Európai aszálykockázati atlasz

Az elmúlt években az aszályok jelentős hatást gyakoroltak az EU szinte valamennyi régiójára, és számos kritikus rendszert érintettek, például a mezőgazdaságot, a vízellátást, az energiát, a folyami közlekedést és az ökoszisztémákat. Ezek a hatások az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás miatt tovább fokozódnak. Míg az aszálykockázat néhány mozgatórugója jól ismert egyes rendszerekben és régiókban, az aszálykockázatokat és -hatásokat továbbra is nehéz értékelni és számszerűsíteni.

Az európai aszálykockázati atlasz egy lépés a hatásalapú aszályértékelés felé, és támogathatja az aszálykezelési és alkalmazkodási politikák és intézkedések kidolgozását és végrehajtását. Jellemezi, hogy az aszályveszély, az aszálynak való kitettség és a sebezhetőség hogyan hatnak egymásra, és hogyan befolyásolják a különböző, de egymással összefüggő rendszereket: mezőgazdaság, közüzemi vízellátás, energia, folyami közlekedés, édesvízi és szárazföldi ökoszisztémák.

Az atlasz e rendszerek esetében az aszálykockázat koncepcionális és kvantitatív megközelítését egyaránt bemutatja. A koncepcionális aszálykockázati modellek (hatásláncok) az európai szakirodalom áttekintésének és a szakértőkkel folytatott konzultációknak az eredményei, amelyek célja a legrelevánsabb mozgatórugók és azok kölcsönhatásának megjelenítése a kockázatok és hatások meghatározása érdekében. Az aszálykockázat kvantitatív becslése gépi tanulási technikákon alapul, és szubnacionális szinten térképezi fel az aszálykockázatot az éves átlagos veszteség és az egyes visszatérési időszakokban várható maximális veszteség tekintetében, mind a jelenlegi éghajlati viszonyok, mind a globális felmelegedés különböző szintjeire (+1,5 °C, +2 °C, +3 °C) vonatkozó előrejelzések tekintetében.