Allergén fa pollen

A levegőben lévő pollenből származó allergéneknek való kitettség vagy belélegzésük allergiás reakciókat válthat ki az orrban, a szemekben és a hörgőkben (asztma), ami alvászavart, a mentális egészség romlása miatt csökkent életminőséget, a termelékenység csökkenését vagy a gyermekek csökkent iskolai teljesítményét és magas egészségügyi költségeket okozhat. Az éghajlatváltozás pollenszezonra, -koncentrációra és allergén hatásra gyakorolt hatása a jövőben várhatóan növelni fogja az európai lakosság pollennek és aeroallergén anyagoknak való kitettségét.

A klinikailag releváns pollenszezonok kiszámítása légköri összetételi modell segítségével történik. Ez a mutató a nyír és éger (1980–2022) és az olajbogyó (1990–2022) esetében az évszak súlyosságát (napi pollen/m3) követi nyomon az Európai Pollen Reanalízis 1.0 verziójából számítva, amely a tavaszi növényfejlődést, a pollenkibocsátást, -szállítást és -eltávolítást a hőmérséklet, a felszínborítás és a fafajok felhasználásával számítja ki, és kombinálja azokat az Európai Aeroallergén Hálózat pollenmegfigyeléseivel. A mutató a pollenszezon időzítését (kezdés, befejezés és időtartam napokban) és a súlyosság változását is méri, összehasonlítva a 2013–22 közötti időszak tízéves mediánjait a születés és az éger esetében az 1980–89-es, az olajbogyó esetében pedig az 1990–99-es időszak tízéves mediánjaival.

Barlangok

A mutató feltételezéseket tesz arra vonatkozóan, hogy a növényzet eloszlási térképe minden évben állandó marad, és figyelmen kívül hagyja a fák pollenkoncentrációjának éves ingadozásait. A pollenszezon abszolút szintjének előrejelzése azonban minden egyes évre nehéz feladat, és mindeddig nem létezik megfelelő európai szintű megoldás. A korábbi megfigyelésekhez nem álltak rendelkezésre adatok, így az elemzés a nyírfa és az éger esetében 1980–2022-re, az olajbogyó esetében pedig 1990-2022-re korlátozódott.