Az édesvízkészletek felhasználása Európában

Kulcsfontosságú üzenetek:

Összességében az EU-ban a vízkivétel és a gazdasági növekedés a 2000–2017 közötti időszakban abszolút függetlenedést mutatott. A teljes vízkivétel 17 %-kal csökkent, míg az összes gazdasági ágazatból származó teljes bruttó hozzáadott érték 59 %-kal nőtt. A vízhiány és az aszály azonban továbbra is jelentős kockázatot jelent Dél-Európában, valamint más európai régiók meghatározott területein.

Összességében továbbra is a mezőgazdaság gyakorolta a legnagyobb nyomást a megújuló édesvízkészletekre, és 2017-ben a teljes európai vízfelhasználás 59%-áért volt felelős. Ez elsősorban a dél-európai mezőgazdasági szinteknek tudható be.

2017-ben a teljes vízkivétel 64%-a folyókból, 24%-a pedig felszín alatti vizekből származott.

Az egy lakosra jutó éves megújuló édesvízkészletek Kelet-Európa kivételével valamennyi régióban csökkenő tendenciát mutattak az 1990-2017 közötti időszakban. Jelentős csökkenés volt megfigyelhető Spanyolországban (–65%), Máltán (–54%) és Cipruson (–32%). Az éghajlatváltozás és a népességnövekedés ebben az időszakban nagy nyomást gyakorolt a megújuló édesvízi erőforrásokra Európában.

A szélsőséges aszályok és árvizek növekvő gyakorisága és nagyságrendje növeli annak kockázatát, hogy a jövőben csökken a megújuló édesvízkészletek mennyisége.