Az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás Európában – a tudománytól a szakpolitikáig

Az erdők és a fatermékek a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazat részét képezik, amely az EU-ban az Európai Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 10%-át, jelenleg évi 256 Mt CO2-egyenértéket távolít el. Az Európai Bizottság által javasolt szakpolitikai célok szerint az ágazatnak 2030-ig további mintegy 50 MtCO2eq/év, 2050-ig pedig 170 MtCO2eq/év szén-dioxid-kibocsátást kell megszüntetnie. A tudományos szakirodalom áttekintése alapján a „Tudománytól a szakpolitikaig” című új tanulmány azt mutatja, hogy az elkerült erdőirtásból, erdőtelepítésből/újraerdősítésből, a fafelhasználás eltolódásából és a lépcsőzetes hasznosításból eredő együttes további mérséklési potenciál 2050-re eléri az évi 72 Mt CO2-egyenértéket az EU-ban. Ez erdővédelmi tevékenységekkel kombinálva 125 MtCO2eq/évre, egyéb aktív erdőgazdálkodással kombinálva 138 MtCO2eq/évre, csökkenő erdőkitermeléssel kombinálva pedig 143 MtCO2eq/évre emelkedhet.

Az éghajlatváltozás azonban befolyásolja az erdők szén-dioxid-eltávolítási képességét, mivel növelheti és csökkentheti az erdőkben és a faipari termékekben való szén-dioxid-tárolást. Emellett jelenleg kevés információ áll rendelkezésre az erdőalapú mérséklési potenciál megvalósításának kapcsolódó költségeiről és megvalósíthatóságáról, és nagyfokú bizonytalanság áll fenn.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy miként lehet maximalizálni az erdőalapú mérséklési intézkedések hozzájárulását, és holisztikus megközelítés alkalmazását javasolja. Több erdőalapú mérséklési tevékenységet kell kombinálni a hatás maximalizálása, valamint a szinergiák, az interakciók, a járulékos előnyök és a regionális alkalmazhatóság előmozdítása érdekében.