Part menti övezetek. A szakpolitikai alternatívák hatása az európai part menti övezetekre. 2000–2050 között

Ez a jelentés az európai tengerparti övezetek integrált kezelése szempontjából releváns két szakpolitikai alternatíva szimulálására szolgáló EUClueScanner* földhasználati modell alkalmazásából származó eredményeket mutatja be. A „nem ellenőrzött” és a „fenntartható” lehetőségeket összehasonlították a SRES B1 forgatókönyvéből levezetett harmadik semleges fejlesztéssel. A modellt a 2000–2050-es időszakban az 1 km-es térbeli felbontás, 10 földhasználati osztály konfigurációjának alkalmazásával futtatták. Ezt követően egy sor mutatót számítottak ki a tervezett európai földhasználati térképek alapján. Különösen a beépített területek növekedését tekintik a part menti övezetekre nehezedő nyomás értékelésének fő mérőszámának. A part menti övezetekben a beépített területek aránya valójában csaknem kétszerese az EU teljes kontinentális területének. A szimulációk eredményei szerint ez a tendencia a jövőben is fennállni látszik. A két szakpolitikai alternatíva közötti különbség csak egész Európában és a part menti övezetekben figyelhető meg, de az utóbbi esetben a különbség nyilvánvalóbb. Az EU-27 teljes területén az ellenőrizetlen szakpolitikai alternatíva beépített területeinek 2000 és 2050 közötti növekedése 7,49 százalékponttal magasabb, mint a fenntartható szakpolitikai alternatíva szerinti növekedés. Csak a part menti övezeteket figyelembe véve – az e jelentéssel összefüggésben meghatározottak szerint – a beépítettség növekedése 7,85 százalékponttal magasabb az ellenőrizetlen, mint a fenntartható szakpolitikai alternatíva esetében. A tengerparti övezetek ezért hajlamosabbak az európai beépített földterületek növekvő aránya által okozott környezeti hatásokra. Ez még fontosabb, ha figyelembe vesszük a part menti övezetek belső sebezhetőségét. A két szakpolitikai alternatíva közötti különbség ellentétes környezeti hatásokkal jár. Ezért az ellenőrizetlen szakpolitikai alternatíva szerint a beépített területek nagyobb része van kitéve a part menti eróziónak és áradásoknak, aminek következtében több potenciális eszköz van veszélyben (azaz társadalmi és gazdasági veszteségek). A beépített területek növekedése az áthatolhatatlan felületek növekedését vonja maga után. Ennek számos területen van hatása: ami a vízkörforgást illeti, a vízvisszatartás általában csökken, és a part menti áradások kockázata potenciálisan magasabb. A nagyobb beépített terhelés a természeti erőforrások túlzott kiaknázásához (pl. vízhiány, nagy értékű talajok elvesztése) és a szennyezés növekedéséhez is vezethet. A két szakpolitikai alternatíva közötti különbség nemcsak mennyiségi, hanem az ebből eredő térbeli mintázatot is figyelembe veszi: ez sokkal szétszórtabb az ellenőrizetlen területeken, ami potenciálisan növelheti a táj széttagoltságát és az élőhelyek elvesztését, hozzájárulva a biológiai sokféleség csökkenéséhez. Összefoglalva, a jelentés hasznos információkkal szolgál az európai part menti területek földhasználatának jövőbeli lehetséges alakulásáról és a part menti sebezhetőséggel kapcsolatos következményekről. Ezek az információk beépíthetők a part menti területek éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségének értékelésébe, hogy megfelelően figyelembe lehessen venni az egyéb jelentős mozgatórugók eltéréseit.