Aszályok és vízhiány az EU-ban: Gazdasági hatás, alkalmazkodás, szakpolitikai következmények és integrált értékelési modellezés (WATER DROP)

Az ember okozta éghajlatváltozás következtében várhatóan fokozódni fog az aszály kockázata és a vízhiány. Európa egyes területei, különösen a földközi-tengeri országok hajlamosabbak az elhúzódó aszályos időszakokra, mint mások. A katasztrófakockázat-kezelési eszközök kialakítása és más szakpolitikai kérdések szempontjából döntő fontosságú, hogy megértsük és megfelelően mérjük ezen epizódok általános és ágazati gazdasági hatását a földrajzilag leginkább lebontott szinten. Ugyanakkor szükségessé válik annak értékelése, hogy ez a válasz idővel változik-e. Más szóval, tudnunk kell, hogy valamilyen módon alkalmazkodunk-e az éghajlatváltozáshoz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás olyan koncepció, amely számos kérdést vet fel: az empirikus becslések szűkösek, és a tudósok és az olyan intézmények, mint az IPCC, nagyra értékelik őket; az is megoldatlan kérdés, hogy ez az alkalmazkodási mechanizmus hogyan ágyazható be az éghajlatváltozás gazdasági modelljeibe.

A WATER DROP kettős célt szolgál: egyrészt az aszályok gazdasági hatásának mennyiségi mérése és az alkalmazkodó magatartás meglétének vizsgálata, másrészt az IPCC azon igényeinek kielégítése, amelyek előrelépést sürgetnek az alkalmazkodás éghajlati-gazdasági modellekbe való integrálása és modellezése terén.

A WATER DROP bebizonyította, hogy: i) a helyi szintű mezőgazdasági aszálystressz hatékony jellemzése érdekében előnyben részesítik a növényzet egészségi állapotát vizsgáló műholdas mutatókat a csapadékkal kapcsolatos anomáliák mutatóival szemben; ii) bár a több meteorológiai és műholdas mutató kombinációja segít jobban jellemezni a mezőgazdasági termelékenység viselkedését aszályhiány esetén, csak néhány reprezentatív változó használata elegendő lehet ahhoz, hogy jó előrejelző modelleket kapjunk az aszályok terméshozamra gyakorolt közvetlen hatásáról, és iii) a mezőgazdasági aszályok makrogazdasági költsége országos szinten a tapasztalt aszály intenzitásától és az elemzett régió termelési gazdasági szerkezetétől függ.