Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát célzó köz-magán társulások megértése

A városok és régiók egyre gyakrabban vannak kitéve olyan éghajlati veszélyeknek, mint az árvizek, a hőhullámok, az aszályok és a viharok. Hatásuk károsítja az infrastruktúrát, megzavarja az alapvető szolgáltatásokat, és elsőként és legsúlyosabban a legkiszolgáltatottabb közösségeket sújtja. E kihívások kezeléséhez jelentős beruházásokra van szükség az alkalmazkodás terén egy olyan időszakban, amikor az állami költségvetések korlátozottak, és a globális alkalmazkodási finanszírozási hiány tovább nő.

A köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) az egyik módja annak, hogy további forrásokat, készségeket és innovációt lehessen az alkalmazkodásba bevonni. A PPP-t általában egy hatóság és egy magánfél közötti hosszú távú megállapodásnak tekintik, amelyben a magánpartner segít egy közjavak vagy -szolgáltatások tervezésében, finanszírozásában, építésében, működtetésében vagy fenntartásában, és a kifizetés a teljesítmény alapján történik. 

Megfelelő kialakítás esetén a PPP-k javíthatják az alkalmazkodási projektek „bankképességét”, és támogathatják a reziliensebb infrastruktúrát és szolgáltatásokat. A PPP-k azonban összetettek, és nem gyors megoldás. Számos helyi és regionális önkormányzat korlátozott tapasztalattal rendelkezik a PPP-kkel kapcsolatban, és jogi, intézményi és kapacitásbeli akadályokkal szembesül. Az aggályok közé tartozik az egyenlőtlen tárgyalási pozíció, az átláthatóság hiánya, a nem egyértelmű ösztönzők, valamint annak kockázata, hogy költséges és rugalmatlan szerződésekbe zárják őket.

Az alábbi útmutató arra összpontosít, hogy segítse a helyi hatóságokat abban, hogy megértsék a PPP-ket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás összefüggésében, mielőtt a tervezés és a végrehajtás felé haladnának. Általános bevezetést nyújt a PPP-kbe, kiemelve a sajátos jellemzőket és a lehetséges intézkedéseket.