Vízhiányos állapotok Európában (Vízkitermelési index plusz)

A vízhiány 2019-ben legalább egy idényben az EU területének 29%-át érintette. Annak ellenére, hogy a vízkivétel 2000 és 2019 között 15 %-kal csökkent az EU-ban, összességében nem csökkent a vízhiányos körülmények által érintett terület. Valójában 2010 óta a helyzet súlyosbodott. Ez, valamint az a tény, hogy az éghajlatváltozás várhatóan tovább növeli az aszályesemények gyakoriságát, intenzitását és hatásait, valószínűtlenné teszi, hogy a vízhiány 2030-ig csökkenni fog. További erőfeszítésekre van szükség a fenntartható vízhasználat biztosításához.

A vízhiányt elsősorban 1) a vízigény és -fogyasztás határozza meg, amely nagymértékben függ a népességtől és a társadalmi-gazdasági tevékenységek típusától; (2) éghajlati viszonyok, amelyek szabályozzák a víz rendelkezésre állását és az ellátás szezonalitását; valamint 3. a medencék tájképi és geológiai jellemzői.

A Water Exploitation Index plus (WEI+) a vízfogyasztást a folyók részvízgyűjtői szintjén és az év mind a négy negyedévében (3 egymást követő hónapban) rendelkezésre álló megújuló édesvízkészletek százalékában méri. A WEI+ 20 % feletti értékei azt jelzik, hogy a vízkészletek nyomás alatt állnak, és ezért vízhiányos körülmények uralkodnak; a 40% feletti értékek azt jelzik, hogy a stressz súlyos, és az édesvíz felhasználása nem fenntartható.

A WEI+ egy vízhiány-mutató, amely tájékoztatást nyújt az emberi tevékenységek által a terület természeti vízkészleteire gyakorolt nyomás szintjéről. Ez segít azonosítani azokat a területeket, amelyek hajlamosak a víz stressz problémákra.