Allergén fapollen

A levegőben lévő pollenből vagy belélegzésükből származó allergéneknek való kitettség allergiás reakciókat válthat ki az orrban, a szemekben és a hörgőkben (asztma), ami alvászavarokat, a mentális egészség károsodása miatt romló életminőséget, a termelékenység csökkenését vagy a gyermekek iskolai teljesítményének csökkenését, valamint magas egészségügyi költségeket okoz. Az éghajlatváltozás pollenszezonokra, -koncentrációkra és -allergiára gyakorolt hatása a jövőben várhatóan növelni fogja az európai lakosság pollennek és aeroallergéneknek való kitettségét.

A klinikailag releváns pollenszezonok kiszámítása légköri összetételű modell segítségével történik. Ez a mutató a nyír és az éger (1980–2022) és az olajbogyó (1990–2022) évszakonkénti súlyosságát (napi pollen/m3) követi nyomon a European Pollen Reanalysis v.1.0 alapján, amely kiszámítja a növények tavaszi fejlődését, a pollenkibocsátást, a szállítást és az eltávolítást a hőmérséklet, a felszínborítás és a fafajok segítségével, és összekapcsolja azokat az Európai Aeroallergén Hálózat pollenmegfigyeléseivel. A mutató a pollenszezon időzítését (kezdet, vég és időtartam napokban) és a súlyosság változását is méri azáltal, hogy összehasonlítja a 2013–2022 közötti időszakra vonatkozó tizedes mediánokat a születésre és égerre vonatkozó 1980–89-es, valamint az olajbogyóra vonatkozó 1990–99-es értékekkel.

Intézkedések

A mutató feltételezéseket tesz arra vonatkozóan, hogy a növényzet eloszlási térképe minden évben állandó marad, és figyelmen kívül hagyja a fák pollenkoncentrációjának éves ingadozásait. Az egyes évekre vonatkozó pollenszezon abszolút szintjének előrejelzése azonban nehéz feladat, és eddig nem létezik megfelelő európai szintű megoldás. A korábbi megfigyelésekhez nem álltak rendelkezésre adatok, így az elemzés a nyír és az éger esetében 1980–2022-re, az olajbogyó esetében pedig 1990–2022-re korlátozódott.