőség okozta munkahelyi sérülések növekvő előfordulását – rendeletet adott ki, amely 2021. augusztus 31-ig 12:30 és 16:00 óra között betiltotta a szabadtéri munkát a mezőgazdasági ágazatban a „magas kockázatú” napokon. A rendeletet ezt követően 2022 júniusában újra kiadták, és a „magas hőmérsékleten” végzett mezőgazdasági munka tilalma 2022. augusztus 31-ig tartott. A 2022. évi tilalom a WORKLIMATEáltal kiadott figyelmeztetések szerint az előrejelzések szerint „magas kockázatú” napokon és „intenzív testmozgás” esetén 12.30 és 16.00 óra között lép hatályba.

A WORKCLIMATE projekt egy kétéves nemzeti kezdeményezés, amelynek célja a környezeti hőstressz munkavállalók egészségére és termelékenységére gyakorolt hatásának értékelése, valamint a kockázat csökkentésére irányuló beavatkozások azonosítása. A projekt részeként integrált időjárás-éghajlati és epidemiológiai hőjelző rendszert fejlesztettek ki a hőstressz körülményeinek a munkavállalókra gyakorolt hatásával kapcsolatos ismeretek bővítése és a munkahelyi sérülések társadalmi költségeinek becslése érdekében. Heat stress risk forecast maps (based on Wet Bulb Globe Temperature, WBGT) for up to five days at high spatial (7 km resolution) and temporal (four time intervals during the day; Hőstressz-kockázati előrejelzési térképek (a nedves izzók gömbhőmérséklete, WBGT alapján) legfeljebb öt napra, nagy térbeli (7 km-es felbontás) és időbeli (négy időintervallum a nap folyamán; Nyáron folyamatosan 8:00, 12:00, 16:00 és 20:00 (közép-európai idő szerint) felbontást biztosítunk. Ezen előrejelzések célja, hogy operatív támogatást nyújtsanak mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak a munkavállalók szélsőséges hőséggel szembeni megelőzésének és védelmének elősegítése érdekében. Ennek megfelelően a projekt honlapján elhelyezett speciális figyelmeztetések három különböző kockázati szintet jeleznek: „alacsony”, „közepes” és „magas”.

A regionális rendelet és a WORKLIMATE projekt által kiadott figyelmeztetések hatása a munkavállalók egészségére és jólétére még nem ismert, és hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy egyértelműen kimutatható legyen. A WORKLIMATE projekt azonban számos tevékenységet tartalmaz a hőstressz különböző kültéri expozíciós forgatókönyvekben történő adatgyűjtésére kiválasztott olasz vállalatok számára, valamint az eljárási és szervezeti változások termelékenységre gyakorolt hatásainak elemzésére. Ezenkívül nemzeti felmérést indítottak, amelyet minden polgár számára nyitottak meg, hogy megvizsgálják a hő munkahelyi hatásainak észlelését és ismeretét annak érdekében, hogy meghatározzák azokat a beavatkozási stratégiákat, amelyek csökkentik a hő kockázatát a foglalkoztatási ágazatban.

További részletek

Az érintettek részvétele

Az INAIL – a munkavállalókat a fizikai sérülésekkel és foglalkozási megbetegedésekkel szemben védő állami nonprofit szervezet – kulcsfontosságú érdekelt félként vesz részt a meglévő hőegészségügyi figyelmeztető rendszerek felülvizsgálatában és a hő munkavállalókra gyakorolt hatásának értékelésére szolgáló mutatók kiválasztásában. Az INAIL kulcsfontosságú partnere a WORKCLIMATE projektnek, amely kidolgozta a pugliai hatóságok által azon „magas kockázatú” napok meghatározásához használt hőkockázati előrejelzéseket, amikor tilos a mezőgazdasági ágazatban szabadtéri munkát végezni.

Siker és korlátozó tényezők

Bár a szabadtéri munkát kockázatos napokon tiltó rendelet hatásainak értékelése időbe telik, az egyik fő siker az volt, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében felhívták a figyelmet a munkaerő hővel kapcsolatos sérüléseire. A hosszú távú siker az ilyen sérülések számának csökkenése lesz Puglia és Olaszország mezőgazdasági ágazatában, mivel több régió hajt végre ilyen intézkedéseket. Bár a szakszervezeteket nem vonták be aktívan a rendelethez vezető folyamatba, a CGIL, az egyik legnagyobb szakszervezet támogatta a rendeletet. Ezenkívül három nagy szakszervezet (CGIL, CISL, UIL) kérésére Calabria régió (Dél-Olaszország) 2022 júliusában hasonló rendeletet fogadott el.

A tilalom korlátozása a figyelmeztető rendszer merevsége, mivel a szabadtéri munkavégzés csak a „magas kockázatú” napokon 12:30 és 16:00 óra között tilos, míg a hőstressz a nap más időszakaiban „magas kockázatot” jelenthet. További korlátozást jelent a rendelet korlátozott érvényességi ideje, amelyet évente meg kell újítani.

Ezenkívül a rendelet önmagában nem utal arra, hogy kezelni kellene a munkaidő-eltolódást, vagy hogy fedezni kellene a négy legmelegebb órában el nem végzett munka költségét. Ez heterogén válaszokat válthat ki a különböző vállalatok, mezőgazdasági termelői szövetségek és szövetkezetek részéről, anélkül, hogy tényleges biztosítékot nyújtana a munkavállalók számára.

Költségek és előnyök

Maga a rendelet nem tartalmazott semmilyen konkrét költséget. A WORKCLIMATE projektet az INAIL finanszírozta a BRIC 2019 (együttműködésen alapuló tudományos kutatásra való felhívás) keretében.

Az intézkedés várhatóan javítani fogja a mezőgazdasági dolgozók felkészültségét az éghajlatváltozás miatti szélsőséges hőmérsékletekre, javítani fogja a munkakörülményeket és a munkavállalók egészségét. Ez várhatóan gazdasági előnyökkel jár a nagyobb termelékenység és a közegészségügyi rendszerre nehezedő stressz csökkentése szempontjából. A többletköltségek azonban a termelés elvesztésével járhatnak, mivel a tilalmak idején nem végeznek munkát, valamint a munkavállalók bérének elvesztésével járhatnak. 

Megvalósítási idő

A WORKCLIMATE projekt 2020 júniusában indult, és a tervek szerint két évig fog tartani. Az első rendeletet, amely megtiltotta a szabadtéri munkát a nap legmelegebb óráiban, 2021 júniusában adták ki. A második rendeletet 2022 júniusában adták ki.

Élettartam

A Puglia régió által kiadott két rendelet korlátozott élettartammal rendelkezik (2021 nyarán és 2022 nyarán), és azokat minden évben meg kell újítani annak érdekében, hogy hosszú távon hatályba léphessenek.

Referencia információ

Érintkezés

Puglia Region

Lungomare N. Sauro, 33 - 70121 Bari

Email: serviziostampa.gr@regione.puglia.it

Megjelent a Climate-ADAPT-ban: Apr 11, 2025

Please contact us for any other enquiry on this Case Study or to share a new Case Study (email climate.adapt@eea.europa.eu)

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.