Az éghajlatváltozáshoz való korai alkalmazkodás jelei (EARLY-ADAPT)

A halálesetek közel 8%-a a környezeti hőmérsékletnek tudható be, de keveset tudunk a felmelegedés jövőbeli hatásairól. Az elmúlt években egyre több alkalmazkodási stratégiát hajtottak végre Európában, de az IPCC legutóbbi jelentése azt jelezte, hogy még mindig hiányoznak a hatékonyságukra vonatkozó bizonyítékok. Az elmúlt években az alkalmazkodási intézkedések pozitív előnyökkel kezdtek járni a társadalmak jóléte szempontjából, beleértve az éghajlatváltozásra adott adaptív választ is, de az európai társadalmak között és azokon belül nagymértékben heterogén, hogy milyen mértékben csökkentik hatékonyan az emberek kiszolgáltatottságát.

Az EARLY-ADAPT átfogó célja, hogy közösen elemezze a legújabb közegészségügyi tendenciák környezeti (éghajlati változékonyság, légszennyezés, sivatagi por és fertőző betegségek) és társadalmi-gazdasági (makrogazdaság, öregedés, egyenlőtlenség és nemek közötti szakadék) mozgatórugóit, különös tekintettel az emberi halálozásra, a kórházi felvételekre, a munkahelyi balesetekre, valamint az anyák és a gyermekek egészségére. Az EARLY-ADAPT fő hipotézise az, hogy az európai társadalmak kezdenek alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, de a korai alkalmazkodás hatékonysága heterogén a népesség és az idő függvényében. A projekt lehetővé teszi az országok, régiók, városok és társadalmi csoportok közötti emberi alkalmazkodás mozgatórugóinak és egyenlőtlenségeinek feltárását, megértését és számszerűsítését.

Az EARLY-ADAPT számos egészségügyi eredményt, valamint környezeti és társadalmi-gazdasági tényezőt fog integrálni a napi térbeli és időbeli adatkészletek közötti numerikusan intenzív epidemiológiai elemzés elvégzéséhez. A projekt különböző adatrétegeket és többszintű helyi regressziós technikákat fog használni a korai alkalmazkodás mozgatórugóinak léptékeinek és térbeli időbeli heterogenitásának elemzésére.

Az EARLY-ADAPT az európai emberi egészség homogén, kontinentális adatbázisának létrehozása után modellezi az egészség és a környezet közötti kapcsolatot, majd számszerűsíti a társadalmi tényezők módosító hatását. Végül a projekt kiszámíthatósági elemzést végez, hogy meghatározza a jövő egészségére vonatkozó előrejelzések legreálisabb alkalmazkodási forgatókönyveit.