A talajfunkciók javításának és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a segítése fenntartható természetvédelmi mezőgazdasági technikákkal (LIFE HELPSOIL)

A LIFE HelpSoil projekt célja innovatív megoldások tesztelése és a talajminőség javítását célzó talajgazdálkodási gyakorlatok bemutatása volt annak érdekében, hogy a mezőgazdasági rendszerek ellenállóbbá váljanak az éghajlatváltozással szemben. A konkrét projektcélkitűzések a következők voltak: i. a talaj szervesszén-megkötésének, a talaj termékenységének és biológiai sokféleségének javítását, valamint számos gazdaságban az erózió elleni védelmet célzó gyakorlatok végrehajtása a mezőgazdaság fenntarthatóságának és versenyképességének növelése céljából; ii. a megőrzési gyakorlatok és az innovatív technikák integrálása az öntözés hatékonyságának növelése, a műtrágyák, különösen az állati trágya hatékonyságának javítása és a peszticidek használatának korlátozása érdekében; valamint iii. a talaj ökoszisztéma-funkcióira vonatkozó mutatók és új technikák kidolgozása a projekt által tesztelt gyakorlatok környezeti előnyeinek értékelésére.

A LIFE HelpSoil projekt talajvédelmi gyakorlatokat valósított meg és tesztelt 20 kísérleti gazdaságban az észak-olaszországi Pó-síkságon, három vegetációs időszakban. A projekt integrálta a talajvédelemre és az erózió elleni védekezésre vonatkozó innovatív technikákat és bevált gyakorlatokat (pl. talajművelés nélküli vetés, talajművelés és takarónövények); a vízfogyasztás csökkentése az öntözés során (pl. mikrocsepegtetéses öntözés, görényes öntözés és felszín alatti öntözés); állati trágyát alkalmazó új trágyázási technikák (pl. föld alatti elosztórendszerek); valamint a növénybetegségek elleni védekezés innovatív gyakorlatai (pl. természetes műtrágyák használata a rhizoszférában élő mikroorganizmusok ösztönzése érdekében). Az egyes kísérleti gazdaságokban a legmegfelelőbb technikákat alkalmazták.

Az eredmények azt mutatták, hogy ezek a gyakorlatok javították a talajfunkciókat, és fenntartható mezőgazdasági technikákként támogatták az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A gyakorlatok javították a talaj jellemzőit, beleértve a szervesszén-tartalmat és a biológiai termékenységet, és az öntözővíz, a műtrágyák és a növényvédő szerek hatékonyabb felhasználásához vezettek a kísérleti parcellákon. Emellett a gyakorlatok eredményeként támogatták az éghajlatváltozás mérséklését a talajban történő fokozott szén-dioxid-megkötés, a mezőgazdasági munka – például a szántás – fosszilistüzelőanyag-fogyasztásának csökkentése, valamint a talajból származó üvegházhatásúgáz- és ammóniakibocsátás csökkentése révén. Az energiafogyasztás 15–55%-os csökkentése költségmegtakarítást is jelent az üzemanyag, a műtrágyák, a gyomirtó szerek, a víz és más fogyóeszközök, például a vetőmagok és a komposztok használatának csökkenése miatt. Az előnyök szintje számos környezeti tényezőtől (pl. talajtípus, éghajlat) és technikai tényezőtől (pl. növényfajta) függ, amelyek az egyes demonstrációs gazdaságokban eltérőek.