Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás globális mutatója Katalóniában

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó, a 2013–2020 közötti időszakra szóló katalán stratégia (ESCACC) operatív célkitűzései egyrészt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek összegyűjtése és átadása, másrészt a legkiszolgáltatottabb területek (a Pireneusok, az Ebro-delta és a partvidék), a társadalmi-gazdasági ágazatok és a természeti rendszerek alkalmazkodóképességének növelése Katalóniában: mezőgazdaság és állattenyésztés, biológiai sokféleség, vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás, ipar, szolgáltatások és kereskedelem, mobilitási és közlekedési infrastruktúra, halászat és tengeri ökoszisztémák, egészségügy, energia, turizmus, valamint várostervezés és lakhatás.

E célkitűzések elérése érdekében az ESCACC összesen 182 alkalmazkodási intézkedést javasol: Ezek közül 30 általános jellegű, a fennmaradó 152 pedig ágazatokra és rendszerekre jellemző. Az általános intézkedések közé tartozik a katalán éghajlat-változási törvény kidolgozása és jóváhagyása (folyamatban), valamint az ESCACC-ben meghatározott alkalmazkodási intézkedésekre vonatkozó nyomonkövetési rendszer és mutatók létrehozása annak értékelése érdekében, hogy mennyire jól halad az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; más szóval egy olyan rendszer, amely meghatározza az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó intézkedések hatékonyságát.

Az egyes mutatókban szereplő információk adatlap formátumúak voltak, és a következő szakaszokat tartalmazták:

1. Ágazati mutató – a mutató neve.
2. Operatív célkitűzés – CONADAPT (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek létrehozása és átadása) vagy CAPADAPT (az ágazatok és/vagy rendszerek alkalmazkodóképességének növelése).
3. Az(ok) az intézkedés(ek), amelyre/amelyekre reagál – alkalmazkodási intézkedés(ek), amelynek/amelyeknek a mutató megfelel.
4. Forrás – információforrás (differenciáltak a közvetlen és a közvetett források).
5. Módszertan – az információforrás által a számszerű adatok megszerzéséhez használt módszertan magyarázata.
6. Adatok – a mutató számértékei évenkénti bontásban (táblázat).
7. Az adatok grafikus ábrázolása.
8. Az alkalmazkodás kívánt tendenciája – annak az iránynak a leírása, amelyet a mutatónak követnie kell a hatékonyabb alkalmazkodás elérése érdekében, azaz hogy növekednie vagy csökkennie kell-e. Ez egy módja annak, hogy elmagyarázzuk, hogyan kell értelmezni a mutatót és annak alakulását.
9. A mutató relevanciája – annak indokolása, hogy ez a mutató miért hasznos az adott intézkedés értékeléséhez. Azt is elmagyarázza, hogyan kell értelmezni az adatokat.