Alkalmazkodás az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaihoz Európában

Európában az egészségre gyakorolt fő hatások a hőségből és a hőhullámokból, a fertőző és vektorok által terjesztett betegségek változó mintáiból, valamint az olyan szélsőséges katasztrófákból erednek, mint az árvizek és a tűzvészek. Ez a vélemény bemutatja azokat a kihívásokat, amelyeket az egészségügyi ágazat számára az éghajlatváltozásból eredő megnövekedett kockázatokhoz való alkalmazkodás szükségessége okoz, és ajánlásokat fogalmaz meg az európai egészségügyi ágazat ellenálló képességének megerősítésére az éghajlatváltozás hatásaira tekintettel. 

Az éghajlatváltozás már most is számos negatív következménnyel jár az egészségre nézve, ami a hőmérséklet elkerülhetetlen emelkedésével még rosszabb lesz. Például a szélsőséges hőség okozta éves halálesetek száma a mai évi 2700-ról 2050-re mintegy 30 000–50 000-re emelkedhet az 1,5 °C-os, illetve 2 °C-os globális felmelegedéssel, feltételezve a hőségnek való jelenlegi kiszolgáltatottságot, és további alkalmazkodási intézkedések nélkül. Ezért az egészséget szilárdan be kell építeni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba.

A népegészségügyi politika terén az EU elsősorban támogató hatáskörökkel rendelkezik, bár erősebb megbízatással rendelkezik a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek esetén. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) munkája révén némi előrelépés történt az éghajlatváltozás okozta fenyegetéseknek (például az éghajlatérzékeny vektorok által terjesztett fertőző betegségeknek vagy szélsőséges időjárási eseményeknek) a járványügyi felügyelet, nyomon követés, korai előrejelzés, felkészültség és reagálás tervezésének közös uniós rendszerébe való integrálása terén.

A tudományos bizonyítékok összegzésére – többek között szakértői konzultációra – támaszkodó független tudományos vélemény célja, hogy információkkal szolgáljon az EU új alkalmazkodási stratégiájához és az uniós egészségügyi szakpolitikákhoz, és ajánlásokat fogalmazzon meg az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi hatásokból eredő kockázatok korlátozására.

A jelentés három fő ajánlást fogalmaz meg:

1. Az emberi egészség integrálása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló valamennyi szakpolitikába valamennyi ágazatban és kormányzati szinten.
2. Az egészségügyi ágazat kapacitásának és felkészültségének támogatása a szélesebb körű katasztrófa- és veszélyhelyzeti kockázati stratégiák részeként, beleértve a felügyeletet, a nyomon követést és az értékelést.
3. A legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat és földrajzi területeket támogató szakpolitikák kialakítása.