A mélytengeri éghajlatváltozás hatásai az élőhelyekre, a halakra és a halászatra

Ez a kiadvány az éghajlatváltozásnak a tengerfenéki halászatra gyakorolt hatásaira, valamint e halászatok más fajokkal és veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákkal való kölcsönhatásaira összpontosít. Az éghajlatváltozás fő oka az üvegházhatást okozó gázok és más vegyületek emelkedése a légkörben, amelyek csapdába ejtik a globális felmelegedést okozó hőt, ami az óceánok deoxigenizációjához és savasodásához vezet. A háromdimenziós, teljesen összekapcsolt földrendszer-modelleket arra használják, hogy megjósolják ezeknek a változásoknak a mértékét a mély óceánokban 200–2500 m mélységben. A változások tendenciáit számos változóban azonosítják, beleértve a hőmérsékletet, a pH-t, az oxigént és a szemcsés szervesszén-ellátást. A regionális különbségek az előrejelzések összetettségét jelzik. A különböző hal- és gerinctelen fajoknak a fizikai környezet e változásaira adott válaszait veszély- és alkalmassági modellezéssel elemezzük. Előrejelzések készülnek a kereskedelmi fajok eloszlásának változásairól, bár a gyakorlatban a mélytengeri környezetben a populációk bőségét szabályozó folyamatokat kevéssé értik, és az előre jelzett eloszlási változások nem mindig a vártak szerint alakulnak, és a fajok vagy ökoszisztémák egyszerű eltűnésében nyilvánulhatnak meg. A közlemény kiemeli, hogy adaptív nyomonkövetési és irányítási mechanizmusoknak kell rendelkezésre állniuk annak biztosítása érdekében, hogy a halászat fenntartható legyen, a környezet pedig egészséges és produktív maradjon. Javaslatokat tesznek a szükséges intézkedésekre.