Iránymutatás az éghajlatváltozásról és az egészségügyről

Az éghajlatváltozás közvetlenül a szélsőséges időjárási események miatt befolyásolja az egészséget. A szélsőséges hőség, az emelkedő tengerszint, az árvizek, a szélsőséges csapadék, az aszályok és a viharok egyre gyakoribbak, és évente több tízezer halálesethez vezetnek, főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Az éghajlatváltozás közvetett hatásai például az élelmiszer- és vízellátás bizonytalanságából, a kórokozó-átvivők és a víz útján terjedő betegségek terjedésének fokozódásából, az egészségügyi rendszer, valamint a vízellátás és a megfelelő higiénés körülmények megzavarásából, a növekvő egészségügyi egyenlőtlenségből, valamint a közösségek lakóhelyelhagyásából/migrációjából erednek.

Minden ember ki van téve az éghajlatváltozás veszélyes hatásainak, de egyes csoportok különösen kiszolgáltatottak, például a kis szigetországokban és más part menti régiókban, megavárosokban, valamint hegyvidéki és sarkvidéki régiókban élők.

Az éghajlatváltozás és az egészségügy területén hozott intézkedések a következőket foglalják magukban:

• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózás képességének növelése révén, valamint reagálás az alapvető funkciók fenntartása érdekében; ez a fő hangsúly ebben a szakaszban.
• az éghajlatváltozás mérséklése az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése vagy megelőzése révén; számos ilyen intézkedés járulékos előnyökkel jár, például csökkenti a légszennyezést vagy energiát takarít meg. Ezek a járulékos előnyök már szerepelnek a kompendium megfelelő szakaszaiban – 2. fejezet Levegőszennyezés és Lakhatás – a legfontosabbakat ebben a szakaszban is felsoroljuk.