Osztrák különjelentés: Egészségügy, demográfia és éghajlatváltozás – Összefoglaló a politikai döntéshozók számára

Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásai már ma is érezhetők, és Ausztriában egyre nagyobb veszélyt jelentenek az egészségre. A legkomolyabb és legmesszebbre ható várható hatások a hőség okozta egészségügyi hatások. Az ökoszisztémákban bekövetkező olyan változások is veszélyeztetik az egészséget, amelyek befolyásolják a pollenallergiák és a vektorok által terjesztett fertőző betegségek eloszlását, gyakoriságát, típusait és súlyosságát, valamint megváltoztatják a csapadék- és viharmintákat. Emellett a változó demográfiai szerkezet és összetétel, beleértve a népesség elöregedését és a migrációt is, növelheti az egészségügyi kockázatoknak kitett emberek számát. Az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai nem egyenletesen oszlanak meg a népesség alcsoportjai között, mivel például az idősek fiziológiailag érzékenyebbek a szélsőséges hőségre, míg az alacsonyabb társadalmi-gazdasági erőforrásokkal rendelkező migránsok csökkent alkalmazkodóképességgel rendelkeznek.

Számos lehetőség van azonban az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak enyhítésére és a kiszolgáltatottság csökkentésére. Ezek a nehezen elérhető emberek jobb tájékoztatásától a növekvő hő esetén alkalmazandó várostervezési intézkedésekig, a nagymértékben allergén növények jobb kezeléséig, valamint a szélsőséges időjárási események integrált eseménydokumentációjáig terjednek a célzottabb intézkedések érdekében, megerősített önellátással. A fertőző betegségek korai felismerése érdekében javítani kell a lakosság és az egészségügyi személyzet egészségügyi kompetenciáit, és az egészségműveltség javításával el lehet kerülni az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi egyenlőtlenségeket is.

Ugyanakkor az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések egészségügyi előnyökkel is járhatnak, és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása során hangsúlyozni kell az éghajlatváltozás mérséklésének ezen egészségügyi járulékos előnyeit.

Az éghajlat és az egészség metszéspontjában történő átalakulás kezdeményezéséhez az éghajlat- és az egészségpolitika szakpolitikák közötti együttműködésére van szükség, és vonzó lehetőséget kínál Ausztria egészségügyi céljainak, a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak egyidejű végrehajtására. A transzformációs kutatással és a kutatásvezérelt oktatással a tudomány felgyorsíthatja a transzformatív fejlődési utakat, és elősegítheti a problémák új interdiszciplináris megoldásait.