Árvízkockázatok feltérképezése - Módszertani útmutató

Az „Árvízkockázatok feltérképezése – Módszertani útmutató” az „Árvízkockázatok és sebezhetőségek feltérképezése az éghajlatváltozási forgatókönyvekben” (CIRAC) kutatási projekt keretében, a Portugál Biztosítók Szövetségével és a Lisszaboni Egyetem Természettudományi Karán működő Climate Change Impacts Adaptation and Modelling (CCIAM) kutatócsoporttal partnerségben került kidolgozásra, és az „Éghajlatváltozás, áradások és a város” ideiglenes címmel folyamatban lévő doktori értekezés részét képezi. Hozzájárulás a városok viharos esőzésekkel szembeni ellenálló képességének tanulmányozásához.”

A tanulmányban bemutatott hidrológiai modellezés eredményeit az Action Modulers S.A és a CCIAM közötti partnerség keretében, a MOHID Land and Storm Water Management Model szoftver integrált verziójának felhasználásával, a CIRAC projekt keretében is megkaptuk.

A módszertani útmutató célja egy olyan módszertan bemutatása, amely lehetővé teszi az épületekben megtestesülő épített környezettel kapcsolatos árvízkockázat számszerűsítését. Vannak azonban olyan sajátosságok, amelyek meghatározzák az elemzési módszereket, nevezetesen a medence méretét és az ott előforduló árvíz típusát. Mivel nem képes minden esetet kezelni, az itt bemutatott megközelítés a kis medencékben bekövetkező villámárvizekre összpontosít. A javasolt módszer felhasználható az árvízkockázat értékelésére az éghajlatváltozási forgatókönyvekben. Az e forgatókönyveket végrehajtó modellekből származó szélsőséges esőzésekből származó adatok megszerzéséhez szükséges eljárások összetettsége miatt azonban úgy döntöttek, hogy ezt a folyamatot nem foglalják bele ebbe az útmutatóba.

E dokumentum első része az árvízkockázat értékelésével kapcsolatos főbb fogalmakkal foglalkozik, amelyek területe kritikus fontosságú a dokumentum fennmaradó tartalmának megértéséhez. 

A második rész az árvízkockázat értékelésének módszertani eljárásait mutatja be. Ez az értékelés az árvízjelenségekkel kapcsolatos előfordulási valószínűségek meghatározásához szükséges folyamatokkal kezdődik, majd foglalkozik azokkal a stratégiákkal, amelyek célja a hidrodinamikai modellezés optimalizálása az elárasztott területek és az árvíz egyéb jellemzőinek elérése érdekében.

Végül javaslatot teszünk az árvízkockázat számszerűsítésére szolgáló módszerre, amely a különböző kárkategóriák éves átlagos kárán alapul. Ez utóbbi részben azt is javasoljuk, hogy a különböző kárkategóriákat egyetlen mutatóba integrálják azzal a céllal, hogy átfogóan értékeljék az adott terület kitettségének kockázatát.