Az európai energiarendszer alkalmazkodási kihívásai és lehetőségei

Ez a jelentés elemzi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia iránti igényeket az európai energiarendszerben most és a jövőben. Ez az értékelés támogatja a tiszta energiára való átállást, amely magában foglalja a megújuló energiaforrások jelentős bővítését, amelyek közül sok érzékeny az éghajlati tényezőkre.

Az éghajlatváltozás hatásai és a kapcsolódó alkalmazkodási szükségletek jelentősen eltérnek az európai régiók között. Általánosságban elmondható, hogy Észak-Európa mind kedvező, mind kedvezőtlen hatást fog gyakorolni energiarendszerére, míg a dél-európai régiók túlnyomórészt kedvezőtlen hatásokkal szembesülnek. A tanulmány különösen a következőket állapítja meg:

• A víz rendelkezésre állása az előrejelzések szerint általában Észak-Európában növekedni, Dél-Európában pedig csökkenni fog, de jelentős szezonális különbségekkel. Ezek a változások befolyásolhatják a hűtővíz rendelkezésre állását a hőerőművek számára, a vízenergia- és bioenergia-potenciált, a folyókon történő üzemanyag-szállítást és a vízellátás iránti energiaigényt.
• A széntüzelésű erőművek nap- és szélenergiával való felváltása radikálisan csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a vízfogyasztást, hozzájárulva ezáltal az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz a vízhiánnyal küzdő régiókban.
• A bioüzemanyagokhoz, valamint a szén-dioxid-leválasztáshoz és -tároláshoz jelentős mennyiségű vízre vagy szántóföldre van szükség, ami korlátozhatja azok elterjedését, különösen a vízhiánnyal küzdő régiókban.
• A felmelegedési hőmérséklet csökkenti a fűtéshez szükséges energiaigényt, de növeli a hűtéshez szükséges energiaigényt. Befolyásolhatják a villamosenergia-termelést és -átvitelt is.
• Az éghajlatváltozás befolyásolhatja a szél- és napenergia potenciálját, de a rendelkezésre álló előrejelzések jelentős bizonytalansággal járnak.
• Számos tanulmány rámutat arra, hogy megfelelő alkalmazkodási intézkedések nélkül a szélsőséges időjárási események által az európai energiarendszerben okozott közvetlen károk a század végére évente több milliárd eurót tehetnek ki, és sokkal nagyobb közvetett költségekkel járhatnak.

Az energiaunió keretében kialakuló szakpolitikai keret egyedülálló lehetőségeket kínál az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a nemzeti és európai energiatervezésben való általános érvényesítésére. Az értékelés azt ajánlja, hogy az uniós energiaunió keretében a nemzeti éghajlat- és energiapolitikai tervek és hosszú távú stratégiák kidolgozása során vegyék figyelembe az éghajlatváltozás hatásait. Az energiaágazat piaci szereplőinek üzleti tevékenységük szerves részeként mérlegelniük kell az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia megerősítését is.