Útmutató az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás helyi tervezéséhez a balti-tengeri régióban

Az éghajlat változik, és az alkalmazkodás tervezése és végrehajtása folyamatos tanulási és fejlesztési folyamat, amely folyamatos figyelmet és cselekvést igényel. Ezek az iránymutatások segíteni fogják a helyi önkormányzatokat és közösségeket abban, hogy megtegyék a kezdeti lépéseket egy olyan biztonságos, társadalmilag és gazdaságilag biztonságos és fenntartható társadalom létrehozása érdekében, amely ellenálló az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásaival szemben. 

Nincs egyenmegoldás arra, hogy a közösségek előre jelezzék, megtervezzék és alkalmazkodjanak a változó éghajlathoz. A várható éghajlati hatások várhatóan nem lesznek azonosak a megye minden régiójában. Az éghajlatváltozással kapcsolatos sebezhetőségekkel kapcsolatos helyi tudatosság még egy országban is eltérő. Az értékeléshez és az alkalmazkodáshoz rendelkezésre álló pénzügyi és technikai erőforrások eltérőek. Az iránymutatásokban leírt 10 lépést követve azonban a települések szilárd, de kézzelfogható keretet kapnak a helyi éghajlati kockázatok értékeléséhez és a nagyon helyi körülményekhez igazodó alkalmazkodási intézkedések előkészítéséhez. A kiválasztott városoknak az iránymutatásokban ismertetett, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervei szintén támogatást nyújtanak azok számára, akik elkészítik első cselekvési tervüket.

A balti-tengeri régió helyi önkormányzatai számára az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó terv elkészítésére és kidolgozására vonatkozó iránymutatások a „Climate Mainstreaming Locally in the Baltic Sea Region” (CliMaLoc) projekt eredményeiként készültek. A CliMaLoc projekt célja az volt, hogy támogassa a balti-tengeri országok helyi hatóságait az éghajlat-politika általános érvényesítésében és a kérdéssel kapcsolatos együttműködési partnerségek létrehozásában. Ez magában foglalja az éghajlati szempontok beépítését a helyi fejlesztési tervekbe, a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendhez való jobb igazodást, valamint a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSBSR) arra irányuló erőfeszítéseinek támogatását, hogy valamennyi ágazatban és szakpolitikában előmozdítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot.