Környezetvédelem és urbanizáció – A városok transzformatív alkalmazkodása felé: Az IPCC ötödik értékelése

Ez a tanulmány a világ városi központjai között az alkalmazkodóképesség tekintetében fennálló nagyon nagy különbségeket vizsgálja. Ezt követően megvitatja, hogy a hatások számos éghajlati tényezője esetében hogyan változhatnak a kockázati szintek rövid távon (2030–2040) és hosszú távon (2080–2100) 2 °C-os és 4 °C-os felmelegedés mellett Dar es Salaam, Durban, London és New York City esetében. A tanulmány közvetlenül az éghajlatváltozásról szóló 2014. évi jelentés 8. fejezetéből származik: Hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség, az IPCC II. munkacsoportjának hozzájárulása az ötödik értékelő jelentéshez. A dokumentum kiemeli, hogy az alkalmazkodás milyen korlátokat szabhat a városi területek, valamint gazdaságaik és lakosságuk védelmének a szükséges globális megállapodás és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló fellépés nélkül; ez még a nagy alkalmazkodóképességű városok esetében is így van. A vita a transzformatív alkalmazkodásról szól, és arról, hogy honnan kell megtanulni, hogyan lehet ezt elérni.