A Cseh Köztársaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervének értékelése

A Cseh Köztársaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervének értékelését a Környezetvédelmi Minisztérium 2019 végén végezte el, együttműködve más minisztériumokkal a nemzeti cselekvési terv összesen 350 intézkedésének végrehajtására vonatkozó információk gyűjtésében. Az értékelés fő célja az volt, hogy bemeneti adatokat szolgáltasson a Cseh Köztársaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiájának (2015) és a Cseh Köztársaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervének (2017) aktualizálásához a késedelmes végrehajtás azonosítása érdekében.

Az összegyűjtött információk azonban bemeneti adatként is szolgáltak a Cseh Környezetvédelmi Információs Ügynökség (CENIA) által végzett, „A Környezetvédelmi Minisztérium stratégiai dokumentuma értékelésének új módszerei” elnevezésű projekt keretében végzett kutatáshoz. A projekt célja az volt, hogy javítsa a stratégiai dokumentumok értékelését, és ezáltal hozzájáruljon azok hatékony végrehajtásához. Ezt követően a projekt keretében kidolgozott értékelési módszereket tesztelték a nemzeti cselekvési terv végrehajtására vonatkozó adatok alapján. Ez magában foglalta többek között annak értékelését, hogy a célkitűzések SMART (konkrét, mérhető, megfelelő, erőforrásokkal ellátott és határidőhöz kötött) célkitűzések-e, a végrehajtás sebezhetőségi mutatókon alapuló értékelését, valamint a megfelelő kapacitás, jogi keret és a rendelkezésre álló finanszírozás értékelését. Ami a NAS és a NAP aktualizálását illeti, az értékelés néhány intézkedés újrafogalmazását is javasolta annak érdekében, hogy azok végrehajtása tükrözze a közelmúltbeli fejleményeket.

A végrehajtás közelmúltbeli alakulására vonatkozó adatokat a Cseh Köztársaság kormányának tájékoztatása céljából 2020 januárjában benyújtott vezetői összefoglalóban foglalták össze. Az értékeléssel ellentétben az összefoglaló az éghajlatváltozás által leginkább érintett ágazatok szerint épül fel: erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, városi táj, biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások, egészségügy és higiénia, idegenforgalom, közlekedés, ipar és energia, valamint katasztrófavédelem, az oktatással és a közvélemény tudatosságának növelésével kapcsolatos további célkitűzésekkel.