Az éghajlatváltozás hatása az emberi egészségre Európa-szerte a levegőminőségre gyakorolt hatása révén

Ez az áttekintés a jelenlegi szakirodalomon, különösen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 5.^értékelő jelentésén (AR5) és a reprezentatív koncentrációs pályákon (RCP) alapul. Megvizsgálja a jövőbeli kibocsátásoknak a levegőminőségre gyakorolt egészségügyi hatásait (ózon -O3- és szálló por -PM) az üvegházhatást okozó gázok és az éghajlatváltozás alakulása alapján, különös tekintettel Európára.

A felülvizsgálat főbb megállapításai a következők:

• A háttérben lévő O3 mennyisége a legtöbb regionális konvergenciaprogramban várhatóan csökkenni fog. Csak a szélsőséges útvonalon várható a háttér O₃ növekedése.
• A PM koncentrációjának jövőbeli változása sokkal kevésbé biztos.
• Az RCP-forgatókönyvek különböző pályái szerint a kibocsátásváltozás levegőminőségre gyakorolt hatásai 2050-ig nagyobbak lesznek, mint az éghajlatváltozás miatt, az O3 és a PM szennyezőanyag-prekurzorok kibocsátásának jelentős csökkenése miatt.
• Az éghajlatváltozás hatással lesz a szélsőséges éghajlati hatásokra, például a hőhullámokra.
• Az éghajlatváltozás levegőminőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos egészségügyi hatásokról szóló néhány tanulmány magasabb O3-hoz kapcsolódó hőterhelésről számol be Európa szennyezett, sűrűn lakott régióiban, és nagyobb PM_2,5 hőterhelésről.
• A prekurzorok kibocsátásának nagymértékű csökkenése miatt csökkenni fog a globális és európai korai O3 légzőszervi és részecske-halálozások száma is.
• Csak a szélsőséges útvonalon (RPC8.5), a CH4 jelentős növekedésével, az O-3-hoz kapcsolódó mortalitás globális és európai feleslegével kell számolni 2100-ban.