Az EU zöld infrastruktúrára vonatkozó stratégiája

A zöld infrastruktúrára vonatkozó uniós stratégia (2013) előmozdítja a zöld infrastruktúra védelmét, helyreállítását, létrehozását és javítását. A stratégia bemutatja, hogy a zöld infrastruktúra és a természetes megoldások hogyan nyújthatnak ökológiai, gazdasági és társadalmi előnyöket a különböző uniós szakpolitikai területeken. Ez magában foglalja az EU éghajlatváltozási és alkalmazkodási politikáját, többek között a közös agrárpolitikát, az EU tengerügyi és halászati politikáját, a katasztrófakockázat-kezelést, az EU város-, víz-, egészségügyi, energia- vagy közlekedési politikáját. Minden olyan esetben, amikor a zöld infrastruktúra alternatívát kínál a szürke intézkedések helyett, a zöld megoldást jóvá kell hagyni vagy ki kell egészíteni.

A környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó stratégia négy kiemelt munkaterületet határoz meg:

1. a zöld infrastruktúra előmozdítása a fő szakpolitikai területeken;
2. a tájékoztatás javítása, a tudásalap megerősítése és az innováció előmozdítása;
3. a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása;
4. hozzájárulás a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos projektek uniós szintű kidolgozásához.

Ezen túlmenően a környezetbarát infrastruktúrát és a zöld folyosókat nagy térbeli összetevőn kell támogatni, és azok nem érhetnek véget a területi határvonalaknál. Ezért a stratégia másik célkitűzése az európai zöld infrastruktúra transzeurópai hálózatának kialakítása.

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó stratégiát 2013-ban fogadták el. Azóta a Bizottság iránymutatást nyújt a stratégiák céljainak végrehajtásához, és felülvizsgálja a végrehajtást.

2015-ben közzétették a környezetbarát infrastruktúra megvalósításának támogatásáról szóló jelentést (2015), amely általános ajánlást tartalmaz a környezetbarát infrastruktúra előmozdításának módjáról, valamint országonkénti és ágazati tájékoztatókat tartalmaz (1. melléklet).

2019-ben a Bizottság egy iránymutató dokumentumot és két felülvizsgálati jelentést tett közzé a végrehajtás előrehaladásáról.

Az uniós szintű zöld és kék infrastruktúra kiépítésének további támogatását célzó stratégiai keretről szóló uniós iránymutatás (2019) az uniós szintű zöldinfrastruktúra-projektekbe történő beruházások növelésére vonatkozó iránymutatásra összpontosít. Bemutatják és elmagyarázzák a támogató eszközöket, beleértve i. az uniós szintű zöldinfrastruktúra-projektekbe történő stratégiai beruházásokat támogató finanszírozási eszközöket; ii. kiemelt cselekvési tervek (amelyek a Natura 2000 és a környezetbarát infrastruktúra végrehajtásához szükséges finanszírozási igényeket meghatározó tervezési eszközök); valamint iii. tudományos vagy technikai eszközök, például az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésére és értékelésére irányuló uniós kezdeményezés (MAES) és a földrajzi információs rendszer (GIS) eszközei. Az iránymutatás melléklete részletesebb információkat tartalmaz a meglévő uniós finanszírozási forrásokról, a járulékos előnyökről és számos releváns esettanulmányról.

A két felülvizsgálati jelentés a környezetbarát infrastruktúra fejlesztése terén elért eredményeket és a környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó uniós stratégia négy kiemelt munkaterületének végrehajtása során tapasztalt kihívásokat vizsgálja (lásd fent).  Az uniós zöldinfrastruktúra-stratégia végrehajtása terén elért eredmények áttekintése (2019) összefoglalja a levont általános tanulságokat, és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőbeli intézkedésekre vonatkozóan. A „További információk a zöld infrastruktúrára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának felülvizsgálatáról (2019)” című jelentés további részleteket tartalmaz a környezetbarát infrastruktúra más uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséről és az uniós tagállamokban történő végrehajtásról.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós politikát illetően a felülvizsgálati jelentések megjegyzik, hogy a környezetbarát infrastruktúra és az ökoszisztéma-alapú megoldások egyre fontosabbá és elfogadottabbá válnak. Mindkét koncepcióval külön foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia (COM(2013) 216), és a környezetbarát infrastruktúrára több stratégiai fellépés részeként hivatkoznak. Nemzetközi szinten a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) ismételten hangsúlyozza a földrajzi jelzések és az ökoszisztéma-alapú megoldások előnyeit az éghajlatváltozás és az alkalmazkodás összefüggésében. Összességében a földrajzi árujelzőkre vonatkozó uniós stratégia számos területen sikeresen támogatta a figyelemfelkeltést és a földrajzi árujelzők végrehajtását. A jelentések számos bevált gyakorlati példát emelnek ki a földrajzi árujelzők különböző uniós szakpolitikákban való általános érvényesítésére, valamint a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos projektekre és tevékenységekre az uniós tagállamokban.

Mindkét felülvizsgálati jelentés arra a következtetésre jut, hogy sok minden történt az elmúlt néhány évben, de még mindig sok a tennivaló. Ajánlatos nagyobb hangsúlyt fektetni a földrajzi jelzésekből és az ökoszisztéma-alapú megoldásokból eredő gazdasági, társadalmi és egyéb járulékos előnyökre. Még mindig van lehetőség ennek továbbfejlesztésére és a földrajzi jelzéseknek a vonatkozó uniós szakpolitikákban és jogszabályokban való hatékony általános érvényesítésének megerősítésére.